Tag Archive for 'meteorológia'

Nyári mindennapok

Csak gyorsan valamit az elmúlt időszakról. Mostanában egyszerűen nincs se időm sem energiám blogot írni, annyi minden dolgom és elfoglaltságom van. A Tour után elég nehéz volt visszarázódni a mindennapi életbe, de hát a “felnőttség” már csak munkával jár. Visszasírom én még a nyári szüneteket (bár nem hinném, hogy megérte-e egy két hónapos szünetért egy teljes vizsgaidőszakot végigszenvedni – szóval talán sírni nem fogok). Július 9-e és 12-e között megint tetőzött a forróság, 33,2°C ugyanis itt már a világvége, dolgozni sem igazán lehetett ebben a szaunában. Azon a hétvégén a lakásomban is elviselhetetlen volt az idő, így jéghideg nyári söröket (Hoegaarden Rosée, Hoegaarden Citron) ittam és fél literes jégkrémeket (Ben and Jerry’s “Chunky Monkey” – atyaég, hogy az milyen jó!) ettem. Vasárnap véget ért a foci VB, ráadásul a spanyolok győzelmével, akiknek kezdettől fogva drukkoltam, plusz – részben ennek köszönhetően – második helyen végeztem a belső tippversenyünkben (17 résztvevőből, 110 ponntal, ami csupán nyolccal kevesebb mint a győztes eredménye). Én voltam az egyetlen, aki már a VB előtt azt jósolta (bár ez tiszta tudás volt, kérem szépen, semmi hókuszpókusz), hogy holland-spanyol döntő lesz… Még ugyanazon a hétvégén Elvire kért meg hogy segítsek neki minőségi belga csokikat venni ajándékba – azért amikor már belgák kérnek tanácsot a belga csokival kapcsolatban, az jelent valamit ;) Bár ebben a hónapban alig költöttem csokira, mert a hőség miatt nem nagyon volt hozzá étvágyam, így csak a még Dánia előtt vett fél kilós doboz tartalmát eszegettem szép lassan.

A 12-ei héten 7-ből 5 napon sportoltam valamit (3 kerékpározás, 2 strandröplabda, 1 tollaslabda), és volt olyan nap is, hogy nem is egyszer. Ez az elmúlt hetekben állandóan így volt, nem csoda hogy már most többet költöttem kajára, mint pl. egész februárban. Azt a bazi sok elégetett kalóriát ugyanis pótolni kell valahonnan. Úgy tűnnek el bennem az energiaszeletek, zselék és izotóniás-italok – na meg persze a rendes ételek is – mintha éheztetnének. Mondjuk abból a szempontból jó dolog ez (az olimpiai eszme – gyorsabban, magasabbra, erősebben – megvalósításán túl), hogy így lényegében akár kétnaponta is büntetlenül megehetnék (mert azért ennyire gyakran azért nem teszem) egy teljes bödön jégkrémet anélkül, hogy bármi is meglátszana rajtam. És hát enni azt imádok. Szerdán az év vihara söpört végig az országon, de már a reggeli előrejelzéseken látszott, hogy durva dolgok jönnek délután, így még időben hazazavartam mindenkit (nem viccelek), aki reggel nyitvahagyta az ablakokat… Később sokan megköszönték… Csinos kis felhőcske, nemde?

20100714storm

Volt legalább 5 perc, amikor a harmadik emeletről az esőfüggöny miatt nem látszott a földszint, a szélnyomás pedig a déli oldal összes irodájába benyomta a vizet az ablaküveg és a keret között, szóval volt mit takarítani. És akkor mi még jól jártunk, mert Ciney-ben pl. a fél templomot elvitte egy tornádó… Lefoglaltuk a hamarosan esedékes andorrai nyaraláshoz a repülőjegyeket (meg minden mást is) is, mivel végül is Barcelónában kezdünk két nap városnézéssel, és onnan bérelt kocsival megyünk a miniállamba hegyet mászni. Jó lesz az, már várom. Mondjuk az vicces volt, hogy a keddi megbeszélésen (mivel Steven egy ismerőse jön még velünk, és gondoltuk összeülünk megtárgyalni mi a legjobb választás utazás témakörben)  sikerült egy jó erős sört (Malheur 12 – a szám az alkoholtartalom százalékban!) kifognom (na nem véletlen volt, csak nem gondoltam bele a következményekbe), így a rögtön utána esedékes két órás igen intenzív tollaslabdázás első 15-20 percében nem volt 100%-os a reakcióidőm :)

