Szavazás Brüsszelben

Avagy a hülyeség néha már fáj.

Hajnali 5 óra van, de felébredtem. Biológiai órám enyhén romokban, de ez éjszakai munkával töltött két hét után normális. Egyébként meg akár örülhetek is, így elég könnyű lesz 8-ra bemenni az irodába, sőt, előtte még ehetek is egy kiadós reggelit. Csak mert vacsorázni elfelejtettem, amikor valamikor este nyolc és kilenc között ruhástól elaludtam az ágyon…

Na de vissza a vasárnapra, mikor is eljött az idő, hogy elmenjek szavazni. Ugyanis az országgyűlési választások első fordulója a külképviseleteken egy héttel korábban, húsvét vasárnapján került lebonyolításra. És akkor itt kezdődött a nap esedékes kálváriája. Ugyanis eredetileg biciklivel akartam menni, de hát ez idő nem igazán ígérkezett alkalmasnak (biciklizésre minden idő alkalmas, de ez most speciális eset, oda-vissza kb. 60 km, közben be kell menni egy nagykövetségre, amit azért csutakosan nem igazán kéne, meg hasonlók…). Ez abban merült ki, hogy minden út csurom vizes volt (tehát a versenybringa kilőve), és egész napra záporokat mutattak a numerikus modellek. Szóval szépen beletörődtem, hogy akkor vonat plusz tömegközlekedés kombóval kell mennem, összepakoltam, és már majdnem elindultam, amikor még vetettem egy pillantást a radarképre… (Hatalmas hiba.) Azt láttam, hogy ugyan van egy ív alakú csapadékzóna, ami északnyugatról délkelet felé haladva szeli át az országot, de a mi környékünkön lyukas, azaz Brüsszel és Leuven között pont nem fog esni. Persze van némi tapasztalatom időjárás téren, szóval egyből felmerültek bennem a következő gondolatok: 1) a zóna után továbbra is labilis lesz a légkör, főleg egy kis napsütéssel (felszakadozott felhőzet látszott a műholdképeken) olyan brutál záporok lehetnek még ezután, hogy öröm lesz nézni (zárt helyről), 2) Péter, ne légy hülye, ne is gondolj arra hogy most átpakolsz mindent és nekiindulsz biciklivel… De valahogy jött a bolond énem, és a hangok a fejemben, szóval szépen meggyőztem magam, hogy mégiscsak nekivághatok biciklivel, csak megúszom valahogy az esőt… Az meg hogy annyira nincs is jó idő, és úgy felöltözni, hogy ne izzadjak meg, szinte képtelenség, az meg kit érdekel, majd megoldjuk. Szóval farmer és rendes pulcsi plusz széldzseki rajtam, egysebességes bicaj alattam és hajrá. Próbáltam lassan menni, szép városnézős tempóban hogy ne izzadjak le, de már az első 5 km-en bukott minden elképzelés. A balga belgák ugyanis a domborzatra ügyet sem vetve építették az autópályák kora előtt az utakat, szóval Leuven-ből tök egyenesen vezet az aszfaltcsík a főváros felé, csak éppen dombra fel, dombról le, és ez ismétlődik minden kilométeren. És dombra felfelé egysebességes bringával nem lehet izzadás nélkül menni. Szóval szépen kezdtem bepálni a széldzsekibe, közben láttam ahogy a csöppet sem bíztató felhőformák sorra jelennek meg északnyugat felé, úgyhogy 10 km után be kellett látnom, hogy az az egész elképzelés hatalmas marhaság volt, és hogy legközelebb nem ártana, ha használnám is az agyamat, nem csak sisakbetétnek használnám a biciklin. Szóval szépen fordultam is vissza, így háromnegyed órával az indulás után, izzadtan és a kezdődő eső miatt kívülről is vizesen sikerült megérkezni – a kiindulási pontra. Ezek után itthon mindent csak lehajigáltam, átöltöztem, átpakoltam, és elmentem Brüsszelbe vonattal (a vasútállomásig azért biciklivel).

Aztán Brüsszel felé suhanva nem egy elég durva záport kerszteztünk, szóval áldottam azt a maradék csöppnyi kis eszemet, ami legalább visszafordulásra kényszerített. Húsz perc vonatozás után Bruxelles Midi pályaudvarról a 4-es metróval (ami pár megálló után villamosként folytatja az utat a felszínen) mentem a Héros-ig, onnan pedig bár a 41-es buszt is választhattam volna, inkább sétáltam két kilométert a Magyar Nagykövetség épületéig. Így legalább elmehettem a Belga Királyi Obszervatórium épületeggyüttese mellett is (plusz itt van a Meteorológiai Intézet is). Ekkor már gyönyörű tavaszi napsütéses idő volt, és Brüsszel ezen környéke igen takaros házakkal és utcákkal bír, nem úgy mint a belváros egyes részei… Tömeg egyáltalán nem volt (mondjuk rögtön ebédidő után ez várható volt), szóval szinte egyből sorra kerültem.

