Tag Archives: gps

Commuting in Leuven

About 90% of students (including me) in Leuven are regular cyclists. Not athletes nor sportspersons, but commuters on two wheels. As the bike is the fastest (if you do not count small motorcycles) and cheapest way to get from A to B, this is an evident choice for young people. But older businessmen (and women) are not a rare sight riding their bikes in suits (or costumes), either. And bad weather is not an excuse. Raincoats are not futuristic equipment, they are available for a long time…

I was already a hardcore bike commuter back in Hungary, where life on two wheels is not as easy as it is here in Belgium. The infrastructure for cyclists in the city of Budapest is – to be honest – close to being non-existent. Bike lanes are almost unknown, separated bike paths are badly designed and built (usually starting in the middle of nowhere and ending in the middle of nowhere), the number of parking spaces for bikes is too low, car drivers are aggressive (of course, when they are sitting in the endless traffic-jams all day), etc. So the background and support for bike commuters is generally vary bad, hence riding your bike among the cars in Budapest can be considered as an extreme sport, where survival is the main goal, and reaching the destination is only a bonus point… (Bike messengers are the champions of this “sport”. I have a single speed messenger bike and I carry my stuff in a special messenger bag – both for practical reasons – but I am still far from them. If you want to be fast, you have to ride among the cars, and I have learned how to do that in a safe way. This is a skill, which you have to learn and practice a lot, or you can use the terrible and unsafe bike paths with a speed of 15 km/h, because there are always pedestrians who are unaware of the fact, that they are walking on the bike path… The choice is yours.) But something has started in the last two years. There are more and more cyclists on the road every day. The numbers are “so high” (around 5%, but that was 1% two years ago), that the city will have to do something… It is also proven, that the number of potential bike commuters is high, but they won’t hit the road until they feel safe. That’s the reason why it is so urgent to develop the sufficient infrastructure for cyclists. This is inevitable if Budapest would like to be a viable city again, as it was a 100 years ago.

These are nearly unimaginable problems for Belgian people, because the infrastructure here – at least (but not only if) compared to the Hungarian – is almost perfect. You see bike lanes, bike paths and parking places everywhere. One-way streets are usually open for cyclist from both directions, etc (I will write a separate post about this subject later). So the number of bike commuters is not a surprise at all…

Now – in the 2nd part of this post – I will present my everyday commuting route. On the morning, I usually ride through the center to stop for breakfast at a store of the bakery chain called Panos. On the evening (or late afternoon) I am taking the shortest and fastest route back (or in case I have to buy some stuff at the supermarket, it can be a bit different). So here is my commute:


View Larger Map

The elevation profile of the morning ride:

2009leuvencommute1

The elevation profile of the afternoon ride:

2009leuvencommute2

And there are also two videos showing these routes, but they may be a bit boring (they are) even at double speed, and the quality is not that good (blame YouTube for that). If you are still interested, check them out clicking here (from home to the University) and here (back to home).

Instructions for commenting are now bilingual, so you can fill out the box below your personal details and comment in English too (just write there the name of the current day, e.g. Tuesday)!

5 Replies

GPS-ek pontosságának összehasonlítása

Nem hagy nyugodni a téma, azt hiszem GPS-tesztelőnek kellene elmennem, szóval ha valakinek ismerőse ilyen embert keres, akkor szóljon. Tesztünk két alanya a túraGPS-ek királya – a Garmin GPSMAP 60 CSx készüléke (jelenleg bruttó 94900 HUF), valamint egy bluetooth vevő, a Nokia LD-4W (Nokia E51-es telefonon futó Nokia Sports Tracker alkalmazással, csak a GPS jelenleg bruttó 17900 HUF). Mindkét készülékben Sirf Star III-as GPS vevő chip dolgozik, így az eszközök lelke ugyan az, azonban – azon kívül, hogy a Garmin más eszköz nélkül is használható – nagyon fontos különbség, hogy a CSx kombinált barometrikus-GPS-es magasságméréssel is rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Garmin a légnyomásnak a tengerszint feletti magassággal való csökkenéséből nagyon precíz magasságadatokat tud rögzíteni, és hogy ezt az időjárásváltozásból eredő légnyomásváltozás ne befojásolja, a GPS műholdakról kapott jeleknek megfelelően hosszútávon (mert a meteorológiai eredetű nyomásváltozás időskálája sokkal hosszabb, mint a fel-le mozgásunkból eredőé) korrigálja a barometrikusan kapott adatsort – mintegy hozzásimítva annak szintjét a GPS-es adatokból átlagolt magassági szinthez. Így a barometrikus mérés érzékenységéből eredően az apró változások szépen rögzülnek, és az időjárásváltozás sem rontja el a mérésünk minőségét.

