Tag Archives: közlekedés

Brüsszelben meglépték

Köszönet a Criticalmass.hu-ról urga-nak, aki összeszedte ezt a listát, ami bemutatja hogy mit tett egy európai főváros azért, hogy élhetőbbé váljon. Vajon Budapest városvezetése mikor kap észhez? Szóval a belgák:

1) Minden egyirányú utcát megnyitottak a kerékpárosoknak mindkét irányba.

2) A lámpás kereszteződéseket ellátták biciklis rajt zónákkal

3) Nagyobb utakra kerékpársávot tettek.

4) Ha nem fért sáv, akkor kerékpáros jeleket (“minden út bringaút!”).

5) A nagyobb tömegközlekedési megállókba biciklitárolókat telepítettek…

6) …csakúgy, mint a forgalmasabb intézmények elé.

7) Egy évben egyszer LEZÁRJÁK a TELJES VÁROST az autók elől,

8) és tavasszal egyszer a belvárost.

9) Az egyik legnagyobb közparkban kerékpáros majálist szerveznek,

10) és hatalmas kerékpáros felvonulást lezárt autópályákon át a városba.

11) A hivatalba kerékpározás költségeit térítheti a munkaadó.

12) A “gyengébb” közlekedőt védi a KRESZ…

13) …és két biciklista szabályosan tekerhet a városban egymás mellett.

14) A belvárost telerakták bérelhető (KÖZ-) biciklikkel.

15) Évente egyszer kiadnak egy friss kerékpáros térképet

16) és szakembereknek a legújabb kézikönyveket.

17) A főváros kerékpáros honlapot üzemeltet…

18) …és erősen támogatja kerékpáros civil szervezeteket.

Idén Brüsszelben lesz a legnagyobb nemzetközi kerékpáros konferencia, a Velo-City (Brüsszel, 2009. május 12-15.). A sajtó, a tv-műsorok rendszeresen foglalkoznak a kerékpározás témájával, és MINDIG pozitív hangnemben… Csakúgy, mint a döntéshozók. Vajon miért? Mindez nem egy biciklis paradicsomban történik, hanem egy olyan helyen, ahol 2000-ben még hülyének nézték a kerékpárost. Aki ritkább volt, mint a fehér holló. Ma már a bicikliseket segíti a város. És ők meg is jelentek a terepen… Bár az dimbes-dombos (a térképen rózsaszínnel jelölték a 2-5 százalékos emelkedőket, pirossal, az 5 százaléknál nagyobbakat) és átlag minden ötödik napon esik. A gépjárműforgalom pedig még mindig elképesztő (ennek ellenére senki nem járdázik). Brüsszelben, ha lassan is, de másznak ki az árokból, ahová a „mindent az autóknak” politikával estek. Verejtékes munka, nehezebb, mint csákánnyal felmenni egy havas leejtőn, de tudják, hogy nincs más választásuk!

Közlekedési nehézségek

Ma reggel egyetemre tekerve a Batthyány tér után félig feltúrt bringaút fogadott, amin valahogy még csak-csak elfértem, de a Lánchíd után már az egész le volt zárva (épül a budai főgyűjtő csatorna). No, semmi gond, a bicikli is jármű, jó nekem a rendes út is, szóval felkaptam a paripámat, fellépcsőztem a Clark Ádám térre, majd uzsgyi neki a Lánchíd utcának. A Szent Gellért rakpartig még lehetett is haladni, de ott beállt a dugó, úgyhogy szívás, kénytelen voltam a járdán eltekerni a Szent Gellért térig, onnan meg már OK volt.

Hazafelé gondoltam legyen a Nagykörút, de ott is dugó volt, hihetetlen bakker, nem tudom hova megy 10 órakor ennyi ember… Mondjuk tök jó edzés a sok megállás után folyton rövid idő alatt autótempóra gyorsulni, de azért ez így nem túl hatékony. Szóval ezt a bénázást egészen a Rákóczi útig tudtam elviselni, ott balra leléptem, majd Nyár utca – Wesselényi utca – Kiskörút – Deák, onnan meg már van bringaút hazáig. Most jön az eső, de aztán kénytelen leszek valami alternatív útvonalat kitalálni, mert ez nem állapot. Mondjuk a Deákig bringaút, onnan Kiskörút, aztán meg a fene tudja, ahogy esik úgy puffan :) Úgyis unalmas mindig ugyan arra menni :D Kész kaland ez a város ;) Igazából ha nem lennének autók az utakon, akkor tök jól lehetne haladni…

Újra nyeregben!

Végre-végre, 2009-ben először közlekedtem biciklivel – egyből az első tanítási napon sikerült elcsípni egy csapadékmentes délelőttöt, olyannyira, hogy reggel még a Nap is sütött (a -2°C meg nem korlátozó tényező, még túl is öltöztem)! Örültem, hogy végre felavathatom a Bagaboo táskámat, és meg kell mondjam, nagyon kényelmes volt. Szóval úgy néz ki beválik, bár majd még laptoppal is ki kell próbálni, meg most nem is volt túlságosan megtömve. Bár a világegyetem tágul, a táv még mindig 24,42 km oda-vissza :D Ó, ráadásul én voltam ma az első a portán a biciklis füzetben, mondanom sem kell, a kedvenc parkolóhelyemre álltam a tárolóban! Azért éreztem a lábaimban, hogy majdnem két hónapig nem tekertem. (Januárban volt még egy-két tenisz, amire bicajjal mentem, de nem tudom pontosan, így maradjunk abban, hogy 1100 km-nél kezdtem ezt az évet.) Most pedig a motivációs levelemet fogom finomítani – ráfér…

Az első (de nem utolsó) szmogriadó

Szerettem volna írni valamit az első – szálló por miatt elrendelt – szmogriadóval kapcsolatban, bele is ástam magam pár WHO (Egészségügyi Világszervezet) dokumentumba, de úgy elfáradtam az egész napos asztrofizika tételek felett való görnyedésben, hogy képtelen vagyok bármi értelmeset is összehozni. Sajnálom :( Most a vizsgák végéig nem ígérhetek semmi nagyobb lélegzetvételű dolgot… Azért álljon itt emlékül a légköri aeroszolok (szálló por, vagy PM10) 24 órás átlagértéke (az 50μg/köbméteres “egészségügyi határérték” százalékában) január 10-ére Budapest különböző pontjain.

Csak annyit jegyeznék meg, hogy a WHO álláspontja szerint nem is létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. Mintha az egész város egy füstös kocsma lenne – már a levegő szagán érezni, hogy baj van. Aztán majd jön a tüdőrák… Na szép álmokat :( És akkor a közeljövő élelmiszer- és energiaválságáról még nem is beszéltünk… Jó lenne, ha az emberek észbe kapnának végre.