20100404szavazas

A szavazólapokat tartalmazó kis borítékot egy általam és a bizottság egy tagja által aláírt nyilatkozattal együtt (hogy én szavaztam, a boríték az én szavazataimat tartalmazza, és hogy ezek az én helyes adataim) egy nagyobb borítékba kellett tenni, amit a ragasztáson keresztül még alá kellett írni, és így lehetett bedobni az urnába. Mint azt a szavazólapon látható dátum is sejtetni, a szavazatokat a saját választókörzetünkbe szállítják, és 11-én hozzákeverik a többi szavazathoz, szóval nem lesz külön összesítve. Annyit lehet csak tudni, hogy világszerte közel kilencezren szerepeltek a külképviseletek névjegyzékében, ebből 599-en Brüsszelben, és közülünk 483-an szavaztak is. Ez annyit tesz, hogy 80,63%-os volt a részvételi arány! Hazafelé már nem volt annyira szép idő, de örültem, hogy azért a kezdeti – hogy is mondjam – problémák ellenére sikerült eljutni szavazni – ha már regisztráltam magamat a külképviseleti névjegyzékben… Meg egyébként is, minden szavazat számít :)

La Palma – hazatérés

A tegnapelőtt a nappali életre való visszatérés jegyében telt, azaz az utolsó távcső mellett töltött éjszakám után délután hatig aludtam, aztán vacsoráztam, majd hajnali háromkor lefeküdtem aludni, hogy tegnap már délelőtt tízkor fel tudjak kelni. Aztán voltam járni egyet a kaldera peremén, de fotózás szempontjából pocsék idő volt (párás, felhős ég, semmi kék szín), így túl sok kép nem készült, viszont itt egy videó, amit még majdnem két hete csináltam, egyébként is olyan búcsúzó hangulata van.

Amit még meg akartam mutatni, az a rezidencia (baloldal) és a távcső (jobboldal) közötti út, amit naponta négyszer tettem meg gyalogszerrel, kivéve azt a három alkalmat, amikor valaki felvitt, és azt a kettőt, amikor le. Így is sacc per kábé 36-szor sétáltam végig ezen az útvonalon.


Nagyobb térkép itt

Aztán van ám szintábrám is. Átlagosan – emlékeim szerint – nagyjából 6,7%-os emelkedő, szóval biciklivel pont jól lehetne edzeni. Fél óra múlva itt van értem a taxi, és már minden össze van készítve. Csoda. Sajnálom hogy haza kell mennem, nehéz lesz visszaváltani az irodai munkára, de azért már hiányzik is Leuven :) De remélhetőleg még idén visszatérek ide is! (Vagy Tenerifére.)

20100324elevationprofile

La Palma – 11th & 12th nights (Mercury and Venus)

20100329mercuryvenus

Of course I am not observing the two inner planets with Mercator, but I just wanted to show how beautiful they are on the evening sky. The picture is from the 29th of March, and Mercury is climbing even higher above the horizon these days, so I think there is a good chance that it may be visible from Leuven too! On the 4th of April, they will be only 3 degrees apart, and still more than 10° high 30 minutes after sunset – at that time it should be easy to catch them with the naked eye.

Yesterday I had a quite bad headache during the night – probably because I could not sleep more than 5 hours on the day before – that’s the reason for not posting anything. (Of course all my painkiller pills were down in the Residencia…) Anyway, the weather was almost as good as on the 10th night (which was the best night of the observing run, despite the full Moon), so I had to concentrate to get as many measurements as possible. I have to admit, that this was much harder then on the previous nights. But I managed. And finally I could sleep 8 hours afterwards!

20100330mercatorpanorama

Now I am a bit sick and tired of working on my pictures (tons of raw images, and I like playing with Photoshop, but now my eyes hurt), so I need to stop doing it for some days… I will upload those which are already processed to flickr as soon as possible. But you won’t find this panorama there, because the stacking of the original images is not perfect (though it is barely noticeable on this small version), and I just don’t like the fact that it is not perfect :( And to make something like this, I would need the 303 SPH VR head for my Manfrotto tripod – but I am not going to spend another 500 Euros on photo equipment soon…

This is my last night at the telescope and I had 100% clear weather (except one hour, when I could not measure anything because of thick cirrus clouds), so I am quite happy. But usually it is clear when I am at the telescope, so I am not surprised at all :) Of course this may be only a strange coincidence, or – which is much more likely to be the case – the result of my weather-influencing superpowers…

La Palma – 10. éjszaka (a csokik)

Jó hely ez a La Palma, de belga csoki nélkül nem élet az élet. Azért is jó repülővel utazni, mert a brüsszeli reptéren a szokásos dolgok mellett pl. ezerféle pralinét is adómentesen (áfamentesen) lehet venni, ami azért minőségi (drága) édesség esetén nem kis árengedményt jelent. Szóval egy picit bevásároltam hajnali öt körül, hogy spanyol földön magyarként ne kelljen a belga ízeket nélkülöznöm ;) Szokásos tesztünk következik, gyenge idegzetűek, emésztési- és súlyproblémákkal küzdő olvasóim saját érdekükben ne olvassanak tovább! Én szóltam.