A hét végén (hohó, még mielőtt elfelejtem, péntek este is volt új sör: Judas – ezzel 76-nál járok) megjelent a Bikemag-on a Tour beszámolóm (a szerkesztőktől pedig kaptam egy halom nagyon pozitív visszajelzést), szóval aki angolul nem tudta elolvasni a korábbi bejegyzéseket, az most megteheti magyarul két részben (1. és 2.). Annak a megírásával kicsit több időt töltöttem, mint most a bloggal, így érthető módon ott azt a látszatot keltem, hogy még tudok az anyanyelvemen is szépen fogalmazni. Mert ez itt már nem nagyon látszik… Szombat késő délután véletlenül megint macskaköves utakra tévedtem a bringával, így kicsit szitkozódtam magamban, hogy a térképen miért nem lehet ezeket pontosan jelölni, de a döcögés ellenére jól éreztem magam, mert nagyon szép környéken – és szép időben - tekertem. Vasárnap az elmúlt hónap megannyi strandröplabdázása után négyen még egy amatőr versenyre is beneveztünk, és a könyvtár előtti téren – a homok, a zene és a pálmák által keltett tengerparti hangulatban – sikerült öt szoros meccset játszanunk, sőt egyszer még nyertünk is! (Merthogy ezt előzetesen azért nem nagyon gondoltam volna…) Ráadásul “Chess Club Heverlee” néven neveztünk (Heverlee-ben van az egyetem, ez Leuven délnyugati része), és akiket megvertünk azok meccs közben azt mondták maguk között, hogy azért sakkozóktól csak nem fognak már kikapni :D

20100718beachwolley

Ma nemzeti ünnep van (a Tour de France-on meg pihenőnap, nehogy véletlenül kényelmesen, otthonról követhessek egy szakaszt), és reggel csak kínkeservesen sikerült felkelnem (pedig mostanában éjfél előtt fekszem és minimum nyolc órát alszom), de azért elmentem az országúti bringával a szokásos 50 km-es edzőtávomra. Aztán ebéd után bejöttem dolgozni egy kicsit (nem élmunkás díjra pályázok, csak a nyaralás előtt szeretnék pár dolgot befejezni), de ahelyett hogy megoldottam volna a betervezett apró problémákat, kitaláltam egy halom új dolgot, amit még ki kéne próbálnom az adatokkal, stb… Egy megválaszolt kérdés minimum két másikat szül. Ez a kutatók sorsa. De legalább írtam blogot :) Legközelebb ilyen valószínűleg csak a nyaralás alatt lesz. Este mozi, az Inception-t nézzük meg, jó lesz. Jövő péntektől lehet Belgiumban iPhone 4-et kapni (persze akkor én már Spanyolországban leszek), de nagyon fáj a fogam egy wattmérőre is… (Igen, én vagyok Mr. Kütyü, a grafikonok királya.) De ez legyen életem legnagyobb problémája :) Szüleim meg lehetnének néha Skype-on is, mert azért gondolok ám rájuk is… Himnusz.

