Tag Archives: munka

A rugalmas munkaidő előnyei

Az ugye a nagy gond, hogy ha szokás szerint 10-től (nehéz reggel felkelni) 18:30-ig dolgozom (7 óra 36 perc a hivatalos munkaidőm, és rászámolok még plusz egy órát az ebéd- és egyéb szünetek miatt), az azt jelenti, hogy pont akkor végzek, amikor lemegy a Nap, szóval már nem lehet elmenni egy komolyabb biciklizésre. Már nem is csak a sötét miatt, mert fejlámpám is van, de így március elején még ha napközben el is érjük az edzésszintű biciklizéshez számomra szükséges 5°C-ot, naplemente után gyorsan fagypontra vagy az alá esik a hőmérséklet. Ami pedig nem jó. Abban meg nem lehet bízni, hogy majd hétvégén jó idő lesz, és majd akkor megyünk tekerni, mert az időjárás már csak nem így működik. Ha hétközben van két száraz nap, akkor azt könyörtelenül ki kell használni. Éppen ezért ezen a héten szerdán és csütörtökön azt találtam ki, hogy szépen háromig dolgozom, és utána sportszünetet tartok. (Ez nem ritka nálunk, többen mennek pl. futni napközben.) Sajnos a hazatekeréssel és átöltözéssel elveszik egy fél órám, de utána fél négytől mondjuk hatig tudok tekerni (60-65 km), aztán gyors zuhany és vacsora, és hétkor már újra az Intézetben vagyok. Persze ez azzal jár, hogy tíz után megyek haza, de hát valamit valamiért.

20100307weather

Viszont bármennyire is utálok korán kelni, jövő héten (mivel elég bíztató az időjárás-előrejelzés) esküszöm reggel nyolcra fogok menni, így csak egy kicsit kell a délutáni tekerés után visszamenni. Jövő hónaptól pedig már nem lesz semmiféle probléma, mivel amikor hazajövök La Palma-ról, akkor az óraátállítás miatt már este negyed kilenckor (!!!) lesz a naplemente, így bőven lesz időm rendesen munka után edzeni. Magukról az edzésekről is lesz (kisebb) beszámoló, de nem most, hanem majd a biciklis bejegyzéssel együtt (ami pedig már közelebb van, mint gondolnátok). Szerdán egyébként úgy kihajtottam magam, hogy csütörtökön reggelire (pizzaszelet, nyammm…), ebédre és vacsorára is (utóbbi már az aznapi több mint 60 km hatása volt) meleget ettem :) Ráadásul a munka is jól ment a mozgás után. Szóval jól kitaláltam az egészet! Hát ezért jó a rugalmas munkaidő. (Tegnap este pedig falmászás volt napirenden, megmásztam két szokásos 5a-t, egy már ismert és egy új 5b-t, valamint rekord magasságig jutottam az egyik függeszkedős 5b-n is – de ahhoz még mindig nem vagyok elég erős karban… A történelemkönyvek kedvéért pedig jelezném, hogy kérvényeztem levélben, hogy a brüsszeli nagykövetségen szavazhassak.)

Sport (és miegymás) az elmúlt napokban

Nem unatkozunk. Sajnos kicsit úgy érzem, hogy pont a munka az egyetlen dolog, ami nem halad a magam által diktált tempóban (mivel rajtam kívül senki nem diktálja, és bár ez állítólag az első évben már csak így megy, nekem kissé furcsa és szokatlan – de próbálok nem sokat foglalkozni vele), és kevesebb támpontot látok benne, mint egy 7-es nehézségű mászófalon, de azért pl. a repülőjegyemet már lefoglaltam La Palma-ra (március 20-án repülök és április 3-án jövök vissza – és sikerült átszállás nélküli charterre jegyet venni), és megrendeltem a frissen megjelent Asteroseismology c. könyvet is. Utóbbi az én kutatási területem bibliája, és a témavezetőm az első szerző ;) Továbbá ha minden igaz, akkor június 14-től 18-ig Dániában (Aarhus) leszek workshop-on.

