Téry Ödön Emléktúra 25 | 2007.03.24.

Az alábbi linkeken érhető el a GPS-es útvonal, míg az oldal legalján látható a szintábra.

Eredetileg az 50 km-es távot terveztem, de az időjárás volt olyan kegyes, és közbeszólt... Sajnos már napokkal a túra előtt világossá vált számomra, hogy bizony ez egy sárdagasztós, és elázós nap lesz, így inkább úgy döntöttem, hogy megyek szokásos túratársaimmal (Eszter és Tomi) a rövidebb, 25-ös távra. Bevallom, még ehhez is igen nagy akaraterő kellett, ugyanis még soha nem túráztam esőben, és igazából nem is akartam változtatni ezen a szokásomon. De ha már úgy rákészültem, akkor nem volt mit tenni, el kellett menni :-)

9:33-kor szálltam fel a vonatra Angyalföldön (5 perc gyaloglás otthonról - ideális közlekedés), ami sajnos tömve volt, így végig álltam, ráadásul nem is Siemens volt, hanem az az orosz motorvonat :-( Na de nem keseredtem el, Tomiék és még pár ember, akit beszerveztek (összesen így nyolcan lettünk), már ott vártak. Az út gyorsan elszállt, az esőfelhők meg nem, így kellemetlen időben szálltunk le Klotildligetnél. Épp a románokat vertük vízilabdában, amikor megkaptuk az igazolólapunkat, és az ekkor nagyjából szakadó esőben nekiindultunk. Felavattam az új TNF Megamouth hátizsákomat is, amivel megoldódott a folyadékpótlási problémám is (lusta vagyok megállni, levenni a táskát, stb. ha inni akarok). Kivételesen két bottal mentem, ami az emelkedőkön jó volt, de mivel csak eggyel szoktam menni, a végére a bal vállam mögött az izmok rendesen érezték az igénybevételt... Eleinte a P+ jelzést követtük, volt egy kemény emelkedő, aminek a tetején kicsit megálltunk, majd lecsúszkáltunk a P- útvonalára. Innen Dobogókőig ismertem az utat a Piros 50B-ről, de ennek ellenére nem emlékeztem csak pár jellegzetes pontra.

Pl. a Vadföld feletti irtás most is szép volt, még szebb lett volna, ha a Pilisből is látszik valami, de az elbújt az esőcseppek mögött. Mivel nekem olyan emlékeim voltak, hogy be kell menni Pilisszántóra, ide bementünk a P-ről a falu határában letérve, legyalogoltunk a templomig, és ott fordultunk felfelé megint a piros irányába. Rövid "betongyloglás" (és nem sárdagasztás ami a falu előtt volt rendesen - szép tavakkal az úton) után megint turistaúton haladtunk, megint felfelé és megint meredeken. Itt elmentem pár ember mellett, majd a tetőn a tisztás (Piros-földek) szélén vártam be őket. Innen megint beton az első ellenőrzőpontig, ahol kaptunk innivalót, a totó kitöltése után meg csokit (csak két hibánk volt). Itt egyébként elég hosszan időztünk (megszárítottuk a cuccainkat, amennyire lehetett), és mivel a "bibliában" 6 óra volt megadva szintidőnek, kicsit aggódni kezdtem, hogy ebben a tempóban miként fogunk beérni... Habár sehol nem írtak időt az ellenőrzőlapra, azért én szerettem volna hat órán belül beérni.

Elég jó lendülettel indultunk el felfelé, főleg hogy még az eső is elállt... Eszter meghúzta az Akhilleszét, így ők kicsit lemaradtak, és 10 perccel később értek fel Dobogókőre. Addigra én már kimenekültem a nagyon meleg múzeumból (ahol egyébként a következő pecsétet is megkaptuk) és megcsodáltam a kilátást is (szürke fal előttem 10 méterre). Innen lefelé már nem volt probléma, hasítottuk a levegőt :-) Ráadásul a Rezső-kilátótól már láttunk a ködön kívül mást is, a Felvidéken szépen sütött a nap... Az Ilona-pihenő után én elléptem a többiektől, hogy azért kényelmesen 6 órán belül lent legyek Dömösön. Így lefelé még 4-5 túratárs mellett elmentem (50-esek is voltak, így nem csoda...) és (szép erdőben haladás után) 16:21-re értem be a célba. Itt megkaptam az oklevelet (míg a biblia csak emléklapot írt...) és a kitűzőt, majd megpróbáltam elérni a buszt, ami érkeztemkor még benn állt... hát nem sikerült. Nem sokkal később, úgy 15-20 perc múlva megérkeztek a többiek is, ők is megkapták a díjazást, majd ettünk és vártunk a buszunkra. Erre a sofőr alig akart felengedni, látva hogy milyen erdőnyomok (sár) vannak rajtam, és még az utánam felszálló pár emberrel is pörölt, de úgy 20 turista után szerintem megunta... A hazaút nagyon hosszú volt, a túra viszont az eső ellenére is tetszett.

Persze kiderült, hogy a szintidő végül nem is 6, hanem 7 óra volt... jellemző :-) Ez egyébként a leírásban volt, csak hát azt minek is nézné meg az ember. Az időm 5 óra 35 perc lett ami 4,3 km/órás átlagot jelent... Okok: sár, tapasztalatlanabb túrázók a csapatban. :-)