TdF 2010 – Prologue

20:30 (back from the race) – I am tired as hell. The weather was really bad, with shovers all the time, except the last quarter. I did not manage to find a really good spot, so I stayed on the Erasmusbrug at two and a half kilometers into the course, where the riders had to climb the bridge (so it was a bit easier to photograph them because of their slower speed uphills). At the beginning, I was very bad-mooded and demotivated because of the weather (really, this was the first rainy day in two weeks, so typical), but as the cyclists passed by, I started to take pictures (what else I could have done?). It was much harder than last week in Leuven. I had less space to move, less light, I had to protect my equipment from the almost continuous rain (I have hidden it under my jacket between exposures), and other people were leaning over the fences just in front of my lenses (that’s the reason why I have no pictures of some of the riders). But at a point I started to enjoy it, as I have never taken pictures in such harsh conditions, so I had to deal with something new. I used only my 15-85mm lens and a flash, because I could not change between lenses in the rain (and it would have been much harder to take pictures in the crowd with a long and heavy tele-lens). And at the end, I got a lot of OK pictures (if I think back to the conditions, then I really should not complain about them at least). So the results of the Prologue with my own pictures (I will upload the large versions later) of the top 9 (as the tenth Gerdemann rode too close to me…) finishers (plus – as an update – those who were in a good overall position after the first week of the Tour) are:

1. CANCELLARA Fabian #13 (TEAM SAXO BANK) 10′ 00″

20100703_TdF_P_01

2. MARTIN Tony #115 (TEAM HTC – COLUMBIA) 10′ 10″ + 00′ 10″

20100703_TdF_P_02

3. MILLAR David #57 (GARMIN – TRANSITIONS) 10′ 20″ + 00′ 20″

20100703_TdF_P_03

4. ARMSTRONG Lance #21 (TEAM RADIOSHACK) 10′ 22″ + 00′ 22″

20100703_TdF_P_04

20100703_TdF_P_04b

5. THOMAS Geraint #39 (SKY PRO CYCLING) 10′ 23″ + 00′ 23″

20100703_TdF_P_05

6. CONTADOR Alberto #1 (ASTANA) 10′ 27″ + 00′ 27″

20100703_TdF_P_06

7. FARRAR Tyler #53 (GARMIN – TRANSITIONS) 10′ 28″ + 00′ 28″

20100703_TdF_P_07

8. LEIPHEIMER Levi #25 (TEAM RADIOSHACK) 10′ 28″ + 00′ 28″

20100703_TdF_P_08

9. BOASSON HAGEN Edvald #36 (SKY PRO CYCLING) 10′ 32″ + 00′ 32″

20100703_TdF_P_09

14. ROGERS Michael #118 (TEAM HTC – COLUMBIA) 10′ 35″ + 00′ 35″

20100703_TdF_P_14

20. KREUZIGER Roman #44 (LIQUIGAS-DOIMO) 10′ 38″ + 00′ 38″

20100703_TdF_P_20

23. EVANS Cadel #121 (BMC RACING TEAM) 10′ 39″ + 00′ 39″

20100703_TdF_P_23

37. HESJEDAL Ryder #54 (GARMIN – TRANSITIONS) 10′ 46″ + 00′ 46″

20100703_TdF_P_37

46. VAN DEN BROECK Jurgen #101 (OMEGA PHARMA – LOTTO) 10′ 49″ + 00′ 49″

20100703_TdF_P_46

74. MENCHOV Denis #191 (RABOBANK) 10′ 56″ + 00′ 56″

20100703_TdF_P_74

75. SANCHEZ Samuel #181 (EUSKALTEL – EUSKADI) 10′ 56″ + 00′ 56″

20100703_TdF_P_75

122. SCHLECK Andy #11 (TEAM SAXO BANK) 11′ 09″ + 01′ 09″

20100703_TdF_P_122

Full “official” story with detailed results and standings, maps and etc. about the Prologue can be found on the official Tour de France website. So as you can see, at the end I enjoyed it and it was a huge experience after all. And I have a TdF PRESSE badge now (with my name on it without spelling mistakes), plus I have the official Tour de France booklet (a 232 page Roadbook, printed on heavy, glossy paper), which is a true collectors item! I have seen photographers, whose equipment weighted more then themselves, plus I can work in the Press Centre (though I had to pay for the internet, which is really crazy, because for example, there was free food and drinks on the afternoon…). Though I am a bit sad because I could not take pictures around the team-buses (I had other things to deal with in the rain), and I have no pictures of the city itself with all the temporary TdF flags and road-marks. But the latter things might be solved tomorrow morning.

