Monthly Archives: August 2008

113,52 km tekerés egy délután alatt

Nem semmi volt ez a mai délután! Gyönyörű szép kirándulóidő volt, de egyedül most nem volt kedvem nekivágni a gyaloglásnak, így maradt az ezüstparipám (a kétkerekű) további bejáratása. Eredetileg úgy 60-70 kilométert akartam menni, de aztán csak nem akaródzott megállni egészen Zebegényig :-) Nagymaros végén már tényleg majdnem visszafordultam, de akkor pont megláttam előttem egy idősebb férfit úgy 33 km/órával tekerni, így jól be is álltam a szélárnyékába, és már csak azt vettem észre, hogy elsuhant mellettem a Zebegény tábla… Persze jól megkaptam a sorstól visszafelé, mert valahogy mindig csak az én szélárnyékomban utaztak, senkinek nem akaródzott egy idő után elém menni… Azért hazafelé úgy 66 kilométer körül már elkezdtem érezni a combomat, ami 80 körül elég zavaró lett, de itthonra már javult. Aztán amikor 113,52 km után leszálltam a nyeregből (amit viszont kicsit hátrébb kell állítnom), na az volt a szar. A kád melegvíz meg az Isostar az egy jó órára teljesen rendbetett, de most az alsó combom elég fájós, kb. mint a Kinizsi Százas után (azért kicsit talán jobb). Vicces lesz a holnapi edzés a beígért sprintekkel :-D De hát magamnak főztem, meg is eszem… Egyébként 23,1 km/órás átlagot tekertem amikor épp tekertem (4:53:30), és összesen e mellé kicsit kevesebb mint egy órát pihentem! Szerintem ez elég jó. Ja, és a történelmi hűség kedvéért jegyezném meg hogy most mentem először 100 km felett egyhuzamban!

És akkor egy kis technika. Odafelé csináltam egy tesztet, figyeltem, hogy Felsőgödön hány kilométernél kanyarodok le a töltésről, ugyanis ez a táv nekem már június elejéről megvan GPS-el mérve, és kíváncsi voltam, mekkora az eltérés a precízen beállított Cateye Velo 8-as bicikliórám és a GPS között. Nos, GPS-el a táv 23,22 km – szemben a biciklióra által mért 23,27 km-rel. Ez 0,2 %-os eltérés. Szerintem hibahatáron belül van :-) Egyébként volt nálam GPS is – a biztonság kedvéért -, visszafelé be is volt kapcsolva, de elfelejtettem 1 másodpercenkénti rögzítésre állítani (nem úgy mint június elején Gödre menet), így a rögzített track-ben a kanyarok kicsit le lettek vágva és ezáltal picit kisebb távot is mértem, de mivel a méréstechnikába hiba csúszott, ez nem is érdekes túlságosan… Na.

Szezonkezdet

Múlt csütörtökön elkezdődtek a floorball edzéseim. Ezen a héten két edzés (két és fél órásak – szerdán majd meghaltam a sok futástól, az utolsó öt percre még a bal vádlim is begörcsölt…) és két edzőmeccs a mérleg. Utóbbiak mind vereséggel végződtek, de egy hét felkészülés után ez nem meglepő, később sokkal jobbak leszünk. Én (legalábbis per pillanat) a második sorban játszom (itt is “sorok” vannak, mint a jégkorongban), azon belül pedig egész pontosan baloldali szélsőt. Ja, itt még azt sem írtam, hogy számos ok (de legfőképp csapatépítés) miatt idén nem az OB I-ben + az OB III-ban, hanem egységesen az OB II-ben (azaz a másodosztályban) indul a csapat. Így az első tétmeccsünk szeptember 6-án, szombaton lesz, mikor is a Paksi FK ellen játszunk hazai pályán, Kartalon.

A szerdai görcs után elkezdtem figyelni arra is, hogy mit és mennyit eszem, mert a Belgiumban kialakított étrendemet sajnos elhagytam (mondjuk abból hiányzott a reggeli, ejnye…), így mostanában nem volt meg a mindennapi gyümölcs, és a megfelelő mennyiségű ásványianyag (stb.) bevitel sem. Úgyhogy mostantól rendes reggeli, ebéd, vacsora (nem műzli meg ilyenek), gyümölcs, és Isostar ital edzés és meccs esetén. És természetesen kell csoki is, mert abban van a boldogsághormon (is) :-) Technikailag még nagyon sokat kell fejlődnöm, de jó lesz ez – a hajtás és a lelkesedés már megvan! A meccsekről majd igyekszem írni.

