Tag Archives: leuven

My parents came for a visit!

My mother and my father spent four days in Belgium from Saturday till Tuesday. We had a lot of fun (and food :D) together! On Saturday (I planned to go to the airport, but I slept over, so I met them only at the train station… such a shame…) we just walked around Leuven. But we walked a lot (~15 km). We went to the Botanic Garden (one of the most beautiful sights in the city during this time of the year with all the flowers), the Arenberg Castle and the Great Beguinage. Then we had a great lunch (or early dinner) in the Domus (good Flemish food and Belgian beers). And finally they managed to see the square in front of the library free of any view-blocking installations (if you are from Leuven you know what I am talking about…).

After three weeks of great, dry, sunny and warm spring (25.6°C on Friday) the weather changed. To crap. On Sunday, we get off the train in Brugge in rain and cold wind. So – to put it in a more touristic point of view, or way of thinking – I could easily show the so called typical Belgian weather to my parents. (Which is not at all as bad as some locals claim it in their non-stop complaints, but that is something I will have to prove during their next visit…) They were really happy about it (place sarcasm mark here). And no, my mother was “not” wearing a skiing coat :D

20100507parents

Anyway, the worst part of the storm (as it was a nice small thunderstorm indeed) ended pretty soon, so we could leave the small church of the local Beguinage and start our looong walk in the city of Brugge – the most touristic place in Belgium. I am sure there are more foreigners in the city on a normal summer day than Belgians. And I am quite sure that every third shop is a chocolate store… (torturing me with the smell and the view of their windows…) But I can not deny, that the old city is beautiful. My parents also agreed on this. And we ate fries, chocolate, waffles with strawberries and whipped cream, so we did what a foreigner has to do in this country :D Around noon, we even had some sunshine, so we hopped in a boat and rode around the canals of the city. They loved it. (Me too.)

On Monday the weather was extremely cold (come on, maximum temperature of 7.1°C in May…), so I went to work and they went to Brussels, but at the end of the day, we had a great dinner in De Kansel. (Nota bene: new bear taste – Steenbrugge Blond.) And I gave them the best Neuhaus pralines I have ever tasted as a present. On Tuesday, we only met at lunch (again in Domus, so my mother finally tasted my favorite waffle with the warm cherries…), then after some shopping (e.g. cycling bag for my mother’s bike) they flew back to Hungary :(

I am very happy that they came. And I have no idea when will be the next time we see each other. It may not happen before Christmas… But for the near future, I really hope my brother can come somewhen during the summer, because I miss him too ;) Oh, and last but not least, my parents brought me some bottles of high quality Hungarian wine, home-made cake (thanks Mom!), Túró Rudi (check Wikipedia) and a Hungarian Apple keyboard – which makes blogging (ok, writing in general) much easier :) So thanks for all!

Cycle Chic Belgium

The original street style cycling blog was started in Copenhagen back in 2006, but now almost all the countries around the globe have their own copycats. Belgium and Hungary are not exceptions. And the guys at the Belgian one have just included one of my recent photographs to show that girls around here are not worried about the weather :)

20091222cyclechicbe

Az első divatos-bringás-közlekedős blog 2006-ban indult Dániában, azóta pedig lassan minden egyes országban elstartolt a megfelelő helyi változat. Belgium és Magyarország sem kivétel. Viszont most a lényeg az, hogy az egyik képem felkerült a belga blogra – csak hogy lássuk, hogy a leuven-i lányokat nem tartja vissza egy kis hó attól, hogy továbbra is biciklivel jussanak el A-ból B-be :)

Biciklivel Antwerpen-be (és vissza)

Szombat hajnalban rámjött a szerelhetnék. Már egy ideje szét akartam szedni a bicajon a hajtást hogy megnézzem mi a francért kattog a monoblokkom (gyönyörű, éles, fémes hangon…), és hajnali kettőkor kapott el a motivációs hullám, így nem volt más választás, mint hogy nekiestem. Az interneten levő videós szerelési útmutatókkal felszerelkezve percek alatt apró darabjaira szedtem a hajtást (hajtókarok le, monoblokk ki), majd konstatáltam, hogy a monoblokk környéke nem igazán volt megkenve zsírral. Sőt. Nos, gyorsan pótoltam ezt a hiányosságot, aztán mindent visszaszereltem a helyére, és láss csodát, a pedálfordulat máris hangtalanná vált (némi lánczajt leszámítva, de láncolajam még nincs). Nem rossz érzés, hogy lassan tényleg bármit meg tudok szerelni a biciklin.