It is also part of the story, that I slept 4 hours yesterday after we went out with colleagues (for drinks and ice-cream, as that day was said to be the warmest day this year), so I am not 100% full with energy, and I do not know if I will sleep at all tonight (because that was not part of the plan), but who cares, life is fun ;) I do not know when are they going to kick me out from the Press Center (because I suppose they will close somewhen), but until then I will probably stay here and write my report in Hungarian to the Bikemag Magazine (as it is claimed on my badge).

One more minor detail: the Thalys was fun, it is so amazing that you travel with 300 km/h, and all the cars on the motorway seem to be very slow. But, after we crossed the border, there was a temporary problem with the train, and we had to wait for 20 minutes before we could continue our journey… I so not know if this was part of the high-speed experience :D

I plan to be there at the start and the finish tomorrow, so sleep well, and Vive le Tour!

14:15 (two hours till the first rider starts the individual time trial) – I am in the Press Centre of the Tour in Rotterdam, and there are discussions going on about two major questions. First of all, we all have ideas about today’s winner, but the rapidly approaching storms are a bit more important for all of us at this moment. I have no 100% safe idea about what should I do at the given situation. I could wait a bit, but then all the good places might be gone along the course – as I got “only” a PRESSE badge (still so cool!), and not the highest level professional photographer’s badge, which gives access to really everywhere. So I have to find a good spot now. This might involve walking in the rain, but I am prepared, and I brought an umbrella and a rain-proof jacket with me. I will just grab a free sandwich and a bottle of water and hope for the best. So if the weather permits, then I will update the post with pictures and much more information about today’s adventures on the evening. (Watch the race on TV if you can, because the weather will make it very interesting… And you might also catch me for a second!)

La Palma – 4. éjszaka

Folytatjuk tehát beszámolónkat a paradicsomból. Merthogy számomra ez a hely maga a kánaán – hegyek, nappal tiszta, mélykék ég és napsütés, éjjel sziporkázó tejút, alattam a felhőtengerrel. És hát számomra a távcsővel, illetve műszerekkel való munka a csillagász lét non plus ultrája. Egész évben tudnám ezt csinálni. Ráadásul kaptam ma egy e-mailt az egyik témavezetőmtől, hogy készítenek egy új kutatási tervet (research proposal-t), de nincs közöttük senki, aki észlelő beállítottságú lenne, ezért szükségük lenne valakire – nincs-e kedvem beszállni… Azt hiszem nem kell részleteznem a válaszomat :D Ja, és Tenerifére és (érted, és!!!) La Palmára kéne jönni másfél-két hétre.

20100322milkywaypanorama

Mit mondjak, tegnap sem volt szar ég, erről a fenti panorámát látva gondolom senkit nem kell túlságosan győzködnöm. Az észleléssel minden gond nélkül ment, ma már egyáltalán nincs fenn velem senki, tök egyedül dolgozom. Kint pedig a fényképezőgépem dolgozik egész éjjel, csinálja szépen a 30 másodperces expozíciókat (3 óránként akkut kell benne cserélnem) a készülő time-lapse filmhez… Ja, fotókat feldolgozni továbbra sem igazán volt időm, szóval még várni kell a nagyobb felbontásban és mennyiségben való élvezettel. Azért megmutatom, hogy is néz ki a Mercator távcső épülete a mai naplementében.

20100323observatory

Egyébként mivel nincs jogosítványom, és egyelőre nem is tervezem hogy mérges gázokat puffogtassak a levegőbe, így az obszervatórium területén gyalog kell közlekednem. Ami persze túrázós multammal nem igazán probléma, sőt. Mivel ez alatt a két hét alatt semmit nem sportolok (nincs biciklizés, falmászás, floorball, foci, semmi), így még jól is jön a napi séta. Ami nem is olyan kevés, lévén egyszer vacsora előtt kell felmenni felállítani a rendszert és megcsinálni a kalibrációt, majd vacsora után megint fel hogy napnyugtakor ki lehessen nyitni a kupolát, aztán idővel elkezdeni mérni. Szóval ez napi kettő fel-le út, ami nem is olyan kevés, lévén egy út kb. két és fél kilométer és 200 méter szintemelkedés (kényelmes tempóban fél óra alatt érek fel). De majd GPS-el lemérem és csinálok szintábrát is :D A nap többi részében amúgy is vagy alszom, vagy a monitorok előtt ülök. Nem is kevés monitor előtt (és a képen nem is látszik az összes)…

