Monthly Archives: October 2009

Time-lapse Leuven: Library

You can download the original (720p HD) from here. If you watch the Youtube version, please make sure the HD option is on, and switch to full-scree mode :)

Az eredeti, minőségi verzió megtekintéséhez (vagy letöltéséhez) kattints ide! Ha a beágyazott verziót nézed, győződj meg róla, hogy a HD gomb pirosan világít, illetve lehetőleg válts teljes-képernyős módba (a HD gombtól jobbra levőre kell kattintani)!

2009.10.29.

Tegnap történt egy s más, amit nem árt lejegyezni (ezzel megszakítva a tényleg érdekes bejegyzések sorát). Először is végre megkaptam a szerződésem! Nem mintha a gyakorlatban ettől bármi is változott volna, vagy változna, de azért mégis. Délután a hétmérföldes léptekkel meginduló adminisztráción felbuzdulva a City Hall-nak is írtam, hogy mi van már a (lakcím)regisztrálással, adnak-e végre időpontot, vagy teljesen elfelejtettek… Válasz még nem érkezett. Egyébként pont indultam volna az influenza elleni oltásra (ami nem a H1N1, hanem csak az alap variáns ellen volt, hasonlóan profin megszervezve mint két éve - azzal az apró, de nem jelentéktelen különbséggel, hogy a papírmunkát végző nővér igen csinos volt ;D és 50 centtel olcsóbban adták a mókát), amikor Valery, Jonas és Steven megjelentek az irodámban, és közölték, hogy ma este márpedig Oud-Heverlee-be kell mennünk vacsorázni. Mondtam nekik, hogy az imént részletezett programom eléggé üti ezt az igen csábító javaslatot, de erre (miután részletezték, hogy rosszul lesznek az injekcióstű gondolatától is, én meg elmeséltem két évvel ezelőtti pozitív tapasztalataimat) Valery egyből azzal felelt, hogy bevisznek kocsival az orvosig, aztán mehetünk is kajálni :) Így is lett. Az oltási kampány gyorsaságát mi sem szemlélteti jobban, hogy mire sikerült leparkolniuk, én már ki is jöttem, pedig kb. tíz diák volt előttem (nem tartott tovább öt percnél – kocsiból kiszállástól a beszállásig). Az étterem felé menet még felvettük Roy-t is, így öten élveztük az este hátralévő részét – menet közben pedig realizáltam, hogy éppen gyeplabda edzésen kellene lennem, de hát ez van. Ezen a héten már úgyis kétszer is voltam este biciklizni. Az étterem nagyon kellemes volt, az étel is kiadós és ízletes (bár ezt már megszokhattam), viszont volt egy apró negatívum is. Mikor a Corsendonk Blond után egy Orval-t kértem, ahhoz nem a saját poharát hozták, mert nem volt nekik. Azt hittem ez Belgiumban nem fordulhat elő, teljesen sokkolva voltam (és a sör sem igazán ízlett, részben a pohár összeférhetetlensége, részben az előző finomabb volta miatt)… Majdnem reklamáltam is, hogy ezt mégis hogyan gondolják, de Steven “megnyugtatott”, hogy étteremben előfordul az ilyen, viszont sörözőben soha. A beszélgetés két legviccesebb kijelentése pedig a következő volt: “A blog is so 2007″ illetve “Beauty is often on the inside, but true ugliness is often on the outside…” Szerdán egyébként kebabot ettünk, isteni volt. Nem panaszkodhatom!

Time-lapse Leuven: Arenbergkasteel

You can download the original (720p HD) from here. If you watch the Youtube version, please make sure the HD option is on, and switch to full-scree mode :)

Az eredeti, minőségi verzió megtekintéséhez (vagy letöltéséhez) kattints ide! Ha a beágyazott verziót nézed, győződj meg róla, hogy a HD gomb pirosan világít, illetve lehetőleg válts teljes-képernyős módba (a HD gombtól jobbra levőre kell kattintani)!

