Mint az köztudott, június 24-én lesz az államvizsgám, 11-én pedig az elméleti fizika szigorlatom, azaz mostanában semmi mást nem csinálok, mint tanulok. Van hogy hatékonyabban, van hogy nagyon nem, de a lényeg az, hogy emiatt másra nincs energiám, így amíg ez a katasztrofális időszak véget nem ér, addig nem valószínű, hogy edzésen, biciklin, internetes fórumokon vagy blogokon megjelennék (azért a legfontosabb blogokat igyekszem átfutni minden nap éjfél körül)… Senki ne essen kétségbe, ha nem reagálok egy kommentre, nem válaszolok azonnal SMS-re vagy e-mailre (ezeket azért elolvasom), Facebook-on vagy iWiW-en írt üzenetre… Amint meglesz a diplomám, visszatérek a közéletbe, addig viszont nap mint nap ezt kell látnom magam körül:
Ha lesz valami nagyon nagyon fontos, arról azért lesz bejegyzés itt a blogon is, illetve naponta párszor azért beírom a Twitter-re hogy mi van velem (mert ez gyorsan megy a mobilomról is, laptop bekapcsolása nélkül), itt lehet engem olvasni (követni), ha valakit érdekelek… Nem egy rossz dolog (megérne egy hosszabb misét is, de erre nekem most nincs időm), tessék regisztrálni, sokkal kevesebb időt vesz el, mint a Facebook… Értékes hónapokat vesztek az életemből a vizsgaidőszakokkal…
“Mint az köztudott”
Jöjjön közelebb, Safranek! :D
Azért sírógörcsöt nem kell kapni. Egyébként “néhányan” túléltek már hasonlót!Cak semmi pánik!
Mint az köztudott? Safranek, maga gúnyolódik velem… ;) (örülök, hogy nem csak nekem ugrott be :) )
Milyen kis tüstig szoba/íróasztal :D
Gondolkodtam már, hogy felteszem a blogomra az enyémet… de félek, hogy a megpenészedett kenyérnél is durvábban megbotránkoztatná az embereket. :D
Wow, durván rend van… nálam kaotikus összevisszaságban van szétszórva mindenféle égi mecha – asztrofiz – galcsill jegyzet meg szigorlati tételek, mind papiron, és mind a földön (kevés az ablakpárkányon, radiátoron és a laptop mellett is…), vicclapba illő fotó lenne róla, de inkább nem égetem magam… XD
nekem is inkább a kenyérprobléma ugrana be….. nomeg a mindennapi mitvegyekfel-pánik miatt szétdobált ruhák. Dehát így otthonos :D
A két vizsgaidőszak között az asztal teljes felületét ruhakupacok és biciklialkatrészek takarták – de folyamatosan -, hónapokig nem is sűrűn volt szükségem a ruhásszekrények kinyitására… :) Szóval azért nálam sincs mindig minden az élére állítva…