Szerdán nem mentünk messze; voltunk Altenmarkt-ban (itt van egy szép nagy templom, míves napórával, meg sok sportszerbolt), Wagrain-ban és Flachau-ban, majd elmentünk a már bejáratott schladming-i információs helyre internetezni. Elég erősen sütött a Nap, így a városi séták alatt nem éreztem tökéletesen magam… Szerencsére a wifi-nek hála megtudtam, hogy Steven (a belga srác) svájci túrázása közben összeszedett égési sérülései (azért a részletes sztorira kíváncsi leszek) gyorsan gyógyulnak, így az augusztusi látogatására már teljesen jól lesz, illetve sikerült új repülőjegyeket foglalniuk Svédországba is (mivel az eredeti járatukat törölték…) – szóval minden OK. Késő délután voltunk Apuval minigolfozni – 58:63-ra kikaptam :-( De azért jó volt. Este hármasban UNO-ztunk, amiben viszont legtöbbször én nyertem. :-)

Csütörtökön reggel elég lehangoló idő volt, de azért nekiindultunk. Eredetileg Ramsau-ba akartunk elmenni, de arrafelé eléggé esett az eső, így a műholdképek elemzése után inkább délkeletnek indultunk és elautóztunk egészen St. Johann im Pongau-ig. Itt elég sok időt eltötöttünk, főleg ilyen-olyan boltokban, de azért rendesen bejártuk a városkát is, melynek meglepően nagy, két tornyú temploma van (eredetileg egy toronnyal építették, de az leomlott…). Vettem magamnak egy új fejlámpát (Petzl Tikka XP – 50 EUR), nagyon szuper! De láttam a Hervis-ben 400 EUR-ra leértékelve (800-ról) egy egész jó országúti biciklit is, vétek volt otthagyni… Mondjuk a budapesti utakon nem szívesen tenném tönkre… Mivel délutánra nagyon szép idő lett, így miután hazafelé bevásároltunk, még felmentünk (autóval) itt Radstadt-ban a helyi hegyre, a Roßbrand-ra (1770 m). Innen gyönyörű kilátás nyílt minden irányba a hegyekre, de főleg a Dachstein tömbjére, mely pont a Nappal átellenes oldalon látszott.

Csináltam is egy halom fotót, melyek nagy részéből majd panorámaképek lesznek, szóval érdemes lesz majd a Flickr-re ellátogatni, ha készen lesz! Felfelé Anyu egy figyelmeztető tábla feliratát véletlenül “Vigyázat, lehelő tehenek!”-re fordította :-) Ezen jót szórakoztunk pár kanyarnyit a szerpentinen. Aztán lefelé tényleg tehénszlalom volt :-D De ha már így az állatoknál tartunk, akkor még reggel indulás után az egyik ház ajtajában egy mókust láttam szimatolni…

Pénteken reggel szép napsütésre ébredtünk, csak a völgyben voltak párafelhők, de azok hamar eltűntek, így végre elmehettünk Ramsau-ba. Odafelé majdnem kioltottuk egy mókus életét, de Apu egy jól időzített fékezéssel megkegyelmezett neki. Az igazi cél az innen nem messze levő Silberkarklamm volt, mely egy szurdok. Itt az ilyen helyeken szokásos lépcsőkön és pallókon bejártuk a patakvölgyet. Közben megtekintettük a részleges napfogyatkozást is. A szurdokot elhagyva felsétáltunk egy hüttéig, majd egy másik úton visszatúráztunk (egész meredek ösvényeken, sőt néhol még drótköteles szakaszok is voltak) az autóhoz. Pont jókor, mert ahogy beültünk, elkezdett szakadni az eső – ahogy én azt előre megmondtam. A zivatarban megálltunk még egyet internetezni, csak éppen nálam nem volt egy kütyü sem… Hazaérve még Apuval elmentem minigolfozni, hogy visszavágjak a két napja elszenvedett vereségért. Ez nem igazán jött össze, inkább le sem írom az eredményt :-S Anyu közben elbúcsúzott a városkától a mi nevünkben is. Itt Ausztriában is jól éreztük magunkat!