Drótszamár helyett Ezüstparipa

Múlt hétfőn, Steven megérkezése előtt, szinte nyitásra mentem az Allez-ba (“Kerékpárosok boltja”), mivel arra a hétre igen kedvező, 69900 HUF-os akciót hirdettek a Merida Crossway 20-V kerékpárra. Csak azért írom le a bolt nevét, mert nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, így csak ajánlani tudom (pár éve náluk vettem a sisakom is, akor is ez volt a helyzet). Szerencsére pont volt az én vázméretemben (55 cm), így egy gyors beállítás és némi alkatrészszerelés után már vihettem is! Ma délelőtt gyorsan tekertem egyet az ELTE lágymányosi épületeihez meg vissza (32+34 perc), hogy kicsit járassam, mert az első 150 km után még vissza kell vinni egy ilyenkor szokásos beállításra (bowden-nyúlás, egyebek…), és hogy csináljak egy fotót a téglafallal a háttérben :-)

A bicaj nagyon jó, a 28-as kerekek miatt szinte suhanok vele, nem beszélve a keskenyebb profil nyíjtotta kisebb ellenállásról, stb. Nagyon meg vagyok elégedve vele, most már ha nem szakad az eső, akkor csak saját erőből megyek majd az egyetemre (mint az előző szemeszter vége felé még a régivel)!

Steven Magyarországon

Az elmúlt héten nálunk vendégeskedett Steven, a belga srác, akivel Leuven-ben együtt dolgoztam a projekteken. Hétfőn érkezett, és tegnap utazott tovább Romániába. Szerdától már velünk tartott Flóra és Kari (Norvégiából) is, így megmutattuk nekik Budapestet és az ország pár híres látnivalóját, melyek közül nem egy nekem is újdonság volt (de legalábbis ebben az évezredben még nem láttam őket). Lássuk merre is jártunk (avagy mit érdemes egy hét alatt megmutatni egy kölföldinek)…

Augusztus 18. – Ferihegy 1-ről befelé megvettük Steven vonatjegyeit a Nyugatiban, Nagybányára (Baia Mare) egy menettérti jegy kevesebb mint 50 EUR volt. Állam leesett. Már reggel vettem Steven-nek egy hetijegyet a BKV-ra, így azzal nem volt gond. Otthon csak lecuccoltunk, Steven odaadta az előre kért 1 kg Leonidas bombont, aztán gyorsan még bementünk a városba kicsit körülnézni. A Nyugatitól elsétáltunk a Margit híd közepére, ahonnan szép kilátás nyílik a Parlamentre, a Lánchídra a Várhegyre és a Gellért-hegyre. Innen négyeshatossal az Oktogonhoz, majd kis séta az Andrássy úton, végül Kisföldalattival vissza.Este még elmentünk moziba, és megnéztük A Sötét Lovagot. Eszméletlenül jó volt.

Augusztus 19. – Reggel először Aquincum-ban mentünk, majd vissza a belvárosba, körbejártuk a Dohány utcai zsinagógát (Európa legnagyobbja), majd bejártuk a Nemzeti Múzeum állandó kiállítását (szerencsére a lényeg angolul is fel van tüntetve), végül pedig megnéztük kívülről belülről az Iparművészeti Múzeumot.

És ezzel még nem volt vége a napnak! Este elmentünk a Gyermekvasút nyomában éjszakai teljesítménytúrára (kicsit több mint 20 km), ami Steven-nek nagyon tetszett – mind nekem, mind a szüleimnek megemlítette a legjobb itteni élményei között. Így még az éjszakai buszozást is kipróbáltuk :-)

Augusztus 20. – Nemzeti ünnep, így elég egyértelmű programok, ma már Flóráékkal kiegészülve. Először is felmentünk a Várba, körbejártuk a világörökség részét képező utcákat, felmentünk a Halászbástyára, láttuk a felálványozott Mátyás-templomot és a csonka Mária Magdolna-templomot. Közben zajlott a légi parádé, melynek repülői időnként a fejünk fölött húztak el, mely mindenkinek igencsak tetszett :-) Ezután pedig bementünk a Mesterségek Ünnepére, megnéztük a különböző sátrakat, ettünk ittunk megsültünk… Délután átmentünk Pestre, a Szent István-bazilika előtt még láttuk a körmenet végét István jobbjával, majd pont a kivilágítás felkapcsolása előtt pár perccel értünk a Hősök terére, így láttuk így is és úgy is.