Hét óra alvás után nem voltam teljesen biztos benne, hogy én most ezt akarom, és nem inkább pihenéssel kéne töltenem a szombatot, de valahogy sikerült rávennem magam, hogy ne a puhány utat válasszam. Így gyorsan megtöltöttem a hátizsákomat Isostar-os vízzel, bedobtam 6 (azaz hat) Isostar High Energy szeletet a táskámba és egy gyors reggeli után el is indultam.


View Larger Map

Fent látható a megtett útvonal, lehet nagyítani, műholdképre váltani, stb. Mechelen-ig már ismertem az utat, mégis ott sikerült először elkevernem, mivel csak a csatorna bal partjáról volt kitáblázva az elágazás, a jobbon nem… Plusz pár kilométer, mit tesz az, ha már eleve 130-ról szólt a terv…

Egyébként Belgium ezen részén (Flandria) szuper bicikliút(vonal)hálózat van (Fietsnetwerken Vlaanderen). Egyrészt hihetetlenül sűrű, és túlnyomó részt elég jó minőségű utakon vezet, másrészt a navigáció hihetetlenül profi. Számozott csomópontok vannak, így az embernek csak azt kell tudnia, hogy hányas csomópontokat kell érintenie az út során. Lényegében térkép és GPS helyett csak egy számsort kell felírni, és az alapján tökéletesen végig lehet követni egy útvonalat. (A csomópontokban mindig tábla mutatja, hogy az X meg Y számú csomópontokhoz merre kell továbbmenni – és hogy magát a csomópontot nehogy figyelmen kívül hagyjuk, előtte már pár tábla figyelmeztet, hogy nemsokára csomóponthoz érkezünk.) Itt lehet útvonalat tervezni. Én a számsort egy csokipapír hátuljára írtam fel :)

Persze előfordul, hogy nem veszünk észre egy csomópontot (Mechelen és Antwerpen között kb. félúton azért válik ketté az útvonalam, mert odafelé pontosan ez történt…), ilyenkor sincs nagy gáz, mert tényleg olyan sűrű az úthálózat, hogy igen alapfokú logikával (és navigációs érzékkel) vissza lehet találni a jó útra – visszafordulás nélkül is. Egyébként összesen háromszor álltam meg az út során: először Antwerpen-ben, majd visszafelé Mechelen-ben, végül pedig Mechelen és Leuven között félúton. Utóbbinál (115 km környékén) már éreztem, hogy fáradok… Végig nagyjából 28 és 30 km/h közötti tempóval tekertem, szintemelkedés pedig nem sok volt – egész nap 0 és 40 méteres magasság között haladtam. A táv végül 138 km lett, és megállásokkal együtt kicsit több mint 6 óra. Az Isostar szeletek nagyon beváltak (egyenként 662 kJ energia, és még finom is, plusz nem száraz, mint a normál műzliszeletek), de azért hazaérve elég fáradt voltam. Gyorsan megfürödtem, benyomtam egy liter levest, megnéztem pár részt a The Big Bang Theory c. sorozatból, majd már jóval éjfél előtt elaludtam. Aztán hajnali háromkor arra ébredtem, hogy még nem ágyaztam mag ;) Szóval jó kis szombat volt, nem henyéltem, annyi szent!

Floorball Leuven-ben

Ma voltam 15-17-ig floorballozni a Leuven United csapatában. Amatőr egyesület, nem szerepelnek a ligában, de ha jól értettem, van két tag, aki játszott bajnokságban is. Majd még utánakérdezek. Sajnos ennek megfelelően a színvonal elég alacsony, ráadásul kapus és palánk nélkül játszottunk. Technikailag (magasan) én vagyok a legképzettebb, de ez ilyen körülmények és háttér mellett nem meglepő. Így sajnos annyira nem volt “jó” a játék, de két óra rohanás mindenképpen hasznos, jól el is fáradtam a végére (ráadásul odafele otthon felejtettem az U-lakatomat, szóval sprintelhettem vissza érte a bringával – természetesen az egyetlen emelkedőn, ami a város azon részén van). Így azt hiszem, hogy ha legalább szinten akarok maradni ebben a sportban, mégiscsak fel kell vennem a kapcsolatot a távolabbi két – a bajnokságban is szereplő – csapattal. Persze ez a vasárnapi lötyögés is maradhat, szórakozni és rohangálni jó, sőt, talán még kicsit javíthatok is rajtuk… Mára ennyi.