Előre szólok, unalmas bejegyzés következik. Ha az érdekességek miatt olvasod a blogomat, ezt nyugodtan kihagyhatod… Szóval a hétfő nem a kedvenc napom, eleve elég nehezen kelek fel, de a hétfő reggeli ágyból való kikászálódás az mindennél rosszabb… (PhD Comics aznap igencsak találó volt.) Aztán este a mosodában a szárítógép valamiért csak hideg levegővel működött, szóval kénytelen voltam a szobámban minden helyet teregetésre használni. Vicces látvány volt… Most szólok utoljára, ez a bejegyzés tényleg unalmas lesz… De igyekszem rövidre fogni (nem sikerült – [a szerk.]).

A kedd jó volt, este egy holland lánnyal voltam sörözni ;) Egyébként ha még nem említettem volna, az egész város karácsonyi díszkivilágításban úszik, gyönyörűek az utcák! Majd ha nem leszek ilyen fáradt, jövő héten az egyik este megpróbálok csinálni pár értékelhető képet. Néha csak a látvány kedvéért jóval hosszabb úton tekerek haza az egyetemről, hogy kiélvezhessem a fényeket :)

Szerdán volt a szokásos havi összeröffenésünk (már megint eltelt egy hónap!!!), most Steven felelt a szervezésért: a De Kansel nevű étterembe mentünk vacsorázni. Isteni zöldséges szósszal nyakon öntött lazacot ettem :) Aztán voltunk bowlingozni (nagyon béna voltam…), majd még egy sörre (Tongerlo Prior) is beültünk az Oude Markt-on valahova. Jó kis este volt, amit még a szakadó esőben való hazasétálás sem tudott elrontani.

Csütörtökön pont a gyeplabdára állt el az eső, és még a hőmérséklet is a tűrhető tartományban volt (5°C), így eléggé meglepett, hogy összesen öten voltunk a kezdők közül… Mondjuk szerencsére az edzőnk elég jó fej, szóval kellemesen elszórakoztuk a másfél órát – és persze azért gyakoroltunk is. Viszont mivel nem igazán fáradtam el, utána még elmentem tekerni egy 30 km-t az éjszakába ;) Ezután már sokkal könnyebb volt lefeküdni aludni.

Pénteken megvolt az idei utolsó holland óránk, meglátjuk 2010-ben folytatom-e a dolgot. Még nem tudom. Viszont a tanárt kissé sokkoltam azzal, hogy a Google Translate a közelebbi rokonságban levő nyelvek között (pl. angol és holland) mennyire jól működik. (A magyart természetesen “kissé” töri…) Most nem voltam falat mászni, mert kivételesen nem vasárnap volt az edzés a brüsszeli floorball csapattal (ugyan nem teljesen Brüsszel, de mégiscsak egyszerűbb azt írni, nem pedig azt hogy a Kraainem-i csapattal), hanem aznap este. Most végre ott volt a rendes edző is, és a hír az, hogy leigazolnak :) Viszont a nemzetközi átigazolási időszak (menő, mi?) december 31-éig tart, szóval addig el kéne intézni a papírmunkát, mert ha nem, akkor ebben a szezonban már nem játszhatok tétmeccsen. Remélem sikerülni fog. Edzés után pont hazaértem (merthogy kocsival hoz és visz egy leuveni játékos) a svédországi női floorball VB B-divíziójának döntőjére, melyet az ausztrál és a magyar csapat játszott. Bár végigszurkoltam az internetes közvetítést, sajnos kikaptunk, de így is hatalmas siker ez az eredmény! Sajnos a meccs miatt kihagytam a szokásos péntek esti sörözés/beszélgetés-t, de így legalább időben le tudtam feküdni aludni.