Igencsak sietünk kellett, hogy elérjük a tüzijátékot, de sikerült. Ugyan nem a legjobb helyről (Margit híd közepe), de azért végig láttuk, és nem is volt rossz, ha nem az olimpiai megnyitóhoz hasonlítjuk…

Augusztus 21. – Mivel igen melegnek igérkezett ez a nap is, így anyu ötletét valósítottuk meg, és felmentünk a Normafához. Innen elsétáltunk a János-hegyre, felmentünk az Erzsébet-kilátóba, és megcsodáltuk a panorámát. Gyönyörű, tiszta idő volt, szépen látszott a távolban még a Mátra is, így meg tudtam mutatni, hol van a csillagvizsgáló, ahol dolgozni szoktam. Lefelé a Libegővel mentünk. A lányok ezután elmentek kicsit shoppingolni, mi pedig haza. Este Flóráéknál vacsoráztunk, úgyhogy ha nincs vonat, max hazagurultunk volna :-)

Augusztus 22. – Délelőtt fogtuk magunkat (nem kis előzetes szervezés és jegyvásárlás után) és elmentünk Fonyódra (a Keletiben még láttuk ahogy megnyerjük az első aranyérmünket). Itt fürödtük a Balatonban, ettünk lángost (isteni volt), majd komppal átmetünk Badacsonyba. Itt mi mást is tehettünk volna, mint bort kóstoltunk a hegyoldalban.

Véletlenül még a Szeremleyékhez is betértünk, ahol a bor finomabb volt mint a másik helyen, de jóval drágább is :-) A hazafelé több mint 3 órás IC út előtt még fagyiztunk is egyet – amit mondjuk otthon is szinte minden este megtettünk, Steven nagyon szerette a Carte d’Or Gerbaud ízeit. És ha már utazás, akkor itt szeretném megjegyezni, hogy nem csak a magyar diákok utazhatnak 50%-os kedvezménnyel, de mind az EU, mind az Európai Közösség (stb.) nappali tagozatos hallgatói is (lásd A Kormány 85/2007. (IV.25.) Korm. rendeletét a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről, valamint A Kormány 115/2007. (V.24.) Korm. rendelete 30. §-át).

Augusztus 23. – Ezen a napon a programot a Gellért Fürdőben kezdtük, hogy Steven megnézhessen egy híres Budapesti spa-t. Ezután felsétáltunk a Gellért-hegyre, hogy a világhírű budapesti panorámát is megcsodálhassa :-)

Délután a lányok shopping szünetében ettünk ittunk valami finomat a Rádai utcában a Vörös Oroszlánban (a nyári ajánlatukban van sok-sok finom tejes ital is, nem csak tea). Este szüleimmel elmentünk Szentendrére, ami sokkal szebb, mint emlékeimben, de a vihar előtti idő miatt már kicsit kihalt volt…

Augusztus 24. – Ma Flóra teljes családja is csatlakozott, így népes társasággal mentünk Esztergomba. Miközben a Bazilika felé sétáltunk, rádión hallgattam a férfi vízilabda döntő megnyerését, így elég jól kezdődött a nap. A Bazilika egyébként Magyarország legmagasabb épülete is. Voltunk fenn a kupola körüli kilátóteraszon, és természetesen megnéztük belülről is. Innen a középkori Macskalépcsőn jutottunk le, majd átsétáltunk a Mária Valéria hídon Párkányba (Štúrovo), ahol megnéztük a szépen felújított főteret, majd meg is ebédeltünk. Végül kerestünk még egy boltot ahol a többiek tudtak csokit venni, majd visszamentünk Esztergomba.

Innen a legnagyobb menetrendszerint is közlekedő dunai hajóval, a Hunyadival mentünk a Dunakanyaron keresztül Vácra, ahol még sétáltunk egyet a Dunaparton, és megtekintettük az ugyancsak nem olyan régen felújított Fő teret is. Végül hazavonatoztunk, lefoglaltuk a szállást szeptemberre Uppsalában és megnéztük az Olimpia záróünnepségének ismétlését (közben pedig bődületes mennyiségű fagyit tüntettünk el)…

Úgy gondolom, hogy ennyi idő alatt a lehető legtöbbet mutattam/mutattuk meg az országból, így elég sikeres hét van mögöttünk. Steven is maximálisan elégedett volt, minden nagyon tetszett neki :-) A bejegyzésben közölt minden fotó Steven Bloemen tulajdona!

Iridium-felvillanás a Holdfogyatkozás alatt

Ma végre sikerült normálisan lefotózni egy egész fényes Iridium-felvillanást (az Iridium 70-es távközlési műhold napelemtábláján megcsillanó napfény nyomát), melynek eredménye az alábbi képen látható (Canon EOS 300D, alapobjektív 18 mm-en f/3.5-ös állásban, 60 sec, ISO 400). -7 magnitudónak jelezték előre, de szerintem maximum -5 volt (halványabb).

Az ezzel egy időben zajló részleges Holdfogyatkozásnak köszönhetően egész sötét volt az ég, így a fotón már a Tejút is majdnem látható, de az Androméda galaxis pacája amatőrcsillagász szemeknek így is teljesen egyértelmű. Magáról a fogyatkozásról egy rövid fotósorozatot csináltam, ezzel a technikával ennyit lehetett kihozni a dologból (Canon EOS 300D, alapobjektív 55 mm-en f/8-as állásban, 1 sec 5 percenként, ISO 100).