A Maltatal és a Steinfeldspitze

Hétfőn reggel Anyuval Schladming-ban kezdtük a napot. Először is szuper akciós áron, 79 EUR-ért vettünk egy ugyan olyan Salomon XA Pro 3D terepfutó cipőt mint amilyen már több mint egy éve van, csak pirosban. Ennyiért (főleg ilyen erős forint mellett) nem lehetett otthagyni, most egy időre be vagyok biztosítva túracipővel. Továbbra is állítom, hogy ilyen kényelmes túrázós cipőm még soha nem volt. Utána elmentünk az információs irodánál levő nyilvános wifi-hez, ahonnan sikerült feltölteni a blogra az előző bejegyzést, majd bevásároltunk a helyi Billa-ban. Így már dél is elmúlt, mire elindultunk az Alpok egyik legszebb völgyébe, a Maltatal-ba. Most már a hátralevő napokban nem fogunk ilyen messze menni, csak a környékre. Egyébként tényleg elég szép volt, a fizetős út végén 1900 méteres magasságban egy hatalmas völgyzáró gát (állítólag Ausztriában ez a legmagasabb, pedig a 2 éve látottak sem voltak kispályásak…) és az általa duzzasztott tó található – 3000 méteres csúcsok tövében.

Magán a gáton végig is gyalogoltunk! A völgy egyébként tele van vízesésekkel, a legszebb (Fallbachfall) még a fizetős út előtt, természetesen külön elkerítve… Így csak “messziről” fotóztam le/néztük meg. Mindezt már visszafelé, a vihar elől “menekülve” (költői túlzás, bár volt egy időszak az alpesi úton lefelé, és a hazafelé vezető szakaszon is, ahol úgy szakadt, hogy folyt az úton a víz…).

Kedden elmentünk a Zauchensee-hez. Innen Apu és én megmásztuk az alig 1000 méterrel magasabban levő Steinfeldspitze-t [2344 m] – ez most jóval rövidebb volt, mint a múltkori túra, de azért voltak igen meredek szakaszok (ki is volt írva, hogy “for advanced hikers”), sőt bizonyos helyeken drótköteles biztosítás volt az ösvények mellett. Közben Anyu nordic walking-olt egyet a tó kürül, majd felment felvonóval a lefelé általunk is érintett hüttéhez, ahonnan látott is minket a csúcson mint két kis pálcikát, és ott is botozott egy háromnegyed órát…

A hüttétől Apu felvonóval, én pedig a turistaútként szolgáló szerpentinen mentem vissza a tóhoz. Itt még beültünk az egyik lenti hüttébe, ahol nagyon finom Wienerschnitzel-t ettünk áfonyaszósszal meg salátával. Szerencsére a tornyosuló viharfelhők végül is elkerültek minket. Este még fagyiztunk egyet a szálláson. Jó volt :-)

One thought on “A Maltatal és a Steinfeldspitze

  1. Flóra

    Szia!

    Remélem, ha hazaérsz, töltesz még fel képeket és írsz pár bejegyzést is, jó tudni, hogy mi van Veled! (Bár a kalapodat még mindig tudnám mellőzni. :D)
    Puszi, Flóra

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>