20100323observerroom

Kivételes téli idő Belgiumban

Múlt héten beköszöntött az igazi tél Belgiumban. Különleges volt abból a szempontból, hogy a megszokott enyhe, óceáni éghajlatnak megfelelő helyett igazi fagyos, kontinentális időjárás szakadt ránk az ünnepek előtti hétre. A keddi és szerdai deres reggel után csütörtökön megérkezett a hó is. Délelőtt az egész intézet figyelte, ahogy az elsó fehér pelyhek megjelentek, majd egyre sűrüsödő havazás vette kezdetét. Estére az első 5 centi megbénította a város közlekedését. Belgiumban szemmel láthatóan nem fordítanak akkora figyelmet a téli gumik promótálására, mint odahaza, mivel 10 autósból 9 képtelen volt normálisan haladni. A kampusz közelében levő kisebb emelkedő lekűzdhetetlen akadálynak bizonyult legtöbbjük számára. Kivülállóként igazán felüdítő látványt jelentett a szenvedő autósok dugóvá formálódó sora. Mindez úgy válik igazán érdekessé, ha hozzávesszük, hogy biciklivel kényelmesen (na jó, szóval kellő odafigyeléssel) el tudtunk menni mellettük. Egyébként gyönyörű volt a táj, a kampuszt és a várost összekötő, parkokon keresztül vezető utakat csillogó friss hó fedte.

20091218heverlee

De a közlekedés megbolondult. Péntek reggelre több mint 10 centisre hízott a hótakaró, kiderült az ég, és kristálytiszta, mélykék, fogcsikorgató idő fogadta a szemeszter utolsó napjára igyekvő diákokat. Ilyen körülmények között persze nem tudtam fényképezőgép nélkül elindulni, így a szokásos negyed órás út másfél órássá terebélyesedett… Ugyan az elmúlt tél is kivételes havat és hideget hozott Flandriába, de a belga kollégák állítása szerint ilyen, mint a mostani, emberemlékezet óta nem volt.

20091218arenbergkasteel

Így talán érthető, hogy annak ellenére, hogy a témavezetőmmel megbeszélésem lett volna (valószínűleg 10-től, bár ezt nem rögzítettük – csak hát a szokás hatalma), képtelen voltam a hófedte kastélyparktól elszakadni (lásd az alábbi panorámát – kattintásra hatalmas méretben is).

20091218arenbergpanorama

De mivel mindenki tudja, hogy ilyen vagyok, és hogy ilyen hó valószínűleg nem lesz mégegy a PhD-m alatt, semmi gond nem volt belőle – a témavezetőmnek úgyis volt dolga mással is… Meg van még sok kép itten.

De az igazi, nagybetűs tél szombaton mutatta meg az erejét. A péntekihez hasonló tiszta idő -13°C-os reggellel párosult (természetesen rekord), és a hőmérő higanyszála nepközben sem emelkedett -9°C fölé. Ó, és múltkor tévedtem, csak a legnagyobb utakról takarították el a havat, a bicikliutak, vagy pl. a saját utcám napokig tiszta hó (majd jég) volt… Mondjuk ez talán érthető egy olyan országban, ahol tízévente esik megmaradó hó… Na de vissza a szombathoz. A hideg ellenére állványt és kamerát ragadtam, hogy csináljak pár felvételt a kastélyról. Időm persze még nem volt egy normális kisfilm összevágására, de amint lesz, be fogok számolni róla. Annyira hideg volt, hogy a síelős aláöltözék ellenére két és fél óra után haza kellett mennem. Normálisabb emberek aznap ki sem dugták az orrukat.