Ruhapróba az éjszakában

Hétfő este vacsora után végre kipróbálhattam az új bringás ruhákat. 10°C volt, derült, enyhén szeles idő, szóval pont optimális egy teszthez. Fél tíz körül indultam neki, tetőtől talpig feketében; 100%-ig úgy néztem ki, mint egy őszi éjjeli edzésre induló igazi – hivatásos – kerékpáros. Nagyjából egy órát és 30 km-t tekertem (tehát a tempóval sem volt gond), és meg kell mondanom, hogy teljesen elégedett vagyok. Sőt. Először is a high-tech anyag tényleg megéri a pénzét, mert tényleg szélfogó, tényleg kiengedi az izzadságot, és tényleg alkalmazkodik a tempóhoz – értsd, ha kicsit lassítottam vagy gyorsítottam, egy fél percig kicsit meleg vagy hideg volt benne, de aztán beállt a kellemes hőmérséklet. Másfelől pedig nem hittem volna, hogy egy megfelelően kipárnázott nadrág ennyit emel a komfortérzeten. Egyszerűen összehasonlítani nem lehet az érzést – a profi ruházatra váltás minimum akkora ugrás volt, mint a kitámasztó-kerekek leszerelése az első kétkerekűmről. Nem izzadtam bele, nem lett csurom víz a hátam és nem fáztam emiatt már 10 km után. Úgy értem haza, hogy – a mellkasom azon részét leszámítva, ahol a nadrág kantár része volt – szinte csont száraz voltam. Nem utolsó sorban pedig végre nem lettem tíz perc alatt büdös, ami elég jó, még akkor is, ha az ember egyből le tud zuhanyozni, mert így a ruha sem lett inkompatibilis a lakásban való tárolással. Sacc per kábé 5°C alatt valószínűleg még egy mellény elkelhet, illetve a cipőmre kéne még egy szélfogó kamásli. Meg a bringára egy kulacstartó…

Végül pedig az est fénypontja: éppen 35 km/h körül tekertem a főutcán a vasútállomástól a központ felé, amikor befordult elém egy kis kék kocsi, benne egy fiúval (a sofőr) és négy lánnyal. Mivel ők csak 30 km/h körül mentek, le kellett lassítanom, és úgy két méterrel lemaradva csorogtam mögöttük egy darabon. Mivel elég erős fejlámpa volt rajtam (illetve a középső visszapillantó tükörben nem mindennapi látvány egy közeli biciklis), ezt elég hamar észrevették, és hátrafordultak, mire én mosolyogtam és integettem nekik ;) Ez igen nagy sikert aratott, és visszaintegettek és mosolyogtak ők is, mire ahol két sávos lett az út, melléjük gyorsítottam és a sisakomhoz emelt kézzel üdvözöltem őket – mondanom sem kell hatalmas sikert aratva! Aztán elhúztam, mivel láttam hogy úgyis el fognak kanyarodni… Hatalmas élmény volt.

Ja, ugyan ez már nem az estéhez tartozik, de megtanultam végre lassan biciklizni. Két hónap kellett hozzá, de sikerült. Ha csak közlekedem, már (az idő 90%-ában) képes vagyok uralkodni magamon, és nem előzök le mindenkit, aki a látómezőmbe kerül, sőt, képes vagyok lazán, akár 20 km/h-val is csorogni a sok-sok belgával együtt… Komolyan, hétfőn egyetem (pontosabban munka, csak ugye a megszokás) után hazafelé még fél nyolckor is biciklisekkel volt tele a város. Néha még most is meg tudok lepődni, mennyire alapvető és magától értetődő közlekedési eszköz itt a kerékpár.

Budapest 3D

May be a bit rough in some areas, but my beloved Budapest has finally jumped out of the 2D world in Google Earth. Most of the buildings were generated automatically from aerial photographs taken from different angles. We are living in exceptional times.

2009gebudapest

Ugyan néhol kicsit pixeles, néhol kicsit pontatlan, de hőn szeretett Budapestem végre térben is körbejárható a Google Earth-ben. Ráadásul az épületek nagy részét légifotók alapján, minimális emberi közreműködéssel készítették el. Csodálatos korban élünk.