Neuhaus Truffles

20100329neuhaus1

Nem vagyok az a kifejezetten nagy trüffel rajongó, de hát nem lehet folyton ugyanazt a csokit enni, meg kell ismerni újabb ízeket is. Neuhaus-ban pedig még nem nagyon csalódtunk. A dobozban – ami emlékeim szerint nincs fél kiló (sajnos a blokkot könyvelés után szanáltam, így az árról nincs információm, még az on-line boltjukban sem lehet ezt a kiszerelést kapni, de megpróbálom kinyomozni hogy mennyi volt) – nagyjából a címkén látható trüffel pralinék találhatóak. Igazán minőségi csokoládé, a különböző bevonatok egyike másika igen speciális összhatást eredményez, viszont nekem soha sem jött be az a típus, aminek amolyan kakaópor szerű külseje van, mivel nem szeretem azt a száraz érzést (:D), amit a szájpadlásra tapadva okoz. Szóval nagyon jó csoki ez is, de összességében nekem ez “csak” jó, és nem kiváló vagy hasonló, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez csak a szerző trüffelhez fűződő nem túl rózsás viszonya miatt alakult így. Trüffelimádóknak azonban kötelező jelleggel ajánlott. (Mellesleg igen büszke vagyok magamra, ugyanis pontosan egy teljes hétig kitartott ez a doboz, ilyen pedig eddig még nem fordult elő a világtörténelemben.)

Értékelés: 4 (jó)
Ár: n/a

Neuhaus Likeurpralines

20100329neuhaus2

Az alkoholos csokik mindig is különleges helyet foglaltak el az édességpolcon. Gyerekként (vagy akár felnőttként is) ki ne adott volna meg bármit egy jó konyakmeggyért, egy szem rumos szaloncukorért, vagy éppen egy kis dugi Párizsi kockáért. Naugye. És a Neuhaus-nál nagyon jól tudják, hogyan kell a konyakmeggynél egy nagyságrenddel különlegesebb (és drágább), már-már kissé sznob csokoládét készíteni. Legalábbis a (mű)bőr, szegélyvarrással ellátott és mélynyomással feliratozott doboz talán már túlzás – bár be kell vallanom, igen hatásos csomagolás (és láttam én már Swarovski kristályokkal díszitett bársonydobozos csokoládét is, mondanom sem kell, hogy a maximálisan sznob Godiva kínálatában). Reprezentatív ajándéknak már íztől függetlenül tökéletes. A csoki külső egyébként 52%-os feketecsoki, a töltelékek pedig balról jobbra a következők: 12 éves Glenfiddich Whisky (1%), Cointreau (0.9%), Absolut Vodka (0.7%), Havana Club Rhum (0.7%) és Rémy Martin Cognac (0.7%). Mindegyik nagyon finom :) Természetesen az árból adódóan ez sem mindennapos csemege, de évente egyszer boldogan kiadok rá ennyi pénzt…

Értékelés: 5 (jeles)
Ár: 8.70 € / 100g

La Palma – 9. éjszaka

20100328ghost

Jó, néha elkél egy kis hülyeség hogy levezessük a feszültséget. Ami mondjuk itt csak sztatikus elektromosság formájában van jelen, de azért akkor is. A sztatikus elektromosság dolog pedig tényleg nem tréfa, az alacsony páratartalom miatt folyton össze-vissza ráz a kilincs, a Macbook, meg minden ami fém… Ez eleinte vicces, egy idő után egy csöppet kellemetlen. Reggel egyébként olyan szaharai homokot hozott a szél, hogy mire leértem, éreztem a szám szélén a szemcséket, és a hegy felé visszatekintve sárga ködöt lehetett látni… Estére szerencsére kitisztult (a cirruszokat leszámítva) a levegő, szóval ma is mérek. És hogy valami bíztatót is mondjak, elkezdtem feldolgozni a fotókat, már több mint száz kész, de elég lassan haladok… Továbbá hatalmas sikerként könyvelem el, hogy csak most fogyott el az első doboz Neuhaus praliné, amit hoztam, és még egy teljes csomaggal van! Beszámoló természetesen lesz ;) (A fotóról meg csak annyit, hogy 2-3 másodperces expozíció ISO 400-on, én meg beugrottam a kép elé pont akkor, amikor elvillant a vaku, ezért vagyok élesen kivehető, és ezért vagyok csak szellem…)