Na és akkor sport. Kedden és csütörtökön tollaslabdázni voltam a kollégákkal. Nem tudom miért, de nekem a tollaslabda valahogy olyan szó, mint a ping-pong: komolytalan (aki a j/ly-t kitalálta, azt csak egyszer kapjam el, de csúnyán elbánok vele). Viszont ők teljesen komolyan játszanak, rendes pályán, rendes hálóval, rendes szabályok szerint. Nem holmi strand-tenisz, vagy miaszösz. Így már egészen izzasztó a dolog. Kedden csak fotózni voltam, ami egyáltalán nem egyszerű dolog, mivel a teremben a világítás katasztrófális, illetve a gyors mozgás miatt nem árt 1/500 másodperces expozíciós idővel dolgozni. Ez a kombináció magas ISO-beállítást (érzékenység növelése, amivel viszont a zajszint is lassan elindul a plafon felé), és tág rekeszt követel meg – ez utóbbi miatt viszont a mélységélesség kicsi lesz (azaz az a tartomány – a fotóst a témával összekötő egyenes mentén – melyben a téma képe éles lesz, igen kicsi), így nehéz pontosan fókuszálni, és bizony elkerülhetetlenül lesz jó-pár életlen kép. Kicsivel több mint 600 képet csináltam, amiből ma már kidobtam 200-at, de további munkához nem sok kedvem van jelen pillanatban. Azt szeretném, ha végül kb. a legjobb 5-5 kép maradna meg minden résztvevőről. De lett pár nagyon jó is ;) Az utolsó 5 percre kénytelen voltam én is beállni, mert annyit győzködtek. Persze zokniban és farmerben nem voltam valami jó, főleg hogy még soha korábban nem játszottam… (És akkor a fotós is lencsevégre került.)

20100119badminton

Azért a két óra fotózás – földön fetrengés, körbe-körbe mászkálás, hasalás, guggolás, padlón ülés, stb. – eléggé lefárasztott, így igen jól esett az utána elfogyasztott pizza :) Csütörtökön viszont már teljes értékű játékosként vettem részt a mókában, és egész jól ment, sőt amikor Maarten-nel voltam párban, akkor 2-0-ra nyertünk! Mondjuk kb. ő a legjobb, de akkor is, vele tök jól ment. Az egyetlen zavaró dolog az, hogy a játékszer nem állandó sebességgel megy, mint mondjuk kézilabdában vagy floorball-ban, ami nem egyszer eléggé megtévesztette az agyamat :D De élveztem. Utána a vacsorát meg annál inkább ;)

Pénteken a falmászás összehasonlíthatatlanul jobban ment, mint egy héttel korábban, sokkal több erőm volt mászni, úgy igazán el sem fáradtam. Gond nélkül mentem végig mind a négy kiválasztott útvonalon (5a, 4b, 5a, 5a). Jövő héten meg kell próbálnom most már egy 5b-t. Este kivételesen nem mentünk sörözni meg gofrizni, csak ott helyben beszélgettünk (egy sör mellett) egy órácskát. Ugyan időrendben nem helyes, de témában idevág, hogy szombaton vettem mászófelszerelést, szóval jövő héttől már saját cuccban viríthatok a falon :D És az eladó a jó eladó mintapéldája volt, nem volt türelmetlen, pont a megfelelő mennyiségű tanácsot adta, jókat kérdezett, ott segített ahol kellett.

20100124climbing

Szombaton floorball edzőmeccsem volt a helyi csapattal. A decemberi kispályás bajnokság után nem voltak illúzióim a szereplésünket illetően, de nagypályán nem is voltunk olyan rosszak. Az ellenfél a belga másodosztályban szerepel (a Diamonds-nak, vagy az új csapatomnak kétségtelenül nem lenne kihívás…), ráadásul három teljes sorral voltak jelen, nekünk meg összesen volt három cserénk, és még a kapust is tőlük kaptuk (tök jófej srác volt, és jól is védett). No de, ahhoz képest, hogy ők sokszor szépen fel tudtak állni, a mi játékunk meg inkább a kaotikus felé hajlott, az eredmény egyáltalán nem rossz. Jobb is lehetett volna, ha 1) van még erőnk a harmadik harmadban, 2) tudunk védekezni, 3) jobb százalékban lövöm be a helyzeteimet. A szünetekben pedig én voltam az edző, én osztottam az észt ;)

