|
|
|
Gyűrűs napfogyatkozás expedíció 2005 - Spanyolország 2005. szeptember 30. - október 3. - október 7. Október 5-ét nevezhetnénk a hegyek és a szerpentinek napjának. Reggel nyolckor keltünk, kilenckor már elhagytuk a szállást és egy gyors tankolás után (80 litert nyomtunk bele az autóba - ennyi pénzért dugig!) nekirugaszkodtunk az Andorrából kivezető szerpentinnek. Szép lassan 30-as tempóval haladtunk, az út eszméletlenül emelkedett - közben a gyönyörű őszi tájban gyönyörködtünk, mely lassan télire váltott...
2411m-en volt a hágó csúcspontja, -3°C volt, és
szálingózott a hó... Gyönyörű volt, gyorsan csináltunk havas csoportképet is,
körbetekintettünk,
Elég unalmas út vezetett a francia oldalon, jellegtelen dimbeken-dombokon haladtunk keresztül, szürke volt az ég, így kicsit elkedvetlenedtünk. Az autópályát a következő útvonalon értük el: az N20-ason Foix-ig, majd a D117-esen végig - utóbbin haladtunk nagyon lassan. A sztrádán aztán belehúztunk, mert már igencsak sietni kellett, ha oda akartunk érni. Tarbes előtt a 14-es kijáraton mentünk le Bagnères-de-Bigore felé, majd tovább a Col du Tourmalet irányába. Ez egy elég gyilkos útszakasz, nemhiába vezetett már többtucatszor erre a Tour de France is. 460m-en kezdődik egy kisebb emelkedő, majd az igazi hegy 555m-en. Innentől kezdve 28,6 km vezet fel 2115m-re, itt az utolsó 12 km-en több mint 1000m a szintemelkedés! Biciklivel nem mennék föl, az biztos :-) Fölfelé áthaladtunk la Mondie-n, én itt úgy véltem, látom a felvezető felvonó kötelét, de nem álltunk meg.
Később fenn a hágón kiderült, hogy tényleg az volt a felvonó, azonban ma már du. 2-kor leállították valami üzemzavar miatt, úgyhogy sehogy sem tudtuk volna elérni. Ezt nagyon sajnáltuk, még az is felmerült, hogy keressünk szállást, és másnap reggel menjünk fel, de mivel többek már péntekre hazaígérkeztek, illetve pénzügyileg is a penge élén álltunk, végül is lemondtunk erről, és kis tanácskozásunk befejeztével gyorsan még körbenéztünk az időszakosan ki-kitisztuló tájon, majd elindultunk lefelé.
A látvány egyébként döbbenetes volt, néhol függőleges sziklafalak meredtek a sípályák fölé, de az alacsonyabb alpesi csúcsokhoz hasonló füves gerincek is jelen voltak - érdekes palás gyűrődések felett. Egy kisebb gerincre fel is mentem, szívesen mászkáltam volna itt órákig is, de azért a hideg, csípős száraz szél ellen nem ártott volna egy sapka meg egy kesztyű sem.
Innen ugyan azon az úton ereszkedtünk vissza az autópályára, és mivel a GPS-ben felfelé rögzítettem az útvonalat (egyébként innen egészen hazáig is), lefelé a ködben előre tudtam jelezni, hogy mikor és milyen kanyar várható! A Toulouse - Carcassone - Narbonne útvonalon haladtunk. Mikorra már jól beesteledett, kemping keresésbe kezdtünk. Először Narbonne-Plage mellett próbálkoztunk, de a portás azt mondta, hogy du. 6 után nem fogadnak senkit, és elküldött minket egy másik kempingbe, ami meg nem létezett, mert sehogy sem találtuk meg, így inkább visszamentünk az autópályára és továbbmentünk. A fizetőkapuknál jókat nevettünk Riss Józsi "beszólásain", de köszönése végül minden nyelven tökéletes szintre fejlődött :-) Béziers közelében volt a következő megcélzott szállásterület - na itt jó nagyot szívtunk. Történt ugyanis, hogy egy képzeletbeli derékszögű háromszög csúcsain helyezkedtek el körforgalmak, és mindegyiknél ki volt táblázva vagy 30 kemping, és egyik sem az volt, amit mi kinéztünk, ráadásul össze vissza voltak feltüntetve az irányok. Itt jó 1 órát bolyongtunk, több körforgalomban legalább 7-8 alkalommal megfordultunk, még jó, hogy volt nálunk GPS, legalább azt tudtuk, hogy hol voltunk már... Aztán valahogy csak megtaláltuk a kempingünket, gyorsan vacsoráztunk egy kis "zacskósakármit", majd lefeküdtünk - ki-ki sátorban, kocsiban, füvön aludt... Azért kezdett kijönni rajtunk a fáradtság. © Copyright Pápics Péter István 2005. |