Szombatra az volt a tervem, hogy 1) felhasználom a 13€-s kuponomat, amit még a téli biciklis ruházat vásárlásakor kaptam, 2) elmegyek Brüsszelbe és veszek egy új villanyborotvát és lehetőleg egy teremcipőt is (amit múltkor Leuven-ben sehogy sem sikerült elintézni). A terv 1-es pontja teljes sikerrel zárult, egy Northwave biciklis kamáslit (Raptor) vettem, így végre a lábam sem fagy le, ha hidegben tekerek (merthogy szél meg esőálló ám). A 2-es pont már nem volt ilyen egyszerű történet… Szóval ebéd után beugrottam Brüsszelbe (17 perces vonatozás), és egyből célba vettem a Media Markt-ot (Ik ben toch niet gek!). A bevásárlóközpontban nem volt egyszerű az előrejutás, mivel tömeg volt. Nagy tömeg. Emberek és bevásárlószatyrok hullámzó óceánja. Nem túlzok. A belgák is ugyan úgy megkergülnek, ha karácsonyi bevásárlásról van szó, mint a magyarok. Szerintem mindent elmond a tömeg méretéről, hogy a WC-nél még a férfiaknak is sorba kellett állni, a nők pedig szerintem fél órás várakozási idő után juthattak be… Na de vissza a borotvához. Azért kellett új, mert a régi – 6 éves – Philips-em úgy egy hónapja bedobta a törülközőt. Azóta rendes borotvát használtam, de nem igazán jött be, ugyan jó technikával baromi sima eredményt lehet elérni, de a macera nem éri meg… Szóval az új is Philips, mégpedig egy RQ1050 névre hallgató jószág. Nagyon profi, már ki is próbáltam. Ha ez is kibír 6 évet, már elégedett leszek. Ha már a Media Markt-ban voltam, vettem egy Mini DisplayPort to VGA Adapter-t is, hogy a MacBook-omat tudjam projektorokkal és nem Apple monitorokkal is használni… Viszont a cipő-keresést feladtam, egyszerűen elegem volt már a tömegből, úgy döntöttem, majd otthon a két ünnep között elmegyek egy normális Adidas boltba (mert hihetetlen vagy sem, Belgiumban ninc Adidas márkabolt), és szenvedés nélkül megveszem pontosan azt a cipőt, ami nekem kell. Pont. Este a szokásos kajavásárlás alkalmával vettem egy közel tíz méteres karácsonyi égő-füzért is (fehér – vagy inkább sárga – égőkkel), és az asztalomtól jobbra lévő sarokban pöpec ünnepi világítást csináltam belőle – nagyon hangulatos (és szemüveg nélül még jobban néz ki)! Plusz megnéztem a The Proposal c. filmet (egynek jó volt).

Vasárnap délelőtt beöltöztem a téli bringás-cuccaimba (full Northwave – akár támogathatnának is, ha már ennyit reklámozom őket…), de nem a lelkemet kitekerni mentem, hanem fotózásra. Ráadásul nem én fotóztam, hanem engem fotóztak :) Konkrétan megkértem Jonas-t, hogy ha ráér, csináljon rólam pár képet, mert otthon egyesek nagyon szeretnének a biciklis űrruhában látni :D Szóval nyugalom, már nem kell sokat várni. Állítólag nagyon türelmes modell voltam ;) Azért egy 30 km-t ma is tekertem, hogy fagypont körüli hőmérsékletben is leteszteljem a rétegek hatékonyságát. Eredmény: egy póló plusz a téli űrruha most is elég. És a kamásli is nagyon jól szuperál (végig éreztem az ujjaimat :D). Ráadásul többet is mentem a tervezettnél (nem mintha ez táv lenne, de délután még floorball-ra is kellett mennem), mert amint elindultam északnak a (szokásos) csatorna mentén, a hosszú árnyékoknak köszönhetően észrevettem, hogy egy versenybringás utazik a szélárnyékomban. Szóval “húztam” egy jó hosszú szakaszon, majd elég érthetően jeleztem (abbahagytam a tekerést ;D), hogy jó lenne, ha most már ő is vágná előttem a szelet egy kicsit. Így is lett, szóval élvezhettem kicsit én is a kisebb légellenállást. Mindig meglepődök hogy mennyit számít, ha valaki megy előtted… Aztán délután jó volt a floorball is, sikerült kicsit a sokpasszos játék felé terelnem a társaságot. Nem olyan reménytelenek, mint korábban gondoltam. Csak kéne valaki, aki rendes edzéseket tart… Este pedig végre sikerült egy kis időt szakítanom a blogra is :) Remélem mindenki boldog. Tessék, itt egy kis Péterfy Bori ;)