A továbbiakban kizárólag a rögzített útvonal – avagy track – minőségét hasonlítom össze. A tesztkörnyezet: biciklizés Felsőgödről Budapestre, GPS-ek a hátizsák ég felé néző zsebében, rögzítés 1 másodpercenként. Nem sokkal több mint 20 km, az elején teljesen nyílt tereppel, a Budapesti részen viszont helyenként 10 emeletes házak között kanyarogva. A táv szinte sík, a “legnagyobb” magasságváltozások az ártéri gátakra való fel- és lejutásból, valamint Dunakeszi környékén kisebb Dunapart feletti dombok megmászásából, valamint a köztük haladó patakvölgyecskék keresztezéséből származnak, így a magasságmérés és szépen vizsgáztatható. Lássuk először az útvonal rögzítésének pontosságát.

Mindkét GPS végig nagyon jól teljesít, ami a Sirf Star III-aschippel nem meglepő, végig pár méteren belül egymás mellett haladnak a track-ek (lásd fenti kép). Sajnos jelenleg a Nokia Sports Tracker Beta webes felületére való feltöltés során jelentős tömörítésen esik át az adatsor (a fejlesztői fórum állítása szerint helytakarékossági okokból, ami nehezen érthető, hiszen az eredeti file is csupán 293 kB volt, ami körülbelül akkora helyet foglal, mint a fenti kép… – ebből ők 14 kB-ot csináltak), ami banális módon megakadályozza, hogy az NST tökéletes szolgáltatás legyen, hiszen ki szeret levágott kanyarokat látni… Remélhetőleg ez a jövőben változni fog – mindenesetre én leírtam a véleményem a fejlesztői fórumban. Tehát a horizontális koordináták szempontjából a finnek Dávidja ugyan úgy teljesít, mint az amerikai Góliát (a különbség a készülékek súlyában is jelentkezik – 31 g v. 213 g). Lássuk a magasságmérést.

A Garmin itt a bevezetőben említett barometrikus mérésnek köszönhetően lemossa ellenfelét – mondhatni kiütéses győzelmet arat. Vizsgáljuk meg azért részletesebben a dolgot. A GPS Visualizer-el készített magassági profilok sorában az első az SRTM misszió adataiból (az űrsiklóról lézeres méréssel készült digitális domborzat-modell nagyjából 90 méteres horizontális felbontással) készült a megtett útvonal mentén – relatíve megbízható áttekintést ad arról, mit is várjunk a GPS-es méréstől. A második szelvényen látható a Garmin-nal készült magassági profil. Szakértő szemnek szemet-gyönyörködtető ábra, minden apró emelkedő és lejtő jól látható, a rögzítés pontossága egyszerűen csodálatos – elég azt elmondani, hogy a profil közepén az a kis csúcs, ami egyébként az egész szakasz legmagasabb pontja, az a vasúti felüljáró Dunakeszin. A harmadik szelvény a Nokia párossal készült, az eredmény (azt leszámítva, hogy van egy átlagosan 40-50 méteres vertikális eltolódás* – amit egyébként más hasonló GPS-ek esetén is láttam már) egész jó addig, amig be nem értem Budapestre a magasabb házak közé, ahol nem olyan meglepő módon párszor elszállt a magasságadat (bár az első képen nem látszik ez a rész, de a horizontális koordináták itt is tökéletesek voltak). Az utolsó szelvény az NST által egyszerűsített adatsorból van, külön hozzáfűzni valót nem érdemel.

*Ez az eltérés a geoid undulációnak köszönhető, amit sajnos a Nokia vevője nem korrigál. Röviden összefoglalva ez a GPS mérések során használt WGS 84-es szabvány-ellipszoid és a földi geoid alakjának eltéréséből adódik. Képletesen fogalmazva h=H+N ahol h az ellipszoidhoz viszonyított magasság, H a geoid feletti magasság és N a geoid magassága (az unduláció) az ellipszoidhoz viszonyítva. A Földön az unduláció értéke -107 és +85 méter között változik, Magyarország területére pedig az alábbi ábra szemlélteti (forrás: Dr. Völgyesi Lajos et al.: A geoidmeghatározás jelenlegi helyzete Magyarországon).

