Ez a kép (majdnem) mindent tartalmaz erről a hétről. Ott a biciklim, az ezüst Merida (így Erika lenne, ha nevet adnék neki), aki hétfőtől szerdáig hűségesen “hátán” hordozott, ~90 km-en keresztül, kutatóintézetbe és egyetemre. Ott van a laptopom, melyen éjt nappallá téve dolgoztam a szakdolgozatomon, hogy a vizsgaidőszak kezdetére úgy érezzem, nem fog végtelenségig tartani, mire kész lesz. Nem hiányozhat a floorball ütőm sem, melyet érezhetően egyre jobban forgatok a heti három edzésnek köszönhetően, és ez a szakdolgozati munka eredményességéhez hasonlóan sikerélményt ad. Szabadidőmben pedig egész sokat zongoráztam a héten, végig tudom kísérni a Coldplay-től a Scientist-et, illetve részben a Clocks-ot, valamint John Lennon-tól az Imagine-t… Egyetemen ez volt az utolsó hét, vasárnap már a keddi vizsgámra tanulok. Kiderült az is, hogy Belgiumban 1600 EUR a PhD-sok havi nettó keresete – ez az ottani csoki íze, illetve az emberek kedvessége mellett nem elhanyagolható tényező, amikor a jövőmet próbálom tervezni. Megjött a Magyar Kerékpárosklub-tól a tagkártyám is, a tagság évi 5000 HUF, de sok sok kedvezmény és egy nagyon jó biztosítás is jár vele (ami tartalmaz például 2.000.000 HUF-os felelősségbiztosítást). Persze azért vigyázok magamra. Szóval ez történt a héten, vasárnap azért még igyekszem időt szakítani a Floorball VB döntőjének megtekintésére is (vagy legalább a hétfői ismétlés felvételének beállítására…), ami természetesen Svédország-Finnország összecsapás lesz… A magyarok a kicsit csalódást keltő 7. helyen végeztek a B divízióban :( És az utolsó hír mára: 2009. február 2-től 5-ig Párizsban leszek a First CoRoT International Symposium-on (csillagászati konferencia)… Ezen a héten sem maradtunk bejegyzés nélkül…
Csodállak és irigyellek, hogy mennyi mindent csinálsz. :)
No, jóerőt és hátszelet! :)
És éppen a közreműködésemmel készült grafikon van a laptop képernyőjén. Én sem tétlenkedtem ám a héten!
Hát ez valóban “munkás hét” volt! Nem is tudom, hogy fér bele ennyi minden! Akkor most jöhet a tanulás! A biciklizés most kevésbé lesz időszerű, de a többire azért csak-csak marad egy kis időd! Hajrá, Peti!
Valóban, Anyu töredék idő alatt elkészített egy programot, ami az én 1300 adatfile-omból csinált egyet, és én abból csináltam a garfikonokat…