Budai Trapp | 2008.02.16.

Az alábbi linkeken érhető el a GPS-es útvonal, míg az oldal legalján látható a szintábra.

Az időjárás megint kegyes volt hozzám, így kellemes terepre készülve vágtam neki a soron következő túrának - most az utóbbi időkkel ellentétben egyedül. Az 5:40-es kelés nehezemre esett ugyan, de szerencsére az angyalföldi vasútállomás kevesebb mint 10 percre van tőlem, így nem kellett sokat fagyoskodnom a hidegben. A jó kis Siemens vonat pont a rajtba vitt, ahol 8-as rajtszámmal neveztem, majd a hivatalos rajtidőt (7:30) megvárva indultam neki - 6 óra alatti teljesítést célul tűzve magam elé...

Az út első fele az OKT útvonalán haladt, így ismerős terepen "trappoltam". Ahogy elkezdtem bemelegedni, levettem a kabátomat, tudván hogy a Nagy-szénásra felfelé nem igazán lesz rá szükség - a valószínűleg negatív hőmérséklet ellenére sem. Elég jól haladtam, 8:48-kor értem el az 1. ellenőrző pontot. Itt gyorsan előkaptam egy szendvicset, illetve magamra a kabátomat, amire aztán a csúcson igencsak szükség is volt. Itt találkoztam egy ugyancsak magányos túrázóval, akivel aztán Nagykovácsitól az út végéig együtt haladtunk. Magát a csúcsot igen sokan kihagyták, én felmentem, és szerintem megérte, ugyan a szél az kegyetlen volt, de akár a kilátást is jellemezhetném ugyan ezzel a szóval... (A videó második felén az Újlaki-hegy szerepel.)

Innen a Piros 50B-ről ismert szakasz következett, így megint nem nagyon kellett a GPS-re (vagy a jelzésekre) nézni. Nagykovácsiban hirtelen szélcsend és meleg fogadott, aztán persze az innen a Vörös-pocsolya felé vezető emelkedő sem hagyott kihűlni :-) Az erdő szép volt, a föld barna színe, a fák kérge és a száradt, lehullott levelek gyönyörű kontrasztot alkottak a kék éggel és a felhőkkel. A 2. EP-t 9:54-kor értük el, aztán megérkezett az első kisebb hózápor - napsütésben ;-) Igazán megkapó látvány volt, ahogy csillogtak a hópelyhek a Nap sugaraiban... piros sáv kis kunkorát elég sokan levágták, de mi követtük a jelzést, majd egy gyors kapaszkodással már fel is értünk a Fekete-fej csúcsára (10:32).

A felfelé vezetőnél már csak a levivő volt gyorsabb, pár perc alatt több mint 100 métert vesztettünk a magasságunkból. A Hárshegyi körútra egy elég kemény emelkedőn jutottunk fel (előtte szerencsésen túléltük a Szépjuhászné úton megtett métereket), majd ott "nehéz" választás elé kerültünk; a zöld körúton menjünk végig egészen a sárga jelzésig, vagy a térképen vázolt útvonalat kövessük... Utóbbit (a hosszabbat) választottuk, ami a zöld körút jelzés vége előtt egy jelzetlen úton felkanyarodik a sárga sáv felé, onnan a sárga sávon ereszkedik le a Hárs-hegyi-nyeregbe, majd a sárgán továbbhaladva jut el az EP-hez (11:06). Szerintem ez a korrekt útvonal, de a szervezők lejjebb vitték a térképen jelölttől a pontot, így az végül a zöld körút és a sárga találkozásához került...

Innen a sárgán ereszkedtünk tovább, majd Hűvösvölgy után rátértünk a BUÉK 20 útvonalára. Itt az emelkedőkön már egy picit lelassultunk, de szerencsére most nem a HHH-ra, "csak" az Újlaki-hegyre kellett felmásznunk. Innen megint csodás kilátás tárult a szemünk elé, de a hideg, erős szél sem maradt el mellőle. A hátralevő szakasz a Sárga 20-ról volt ismerős (szépen össze lehet rakosgatni ezeket a túrákat), a Virágos-nyeregbe 12:25-kor érkeztünk, majd gyors pecsételés után már a célban ránk váró virslire gondolva tovább is álltunk. GPS-el nem volt nehéz megtalálni a még szalagozásra váró utat, így kavarás nélkül érkeztünk meg a túra végpontjára (12:39). Itt kaptunk csokit, finom teát és virslit. A pingvines kitűző meg egyenesen frenetikus :-D Innen még el kellett sétálnunk a 137-es buszig, de még ez a szakasz sem volt rossz, mert a házak között gyönyörű kilátás nyílott Budapestre és az épülő M0-ás hídra - még a Mátra is látszott a távolban...

Az 5,5 km/órás átlag nagyon jó, elégedett lehetek az idővel és az időmmel is :-) Köszönöm a szervezést (az meg az én hülyeségem, hogy hétfőn elfelejtettem magammal vinni az MTSZ-be a tagságimat érvényesíteni...)!