Így ha a Nokia által mondjuk Budapesten mért ellipszoidális magasság (h) ~170 méter, a főváros koordinátáihoz tartozó geoid magasság (unduláció, N) ~40 méter, így az átlagos tengerszinthez viszonyított (orthometrikus) magasság (H) ~130 méter. A magasságprofilokból jól látható, hogy a garmin vevője ezt a korrekciót eleve figyelembe veszi. Nokia készülékünkkel manuális korrekcióérték-beállításra van lehetőség, ami egy kicsit trükkös. Az Eszközök/GPS-adatok menüben az Opciók/Beállítások alatt a Magasságkalibrálás-hoz kell beírni a jelen esetben 44 métert (Budapestre ennyi), és akkor a GPS-adatok alatt már jó magasságértéket fogunk látni. Azonban a Nokia Sports Tracker alkalmazást ez nem befolyásolja, ott a Settings/General/Altitude offset pontba kell beírni az unduláció értékének mínusz egyszeresét, azaz jelen esetben -44 métert (!!!). Szóval megoldható a dolog, bár kétségtelenül esetlenül, hiszen ha elutazunk, akkor az unduláció értékét újra és újra be kell állítani. Kicsit bővebb magyarázat az undulációval kapcsolatban sok szemléltető ábrával: Xiong Li & Hans-Jürgen Götze: Ellipsoid, geoid, gravity, geodesy, and geophysics. Webes korrekció számítás itt, de ha pontosabb és kényelmesebb módszer kell, akkor ott van jekaeff fejlesztésében az UndulatR nevezetű programocska – sok más hasznos GPS-es alkalmazás mellett.

Összegzés képpen: bár a két GPS célközönsége egész más (aktív túrázók v. az üzleti élet szereplői), útonalrögzítése mindkettőnek teljesen kiváló, azonban a Nokia bluetooth vevőjének a magassági mérés nagyobb kihívást jelent, így mind a vertikális adatok szórása, mind a hibák gyakorisága (főleg városi környezetben vagy mély völgyekben) jóval nagyobb mint a Garmin csúcskategóriás készülékénél. Akik minden körülmény között ragaszkodnak a tökéletesen precíz adatokhoz, azok ne telefonnal menjenek túrázni, viszont arra, hogy mindig tudjuk, merre járunk, a Nokia párosa is tökéletes (és ami fontos lehet, kényelmes és elegáns) választás.

6 Replies

Biciklivel a felsőgödi edzésre – Nokia Sports Tracker teszt

Tegnap biciklivel mentem a szokásos felsőgödi edzésünkre, és vissza is, ami így cirka 49 km-t jelentett a floorballozáson felül. Ha nem lennének néhol minősíthetetlenül rosszak az utak (Káposztásmegyeren az autóút is elég gáz, és Dunakeszin is vannak botrányos részek – meg persze vannak jók is, csak ha a budapesti vízmérce 550 cm felett van, akkor lehet, hogy vízibiciklire kell váltani…), akkor ez így tökéletes is lenne, sajnos a kátyúk és huplik miatt kétszer annyira oda kell figyelni, ami szellemileg nem túl pihentető. Viszont ugyanakkor kellett elindulnom otthonról, mintha vonattal mentem volna, és pontosan öt perccel az edzés kezdete előtt ki is értem. A bicajt bevihettem a csarnokba egy zárt helyre, szóval még a lakatolással sem volt gondom. A többiek azért egy picit meglepődtek rajtam :D Hazafelé már kellett a széldzseki is (kifelé még egy szál póló), mert a Duna mellett és a városokon kívül már elég hűvös volt, főleg menetszéllel együtt. De nagyon jó volt.