20100123floorball

Na persze csak mértékkel, de a csapattársak szerencsére értékelik a jó meglátásokat. Sajnos ahhoz, hogy be is tartsák őket, sokkal több gyakorlás kellene, mert a begyökösödött hülyeségeket nem lehet edzés nélkül elhagyni. A végeredmény: Floorball Team Atom Eagles – Leuven United 8-3 (1-0,2-1,5-2). A harmadik harmadban én lőttem az egyik gólunkat, ami kétségtelenül a mérkőzés szépségdíjas találata volt: kissé a jobb oldalra kisodródva, kissé messziről, váratlanul felhúztam a hosszú felsőbe :) Csak úgy sivított a labda a levegőben, a kapust úgy meglepte, hogy csak utánakapni tudott :D Még az ellenfél is megtapsolt… Kétségtelenül én voltam a legjobb, de ez egy csapatjáték, egyedül nem lehet meccset nyerni. Viszont a bíró is külön gratulált a végén, illetve megköszönte, hogy segítettem a játékvezetést (már-már túl fair voltam). Szóval én elég jól éreztem magam (annak ellenére, hogy a 60-ból 55 pályán töltött perc miatt kissé kifulladtam a végére). Délután – mint már említettem – vettem mászócuccot, aztán Jonas és Stefan társaságában megebédeltem (höhö, fél ötkor) a Domus-ban (most már végleges, ez a kedvenc helyem – egyébként újabb sör került terítékre: Cuvee des Trolls). Sajnos ma nem tudtam edzésre menni az új csapathoz, mert dolga volt annak, aki fuvarozni szokot… Így kénytelen vagyok DVD-zni (ezen a hétvégén ezeket láttam: The Time Traveler’s Wife, Love Actually, The Hangover, Into the Wild). Meg holland popzenét hallgatni :D

Az elmúlt két hét

Azt hiszem elérkezett az idő egy kis unalmas naplószerű bejegyzéshez. Mivel már fél hónapja nem igazán írtam magamról. Nehogy aztán otthon azt képzeljétek, hogy megállt az élet. Szóval 24-én hajnalok hajnalán, 4 órakor keltem, de szerencsére Robin felajánlotta, hogy kivisz a reptérre, így nem kellett az első vonattal vagy busszal rizikóznom – hisz a korábbi napokban a téli időjárás egy kissé megnehezítette a közlekedést a nem pontosan ilyen körülményekhez szokott belgák számára. A repülőút a kissé sietősen elfogyasztott és nem is olyan jó Starbucks kávé után kellemesen – blogírással – telt, gyönyörű volt a napfelkelte (és gyors, mivel kelet felé repültünk). A budapesti szürke, ködös, latyakos idő viszont nem annyira tetszett, a házunkba belépve az orromat megcsapó süteményillat már annál inkább :) Anyu igazán kitett magáért! Egyébként 23-án 1 órán belül sikerült minden ajándékot beszereznem, amivel azt hiszem egyéni (ha nem világ-) rekordot állítottam fel (ennyi idő alatt 5 különböző boltot jártam meg). Szóval kisebb csomagolás és a vendégszoba elfoglalása után már rakhattam is össze a fát. (Műfenyőnk van.) Valahogy ez a feladat mindig rám hárul…

A karácsony szép, a legjobb ajándék (nem mintha ez fokmérő lenne) pedig kétség kívül az általam az eredetileg a tesómnak vett, de végül az egész család által órákon keresztül játszott PS3-as tenisz játék volt. Nem igazán hittem volna, hogy majd pont a szüleim (!) játszanak egymás ellen… (Erről mozgóképes dokumentáció is készült, de személyi-jogi aggályok miatt nem töltöttem fel sehova. Még ;D) De hát ez van ha az embernek teniszmániás családja van… Persze az ünnepek jó magyar szokás szerint a vég nélküli evés nevében zajlottak – két étterem között is igyekeztünk a maximális süteménymennyiséget magunkba tömni. Legalábbis én igyekeztem. Végül is az otthon töltött egy hét emellett főleg a pihenésről szólt, ami igencsak rám fért. Voltunk bowlingozni (sokkal jobban ment, mint legutóbb Belgiumban, még XX\-t is gurítottam egyszer), valamint találkoztam Flórával is (a tőle kapott naptár már az irodám falát díszíti) és eladtam Sylverdevil-nek a Canon EOS 300D-met (nála jó kezekben lesz). Persze hihetetlenül hamar elszállt az otthon töltött idő, és semmi perc alatt azon kaptam magam, hogy már megint csomagolnom kell…