Vasárnap reggel klasszikus hóviharra ébredtem. Kavargott a hó az ablakom előtt, a szemközti háztetőkön pedig hódűnéket formált a szél… A közlekedési helyzetről csak annyit, hogy az országban 500 km-nyi dugó alakult ki az utakon, a brüsszeli repteret pedig reggeltől délután négyig teljesen bezárták… Délutánra elcsendesedett az idő, így Nadia és Pieter társaságában kisebb sétát tettünk az akkorra 15-20 cm-esre hízott hóban. Képek itt.

20091220heverlee

Most először jártam a kampusztól délnyugatra levő erdőben, de gyönyörű volt. Persze ekkora hóban minden az volt. Még a város is, mivel hókotrók nem jártak, az emberek inkább otthon maradtak, így még minden fehér volt, nem az a tipikus szürke, sós latyak. Viszont ahogy haladt előre az idő, úgy fagyott le egyre jobban minden út, ahogy a korábban lehullott hó összetömörödtt a forgalom súlya alatt. Így a vasárnapig még a “fun” kategóriába eső hóban biciklizés egyre inkább jég-rodeóvá változott. Konkrétan nekem még ez is egyfajta szórakozást jelentett, de meg tudom érteni, hogy mások már a fenébe kívánták az egészet. Animáció az elmúlt 10 nap műholdképeiből alant (credit: NASA/GSFC, MODIS Rapid Response).

20091224leuvenweather

Aztán – mivel a csodák nem tartanak örökké – a hét elején a hőmérséklet lassan visszatalált a normális tartományba, a hétfői póker-est végén, hajnali fél háromkor undorító havasesőben tekertem haza. Ezt az időt már nem szeretem. Minden kereszteződés maga a a katasztrófa a szürke latyakot keresztbe-kasul átszelő keréknyomokkal, tócsákkal, csúszkálással és minden óvatosság ellenére csutakos nadrágszárra. De múlt csütörtöktől vasárnapig végre kaptam egy adag igazi telet, olyat, amilyet már nagyon régen szerettem volna. Természetesen van egy halom kép a flickr-en is :) Ráadásul ezt a bejegyzést a repülőn írom (életem első Starbucks kávéja után), a Nap első sugarai által narancsosra fodrozott felhőtenger felett… 40 perc múlva landolunk. (Internet nincs a gépen :D)

Megérkezett Belgiumba a tél

A rendszeres meteorológiai mérések megkezdése óta az idei ősz volt Belgiumban a második legmelegebb, szóval nincs okunk panaszra. Hétvégén azonban megérkezett az igazi, fogcsikorgató, hideg téli idő. Nappal is gyengén fagy, éjjel pedig kemény mínuszok vannak (-6°C). A kisebb tavak befagytak, már nagyjából 5 centi vastag jég borítja a nem túl mély állóvizeket. Ráadásul hétfőn és kedden egész nap kristálytiszta napos idő volt (hétfő este fotóztam is két és fél órát a mínusz négyben, de erről majd máskor), így az egyetem környékének teljesen téli hangulata lett, főleg a reggeli (nagyjából egész nap megmaradó) dér varázsolta el a tájat. Pár fotó keddről itt (látható, hogy dolgoztunk is – de tessék továbblapozni a második oldalra, mert nem csak tökugyanolyan képek vannak ám).

20091215leuvenwinter

Természetesen a hideg nem akadálya a biciklivel való közlekedésnek. Nincs semmi különbség a gyalogos és a biciklivel közlekedő öltözéke között; sapka, sál, kesztyű, nagykabát és kényelmes 24 km/óra (ez mondjuk gyalogosan nemigen…), hogy ne izzadjunk bele a ruhába. Már egészen megszoktam ezt a lassú tempót :) Most “végre” minden nap használhatom az SPD bakancsomat – az enyhe ősz miatt már lassan kezdtem azt hinni, hogy csak az előszobámban fog porosodni… Ráadásul holnap lehet hogy hó is lesz, vagy talán a hétvégén, de összességében nem valószínű 5 cm-nél több. Ahogy elnézem, otthon is pont karácsonyra melegszik majd fel az idő – nem is kicsit. “Szép” szürke, esős karácsonynak nézünk elébe :( Remélem itt még fogok hóesésben biciklizni ;)