Ráadásul kipróbálhattam az előző bejegyzésben említett Nokia Sports Tracker alkalmazást is. Ez lényegében egy olyan telefonos és internetes közösségi szolgáltatás (web 2.0-ás), ami lehetővé teszi a sportolás útvonalának GPS-es rögzítését, sporttevékenység közben az aktuális információk áttekintését, majd azok internetre való feltöltését egy tetszetős és hasznos közösségi oldalra. Az edzés végeztével már a telefonon át lehet tekinteni minden fontos információt a megtett távval kapcsolatban (a sebességet az idő vagy az út függvényében ábrázoló grafikon, ugyanez a magasságra, megtett útvonal, távolság, maximális sebesség, átlagsebesség, időtartam – de be lehet állítani, hogy egy kör mondjuk 1 km, és akkor köridőket – meg átlagokat, stb. – is mutat). A grafikonok nagyíthatók, átlagolhatók adott időtartamra, stb. Az edzéseket maga a készülék is naplózza (nap, hét és hónap szerint lehet látni a teljesített távokat), de most jön a lényeg: a telefonról ezeket nem csak hogy többféle formátumban exportálni lehet, de közvetlenül a Nokia Sports Tracker oldalára is fel tudjuk tölteni, ahol a saját profilunk alatt azonnal megjelennek mindenféle adattal, grafikonnal és a Google Maps-en ábrázolt útvonallal együtt (ami akár onnan is letölthető a Google Earth által emészthető formátumban). A profilunkban követhetjük saját edzéseinket, de megtekinthetjük mások edzésnaplóját és rákereshetünk mások által teljesített útvonalakra is (ha ezt a felhasználó engedélyezi – egy szép példa itt). Ezen felül lehetőség van akár élő adatfeltöltésre is, azaz a világhálón akár nyomon is követhetik hogy éppen merre vagyunk. Egyetlen apró negatívum, hogy a GPS adatrögzítésnél csak a rossz pontok szűrését lehet állítgatni (a rögzítés gyakoriságát nem hohó, nem is kell, mert egy másodpercenként rögzít, de amikor a Sport Tracker-re feltölti, akkor egyszerűsíti, szóval az eredeti file eléréséhez exportálni kell a telefonból, de az nagyon pontosnak néz ki, ránézésre ez a szűrési mechanizmus is elég effektíven működhet), nálam ez most közepesen volt, majd még kísérletezek vele, hogy mennyire befolyásolja a dolgokat, ha ezt a szűrést pl. kikapcsolom.

A Sports Tracker oldalára valószínűleg helytakarékossági okokból egy kissé egyszerűsített file-t tölt föl a telefon – pontosabban azt jeleníti meg a web 2.0-ás térkép (elég összehasonlítani a készülékből közvetlenül exportált .kml file-t a már az internetről letöltött .kml file-val, jól látható, hogy előbbiben ott vannak a másodpercenként rögzített pontok, utóbbi sokkal elnagyoltabb, lásd az alábbi képet) -, amin még így is nagyon jól látszik hogy merre jártunk – sajnos ha több órás a file, akkor már nem is olyan jól, sőt (lásd a linkelt példában a Sopronon belüli résznél pl.), de ez valószínűleg változni fog a közeljövőben, mert a fejlesztői fórumon is megy erről az eszmecsere… Azonban szerencsére az út adatait (hossz, sebességek, stb.) még az egyszerűsítés előtti teljesen pontos file-ból számolja! Szép megoldás!

Ha valakinek komolyabb vizualizáció miatt szüksége van a teljesen pontos file-ra, az exportáljon a telefonból. A lehető legpontosabb magassági adatok eléréséhez olvasd el későbbi bejegyzésem. Összességében nagyon jól használható és megfelelően pontos (koordinátákban – azaz a számított távolságban – tökéletes, magassági adatokban az elvárható szintet megütő) szolgáltatást kapunk GPS-es Nokia telefonunk mellé ingyen, a webes feltöltés alatti egyszerűsítését pedig szerintem egyszerűen el kéne felejteni, mert ez az egy dolog sajnos nagyon sokat ront az egészen, ami pedig enélkül tökéletes is lehetne – nem hiába Béta még, de ígéretes!

