Szóval akkor haladjunk szépen sorjában. 1-jén volt az utolsó vizsgám, az otthoni Asztrofizika 6-nak megfelelő Solar Physics nevezetű, lényegében kissé elméleti fizika kurzusból. A vizsga reggelén és egész délelőtt halálra idegeskedtem magam, tanulni már nem igazán tudtam, de “szerencsére” elfogyott a pénz a telefonomról, így nem hívhattam fel senkit otthon, hogy parázzak egy kicsit… A tanár több mint egy órát késett a megbeszélt időponthoz képest, mert valami keveredés volt az internetes adminisztrációs rendszerben, és aznap reggel derült ki, hogy egy másik tárgyának a vizsgáját (160 fővel) ugyanakkorra rakták, mint az enyémet… De nagyon korrekt volt, mert a feladatsort (megint olyan szóbeli vizsga volt, ami akár szimplán írásbeli is lehetett volna…) leadta nekem a titkárságon, és még oda is telefonált, amikor már ott voltam, hogy minden rendben van-e… Szóval a titkárnő beültetett engem egy üres szobába, és így jó egy órám volt dolgozni a kérdéseken… Elég nehéz volt, a 3. kérdéshez (5-ből, mindegyik 3 alkérdéssel) hozzá sem tudtam szólni, (jó kis differenciálegyenletes feladatmegoldás) és az 5. is olyan volt, ami nagyon nem akaródzott… Végül is maga a vizsga jól ment, azon viszont kicsit meglepődtem, hogy a Prof. milyen könnyedén (lazán) fogadta azt, hogy azt mondtam a 3. feladatra, hogy az ilyen típusú dolgok nekem nagyon nem “fekszenek”… Azért hallottam már olyat esetről, hogy hasonló véleménynyilvánítás után valakit valahol nem engedtek át… A végén még értékelte a korábban elkészített beadandóimat is – nagyon jól esett, hogy a több mint 2 héten keresztül írt beszámolómról azt mondta, hogy soha ilyen jót még nem kapott senkitől sem! Végül összesítve 15/20 pontot kaptam, ami a belga rendszert ismerve elég jó eredmény.

Vizsga után elég boldog voltam, na jó, baromi boldog, hihetetlenül megkönnyebbültem – szokás szerint! Hazafelé még beugrottam a boltba (többet már oda sem kell mennem – legalábbis Belgiumban) ahol még újabb Galler csokikat is találtam, de azok már csak odahaza lesznek letesztelve, illetve az érdemes olvasóközönségnek átadva ;-) Otthon éppen hogy csak kipakolni volt időm, mert 18:00-kor kezdődött az AESCBP (After Exam Semester Closing Birthday Party). Totálisan meghatódtam, mert a másik két ERASMUS-ostól kaptam egy doboz Neuhaus (!) csokit (Belgian Truffles – de ez is csak Magyarországon lesz kibontva) a születésnapomra! Rajtuk kívül még Steven és Michel jöttek el (aztán az esemény második felében csatlakozott Robin is). Először a Flóra által is ismert Amici Mei-ben ettünk egy-egy jó pizzát (kis vörösborral) leöblítve, miközben belgiumi élményeimről beszélgettünk, majd meginvitáltam mindenkit Magyarországra. A balaton-felvidéki bortúra lehetősége mindenkinek igen vonzó volt ;-)

Az este második felét a Domus nevezető hangulatos pub/étterem keverékben töltöttük, különböző belga sörök társaságában (lásd a mellékelt fotók – szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindkét képen csak az egyik pohár tartalma az enyém…). Steven majd Michel ajánlására először egy Orval-t ittam, majd egy Grimbergen-t (utóbbinak valami változatát, de hogy konkrétan melyiket, azt ne kérdezze meg senki). Végig nagyon jól éreztük magunkat, hihetetlenül sok dologról beszélgettünk, a klímaváltozástól (és annak világgazdasági kapcsolatrendszerétől) kezdve az élet értelmén és az élet definícióján (és minden dolog relatív voltán) keresztül jövőbeli terveinkig bezárólag mindenről. Egy kis belga politikáról is, hogy a belgák is nagyon jól érezzék magukat :-) Már nagyon nagyon régen beszélgettem ennyire hosszan ér jót valakivel (Tóth Bálint esküvőjén a Tomekkel). Flórával való nagy beszélgetések is hiányoznak már. Szóval jó volt, egészen hiányozni fog ez a közösség. Teljes mértékben pozitívan csalódtam abban, amit előzetesen elképzeltem. Ez a lényeg.

Ma (azaz már tegnap) Oostende-ben jártunk az ERASMUS-osokkal. A pályaudvar szinte a tengerparton van, úgyhogy nem kellett sokat gyalogolnunk hogy meglássuk a hullámokat (azért közben megnéztük a Szt. Péter és Szt. Pál nevét viselő templomot). Nagyon szép, nyíl egyenes, végeláthatatlanul hosszú homokos part, tengerparti sétánnyal és házsorokkal az egyik, míg a zúgó habokkal a másik oldalon.

Sajnos a szél is zúgott, így meleg ugyan nem volt, de nagyon érdekes látvány volt a végtelenbe vesző part – merthogy se a házsornak, sem a homoknak nem láttuk a végét, és nem azért, mert pára vagy köd lett volna, hiszen hét ágra sütött a nap :-) Igazi belgákká lettünk, mert amikor már teljesen megfagytunk, beültünk egy falatozóba, és sültkrumplit ettünk, műanyag kisvillával, papírdobozból… Aztán hazavonatoztunk, és mivel az utóbbi napokban egyikünk sem aludt túlságosan sokat, így ez a rész már elég csendben telt :-)

Én az út után még a mosodában is voltam, tehát már ez a feladat is kipipálva, most már hihetetlenül álmos vagyok, de legalább ez a bejegyzés sem maradt holnapra – amikorra pedig nem húzok ébresztőórát. Ha délután négykor ébredek fel, akkor délután négykor kelek fel. 2 nap 18 óra 31 perc múlva érkezem Ferihegyre!!!