35°C-ban (is) két keréken

Ez a meleg kezd kissé megviselni. Nem tudom, hogy emiatt álmodok-e rendre marhaságokat – ráadásul csupa rossz dolgot -, de vége lehetne már az egésznek. Kedden egész nap itthon dolgoztam (a szakdolgozati munka folytatásán), de még amikor naplemente után elmentem egy gyors 24 km-es edzőkörre (át Budára az Újpesti vasúti hídon, északnak a Megyeri hídig, azon vissza Pestre, majd ugyanez visszafelé is), akkor is elég meleg volt, ráadásul amikor egy fél percre megálltam inni, egyből megettek a szúnyogok…

Az igazán brutális viszont a szerda volt. Délután kettőre lettem kész a munkával olyan szinten, hogy felmehessek megbeszélni a teendőket a témavezetőmmel, így egy gyors ebéd után 34°C-ban toltam ki a bringát az ajtón… Szinte sokkolt a forróság, ahogy lassan elindultam, és éreztem ahogy a meleg áramlik a testem körül. Nem a Nap égetett, hanem a levegő. Semmit nem számított, hogy 20-al vagy 30-al megyek, mert lassú tempóban is pillanatok alatt ömleni kezdett rólam a víz – mondjuk most a MacBook is a táskában volt, szóval rendesen megpakoltam magam. Nagyjából a Margitszigetig húztam ki szárazon a dolgot (ott az árnyékban egész elviselhető idő volt, csak az aszfaltot kéne már végre megcsinálni), de a fogaskerekűhöz már elég “ázottan” értem. Így fenn a Normafánál pár percet szárítkoztam és átvettem a pólómat, hogy emberként és ne csapzott Tour de France versenyzőként biciklisfutárként lépjek a Kutatóintézetbe.

Lefelé persze közvetlenül elém fordult be egy betonkeverő, így a fékeim rendes koptatást kaptak, mert az a monstrum nem nagyon ment 40 km/h felett, ráadásul sehol sem lehetett megelőzni, és ez nem sebesség… Mondjuk lenn a síkon legalább a Moszkva térig a szélárnyékában mehettem ennyivel – minimális erőfeszítéssel. De azért csak megállt az emelkedő közepén, hogy a megfelelő szájízzel emlékezzek rá :D Aztán végig a körúton 35 km/h-val és felette (jó, a hídra fel csak 30 volt) egészen a Nyugatiig, ahol vettem BKV bérletet havi kerékpárbérlet matricával. Most először, pedig már eltelt pár hónap, mióta először írtam róla, hogy lesz ilyen… Innen a Béke térig bírtam a tempót, ott kifulladtam, és rátértem a pihegős bringaútra :( Gyász, de nagyon meleg volt… Még amikor hazaértem, akkor is 35°C volt, árnyékban… Gyors mérlegelés után kiderült, hogy kevesebb mint két nap alatt több mint 2 kg-t fogytam, így nagy szükség volt arra, hogy normálisan megvacsorázzak, és volt hely a sacc per kábé egy kiló gyümölcsnek (szilva és sárgabarack) is, amit az este folyamán elpusztítottam :) Viszont a meleg és a szúnyogok mondjanak le, de izibe!

Itt a tavasz!

Végre megjött az igazi tavasz. Melegen süt a Nap, nem fúj a szél, kék az ég, nyílnak a virágok, a budapesti biciklisek száma pedig a hőmérséklettel minimum négyzetesen emelkedik. Ma voltam szakdolgozati konzultáción fenn a Kutatóintézetben, és lefelé még ötvennel (nem akartam túllépni a korlátozást) is kimondottan élveztem az időjárást (a Déli és a Moszkva között pedig síkon tartottam a 42 km/órát!). Végre nem kell hosszú zokni, nem kell térdmelegítő, nem kell kesztyű, nem kell sisak alá vastagabb sapi, és fölülre is elég egy feltűrt ujjú nyitott pulcsi – sőt, holnaptól talán már az sem kell!