Az elképzelés és megvalósítás egyébként nagyon hasonló a Nike és az Apple összefogásával működtetett ugyancsak kütyü (iPod + mozgásérzékelő jeladó a megfelelő Nike futócipőkhöz) + internetes közösségi oldalra (Nike+), viszont mivel a Nokia GPS-el dolgozik, itt a pontosság és a térképen való megjelenítés mindenképpen előny (plusz az adatok feltöltéséhez nincs szükség számítógépre sem!), szemben a Nike agyba-főbe reklámozott – és így igen népszerű és közismert – szolgáltatásával, ami egyébként a maga nemében elég pontos (az érzékelő ugyanis nem egy szimpla lépésszámláló), ráadásul sokakat sportolásra (futásra) ösztönöz. Igazából mindegy is, melyiket használjuk, vagy használjuk egyáltalán egyiket is, a lényeg a mozgás :)

Egyébként edzésen edzőmeccset játszottunk a hétvégén sorsdöntő mérkőzésre készülő U15-ös csapattal. A vége 14-2 lett nekünk, úgy, hogy csak 3 cserénk volt (azaz nem volt meg két teljes sorunk sem)… Mondjuk szerintem a “kicsik” nagyon jól játszanak (nemhiába lesznek bajnokok, ha nyernek a hétvégén), de mi azért sokkal gyorsabbak vagyunk. Külön öröm, hogy lőttem két szép gólt is. Furcsa módon nem éreztem a lábamban a biciklizést, szinte még jobban is ment így tekerés után – bár lehet hogy ez csak placebo hatás…

9 Replies

Nokia E51 + LD-4W GPS

Kissé talán számomra is váratlanul, de lecseréltem 2006. november legelején vásárolt Nokia 5300-as telefonomat. Ugyan még egész jól állta a strapát, csak egyszer-kétszer halt meg mostanában váratlanul, de szembejött egy olyan ajánlat, aminek nem lehetett ellenállni. Konkrétan az Extreme Digital aktuális szórólapjában (pontosabban annak is on-line verzióját nézegetem rendszeresen – mert hülye azért nem vagyok) láttam meg a Nokia E51-es készüléket ajándék Nokia LD-4W bluetooth GPS vevővel “potom” 59900 HUF-ért, és ami nagyon fontos (Belgium miatt pl.), ez a kártyafüggetlen készülék ára. Már régebben megfogott ez a telefon, amikor a teszteket olvastam róla, de drága volt, és a másik még működött, szóval nem gondoltam telefon-vásárlásra. Viszont ha megnézzük, a Vodefone-nál VitaMax csomagban GPS nélkül (ami alapból 17900 HUF) kerül most ugyanennyibe (nem is, mert 20 HUF-val olcsóbb) a nem kártyafüggetlen változat! Azaz ez kihagyhatatlan ajánlat volt.

A teló egyszerűen szuper. Van benne minden, ami kell. Fém borítás, lapos és kecses (100 gramm, 114,8 x 46 x 12 mm), 240×320-as 16,8 millió színű TFT kijelző, környezetifény-érzékelő (nagyon sötétben nem világít annyira mint világosban, illetve sötét környezetben megy csak a billentyűzet-világítás, stb.), S60-as oprendszer, 3G, HSDPA, WLAN (!!!), tényleg használható (x)HTML böngésző (Java, Flash, CSS meg minden támogatva), microSD kártyahely (volt is egy nem használt egy gigásom, ment is bele azonnal), bluetooth, USB, infra, POP3 IMAP4 és az SMTP protokollt támogató e-mail funkció, VoIP, Microsoft Office dokumentumokat megjelenítő Quickoffice, PDF-olvasó, Zip-file kezelő, Nokia Maps (na erről később részletesen is). Persze tud “fényképezni” meg “videózni” is, de nem hiába az idézőjelek – ez mobiltelefon, nem fényképezőgép meg kamera. Meg MP3 lejátszó (arra ott az iPod) és FM rádió is van benne. Egyetlen apró negatívum, hogy az oldalsó gombokat nehéz megnyomni – de tényleg, van valaki, aki azokat hasznája valamikor?! Egyébként viszont így egy nap használat után teljesen oda vagyok érte.

