Kezdeném a legfontosabbal. Miután az előző napi észlelés befejezése után lecaplattam a szállásra, végre sikerült majdnem nyolc órát aludnom. Most fordult elő először, hogy még az ébresztőórám előtt felébredtem (háromnegyed négykor – délután, ha ez nem lenne egyértelmű). Egyébként a tegnaphoz hasonlóan kinn ma is önállóan dolgozik a fényképezőgép – amíg én a tudománnyal foglalkozom. Csak egy képkockát megmutatnék a múlt éjjeli nyersanyagból.

Nem rossz pirkadat, mi? Nem lehet megunni ezeket a képeket. Egyébként reggelre baromi hideg (2°C) lett, ráadásul kicsit feljebb jöttek a felhők, így a páratartalom felment egészen 85%-ra, szóval nagyon furcsa hideg, de nedves illata volt a levegőnek. Nagyon tiszta és üde, de csípős illata. Munka közben még a pár napja készített 360°-os panorámát (amit még nem mutattam meg, de eljön az az idő is) is beszerkesztettem a StarryNight nevű planetárium-szoftverembe, így most már a Mac-en is pontosan az a látvány fogad, mintha csak La Palmán lennék… Nagyon pöpec. A műholdképek alapján egyébként átaludtam egy felhős időszakot, mert amikor délután felkeltem, akkor már kristálytiszta volt az ég. Vacsora után pont naplementére értem fel (másodszor), és a horizont felett gyönyörűen látszott a Vánusz és a Merkúr is! (A képen nagyban látszik mindkettő, kicsitben előbbi éppen hogy.)

Még csak félhold van, de olyan erős fénnyel világít, hogy kényelmesen lehet kinn lámpa nélkül is sétálni, a fotók pedig már majdnem beégnek (30s, ISO 3200 :D). El sem tudom képzelni mi lesz itt teliholdkor… (ISO 100-on fogom a holdsütötte tájat fotózni :D)