Megvolt az utolsó nap is, előadások nélkül, konferencia nélkül, kötöttségek nélkül… Szabadon sétálhattam Párizs utcáin – ahová délelőtt pár órára beszökött a tavasz. Gyönyörű napsütés volt, kellemes meleg idő, végre elfelejthettem a spakát, a kesztyűt, sőt még az állig felhúzott kabátot is. Jó volt a napsütésben elmenni olyan helyekre, ahol már nagyon régen jártam. Most pár óra alatt végiggyalogoltam (13 km) Párizs leghíresebb nevezetességein – a Sacré Coeur-t leszámítva, mert az kicsit odébb van a többitől. Sokan kértek meg rá, hogy fotózzam le őket, és én szívesen fotóztam is :) Egyébként annak ellenére, hogy február van, meglepően sok a turista Párizsban.
Mielőtt negyed hatra visszamentem volna a szállásunkhoz – ahol indulás előtt találkoztam a többiekkel – még beültem az első este talált kellemes étterembe, és ettem egy lazacos pizzát – isteni volt, ráadásul már épp éhen akartam halni mire odáig jutottam… Hazafelé az Air France Airbus egyik Airbus A319-es gépével jöttünk – most a 20A helyen ültem, és hihetetlen módon megint senki sem ült mellettem, pedig az egész gép tele volt… Még hihetetlenebb, hogy ugyan az a pasas ült eggyel arrébb, mint odafelé! Lényeg ami lényeg, ezt már otthonról írom, tehát a felszállás utáni hóvihart és kisebb turbulenciát túléltük ;) Most jó fáradt vagyok, remélem a hétvégén lesz egy kis időm pihenni is. Itt vannak a teljesen nyers, Photoshop nélküli (csak kicsit kicsinyített) képek is.
Üdv itthon!.Az utolsó napért kicsit irigyeltelek, bár tavasz az itt is volt. Azért azt a franciát nem ártana gyakorolni még egy kicsit! /Au “revoir”!/
Uhh, hát azt szimplán elgépeltem, már ki is javítottam :)
Én meg nem figyeltem eléggé, pedig ha francia, hát legyen egészen az. tehát így: Au revoir Paris! A fénykép viszont tökéletes.
Direkt nem úgy írtam. Bizony.