Két szuper extra funkció van (mondjuk a wifi se szar), az egyik a Nokia Maps, a másik a Nokia Sports Tracker (amiről majd egy későbbi bejegyzésben írok részletesebben is). Előbbi tehát lényegében ez egy térképes navigációs szoftver, ami a jelen esetben külső GPS-el együttműködve működik. A Nokia megvett egy halom licenszet, így nem csak a világ országainak utcaszintű térképét láthatjuk, de mögötte akár a Google Maps műholdképeit is! A lényeg pedig hogy ez a dolog megfelelő Nokia telefonnal rendelkezőknek (lásd a szerző) ingyen van. O HUF. Csak a hangos navigációért kellene fizetni, de nekünk ugyebár az nem kell. Ráadásul a térképek két módon kerülhetnek a telefonra: 1) nagysebességű (mobil)internetről leszedi a készülék ami éppen kell, de ez adatforgalom és az fújj, mert fizetni kell érte, viszont 2) a Nokia Map Loader nevű alkalmazással előre kiválasztott országokat (nagyobb országok esetén akár csak kisebb országrészeket) rátölthetünk a memóriakártyára, és innentől kezdve akár SIM-kártya nélkül is használható térképes GPS-ként a telefonunk! A külső GPS pedig a) baromi pici, b) van hozzá övcsipesz, karabineres és tapadókorongos rögzítő c) SiRFstar III-as chip megy benne – azaz elég jó cucc, mondjuk nem szabad összehasonlítani a pontosságát a Garmin GPSMAP 60 CSx-emmel (ami a túraGPS-ek királya) – viszont itt jön be az, hogy a telefon mindig nálam van. Szóval ha nem hegyet mászni megyek, hanem csak látni szeretném hogy merre jártam-keltem, és nem kell méter pontos pozíció és magasságadat minden pillanatról, akkor inkább feldobom a 31 grammos bluetooth GPS-t a biciklistáskám pántjára, és nem szórakozom azzal, hogy egy 100000 HUF-os 213 grammos profi GPS-t cipeljek magammal (kicsit olyan ez, mint a DSLR és a kompakt fényképezőgépek).

13 Replies

113,52 km tekerés egy délután alatt

Nem semmi volt ez a mai délután! Gyönyörű szép kirándulóidő volt, de egyedül most nem volt kedvem nekivágni a gyaloglásnak, így maradt az ezüstparipám (a kétkerekű) további bejáratása. Eredetileg úgy 60-70 kilométert akartam menni, de aztán csak nem akaródzott megállni egészen Zebegényig :-) Nagymaros végén már tényleg majdnem visszafordultam, de akkor pont megláttam előttem egy idősebb férfit úgy 33 km/órával tekerni, így jól be is álltam a szélárnyékába, és már csak azt vettem észre, hogy elsuhant mellettem a Zebegény tábla… Persze jól megkaptam a sorstól visszafelé, mert valahogy mindig csak az én szélárnyékomban utaztak, senkinek nem akaródzott egy idő után elém menni… Azért hazafelé úgy 66 kilométer körül már elkezdtem érezni a combomat, ami 80 körül elég zavaró lett, de itthonra már javult. Aztán amikor 113,52 km után leszálltam a nyeregből (amit viszont kicsit hátrébb kell állítnom), na az volt a szar. A kád melegvíz meg az Isostar az egy jó órára teljesen rendbetett, de most az alsó combom elég fájós, kb. mint a Kinizsi Százas után (azért kicsit talán jobb). Vicces lesz a holnapi edzés a beígért sprintekkel :-D De hát magamnak főztem, meg is eszem… Egyébként 23,1 km/órás átlagot tekertem amikor épp tekertem (4:53:30), és összesen e mellé kicsit kevesebb mint egy órát pihentem! Szerintem ez elég jó. Ja, és a történelmi hűség kedvéért jegyezném meg hogy most mentem először 100 km felett egyhuzamban!

És akkor egy kis technika. Odafelé csináltam egy tesztet, figyeltem, hogy Felsőgödön hány kilométernél kanyarodok le a töltésről, ugyanis ez a táv nekem már június elejéről megvan GPS-el mérve, és kíváncsi voltam, mekkora az eltérés a precízen beállított Cateye Velo 8-as bicikliórám és a GPS között. Nos, GPS-el a táv 23,22 km – szemben a biciklióra által mért 23,27 km-rel. Ez 0,2 %-os eltérés. Szerintem hibahatáron belül van :-) Egyébként volt nálam GPS is – a biztonság kedvéért -, visszafelé be is volt kapcsolva, de elfelejtettem 1 másodpercenkénti rögzítésre állítani (nem úgy mint június elején Gödre menet), így a rögzített track-ben a kanyarok kicsit le lettek vágva és ezáltal picit kisebb távot is mértem, de mivel a méréstechnikába hiba csúszott, ez nem is érdekes túlságosan… Na.

3 Replies