Hát nem szép az ilyen időjárás-előrejelzés?! Egyenesen mesés… Napsütés, enyhe szellő, kellemes langyos meleg. Tőlem akár egész évben lehetne ilyen. (Éjjel elment az internet, szóval most folytatom…) Mellesleg beindult a Critical Mass intenzív szervezkedése, már megvan az útvonal is, és az aktivisták tucatjai osztogatják/ragasztgatják az esemény matricáját – már én is kaptam kettőt (sőt, ahogy látom még a blog fejlécére is nyomtak egyet :D). Ráadásként pedig regisztráltam a Bringázz a Munkába kampányba és alapítottam egy csapatot az ELTE TTK csillagászainak. Már hárman vagyunk!

Hóhelyzet

Elég régen volt már olyan, hogy a kertünkben 10 centi körül legyen a hótakaró vastagsága – az elmúlt években ez a szám inkább a legnagyobb hófoltok vízszintes kiterjedésére volt jellemző… Fél óráig… Most viszont az van, hogy tél van. De úgy igazán.

Voltam fenn a Normafánál, az Intézet kertjében konkrétan 20-30 centi hó volt már tegnap reggel, és az valószínűleg ma délelőttig még hízott is… Nem mondom, szép volt – konkrétan akkora havat utoljára Ausztriában láttam! Ráadásul most két napig szinte folyamatosan esett. Igazság szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, csak hát az elmúlt telek után azért ez már szinte sokkoló :) Azért az jellemző, hogy amikor a meteorológia volt a legfőbb hobbim, akor az Istennek nem tudott télen hó esni, most meg hogy bicajra szeretnék pattanni, arasznyi hó van az utakon… Meg barna, sós latyak… Viszont a következő napokban jön az olvadás, március 1-jén talán már 10°C is lesz, bár még minden nagyon bizonytalan.

Tél, hó, magány

Na nem kell aggódni, de ez a kép ezt a címet kívánta. Persze azért igaz is. Viszont csodaszép ez a hóesés, végre olyan igazi, -1,5°C és szép nagy pelyhek… Már vagy 5 centi esett! Jellemzően akkor, amikor már a tavaszt várnám, de hát ez van. Mondjuk emlékszem én olyan telekre, amikor 20-30 centis hóból építettünk várat a kertben… Hát az sem mostanában volt…

Reggelre kisütött a nap és 7-8 centis hó borított mindent! Ráadásul mindez -5,5°C-ban, szóval igazi téli hangulat volt odakinn – szerencsére (vagy sajnos) én ezt csak a jó meleg szobámból szemléltem. Meg le is fotóztam (klikk ide). Ennek örömére kitakarítottam, mert lassan kezdtem úgy érezni, hogy a portól köhögök, nem a betegségtől…

Hideg van – akkor ez most normális?

Jelen pillanatban -8,7°C van a kertünkben a meteorológiai szabványt megközelitő módon elhelyezett digitális hőmérő szerint (szerencsére rádiós, így ezt a 22,9°C-os szobám kellemes melegéből is meg tudom állapítani). Ráadásul lesz ez még így sem (pontosabban ennyi sem) hajnalra. Felvetődhet a kérdés kedves olvasóimban, hogy ez így január elején mennyire OK? Ezért most közkinccsé teszem a már több mint két évvel ezelőtt az OMSZ adatai alapján elkészített kis táblázatomat, ami jó nemzetközi szokás szerint 30 év adataiból készült, így bárki az év bármely napján megnézheti, hogy az aktuális hőmérséklet hogyan viszonyul egy 30 éves időszak (1971-2000) átlagaihoz illetve szélsőértékeihez. Annyit elárulok, hogy január 4-én ebben a 30 évben nem volt még ilyen hideg Budapesten (itt kell elnézést kérnem, de csak BP-re csináltam meg), viszont régebben volt ennél jóval hidegebb is, így a tökéletesen tisztán látás kedvéért a kommentemet is érdemes elolvasni ;) Jó szórakozást – katt a kis dokumentum ikonra! /Ilyen sem volt még a blog történetében./