Ferihegyen még beszereztem másfél liter tipikusan magyar alkoholos italt (2 Tokaji bor és egy barackpálinka), aztán huss, egy Avro RJ85-össel vissza is repültem Belgiumba – történt mindez december 31-én. Hazaérve felcsavartam a fűtést, hogy mire visszaérek a vásárlásból, csupán a hűtőben legyen 10°C alatt a szobámban a hőmérséklet… A szilveszter estét/éjszakát Roy-nál (norvég postdoc) töltöttük, hatalmas evés-ivással (illetve éjfélkor besétáltunk a belvárosba, ahol hatalmas visszaszámlálás és őrült pezsgőzés volt, de a tűzijátékot nem vitték túlzásba). A Tokaji bor és a püspökkenyér is hatalmas sikert aratott, de volt ott többek között pl. rénszarvas-hús is… 2010 első “reggelén” 16:30-kor keltem, ami kissé rányomta a bélyegét a következő napok életritmusára, értsd, általában 11-nél előbb nem érkeztem meg a munkába és este nyolcnál előbb nem is mentem haza… Hétvégén DVD-maratont tartottam: UP, The Young Victoria, Transformers: Revenge of the Fallen, Seven Pounds. Ezekből az utolsó volt kiemelkedően jó, csak ajánlani tudom (a kicsit komolyabb filmek kedvelőinek), de összességében mind a négy tetszett, bár szerintem az UP kissé túl van ajnározva…

Aztán tegnap kiderült, hogy ma déli határidővel meg kell írnom egy (ugyan kisebb fajta, de azért nem öt perces) proposal-t a Kepler űrtávcsővel való észlelésre, ami miatt kicsit kivert a verejték, de 24 órán belül elvégzett 20 órányi munkával (3 óra alvás, egy óra evés) sikerült időben elkészülni. Azt hiszem elégedettek lehetnek velem :) Így ezt a fél órányi blogírást most megengedhettem magamnak… Ja, és itt megint hó van, nem nagy, csak pár centi – viszont szépen csillog -, de napok óta nem volt pozitív hőmérséklet, és egy jó ideig még nem is lesz… Ma este lesz az éves intézeti vacsora: puccos étterem, ajándékozás és öltönyben bringázás ;)

Na, azt meg el is felejtettem, hogy sikerült még időben elintézni a nemzetközi átigazolási papírokat (itt látható a nevem a Nemzetközi Floorball Szövetség honlapján), így most már hivatalosan is a belga első osztályban szereplő FC Tigers Kraainem játékosa vagyok! Leszek én még belga bajnok ;D

Heti elszámolás

Egész héten dolgoztam, így csak mostanra lettem kész a nyaralási fotók Photoshop-olásával és flickr-re való feltöltésével (utóbbit tapipaddal, mert az egeremet fent felejtettem az Intézetben), mivel esténként már nem sok erőm volt huzamosabb ideig ezzel foglalkozni… Legegyszerűbben talán ezen az oldalon elindulva tekinthetők meg – alul kell lapozni. Szerintem szépek lettek, de a kritikákat jól viselem :-) Képaláírások (most még) nincsenek, de minden fotó alatt a “Map” linkre kattintva meg lehet nézni a készítésük pontos helyét (a folyton bekapcsolt GPS-nek köszönhetően)!

Az olimpia megnyitója nagyon szép volt, sajnos/szerencsére csak az esti ismétlést tudtam megnézni, így a több mint egy órás bevonulásnak csak egy igen megvágott verzióját láttam. Most meg az Eurosport-on megy a megnyitó, de csak háttérzajnak, nem áll szándékomban még egyszer végignézni. Csak a HD TV hiányzik…

Vasárnap és hétfőn olimpianézés (Hajrá magyarok!!!) és pihenés helyett kéktúrázni fogok Kőszeg környékén, szóval az estéken munka után megint lesz mivel foglalkoznom… Bár jövő héten két délután/este is ismerősökkel találkozom, úgyhogy nem tudom mikor lesz időm a “papírmunkára”. Na jó, tudom :-( Sajnos hétvégén nem megyek a Retyezátba, mert már nem volt hely menedékházba, és sátrazni most nagyon nem lenne kedvem… Szóval majd akkor… Most viszont alvás.

Gaudeamus igitur

Flóra szombaton hivatalosan is Okleveles Közgazdásszá vált! Voltam a Diplomaosztón, aztán délután Vácon ültünk ünnepi ebédet. Előbbi hosszú, utóbbi nagyon finom volt. A fenti képen Flóra a középső sorban balról a harmadik (ha valaki így hirtelen nem találná meg).

Közben azért én is dolgozom, július-augusztusban pedig kivételesen félállásom lesz ;-) Ez lényegében júliusban a nyaralás előtt heti öt napi munkát, augusztusban meg majdnem minden napit jelent, mert amikor itt lesz Kari meg Steven (Norvégiából illetve Belgiumból), azon a héten nem dolgozom. Szóval most nyáron nem fogok unatkozni…