Category Archives: Uncategorized

La Palma – 4. éjszaka

Folytatjuk tehát beszámolónkat a paradicsomból. Merthogy számomra ez a hely maga a kánaán – hegyek, nappal tiszta, mélykék ég és napsütés, éjjel sziporkázó tejút, alattam a felhőtengerrel. És hát számomra a távcsővel, illetve műszerekkel való munka a csillagász lét non plus ultrája. Egész évben tudnám ezt csinálni. Ráadásul kaptam ma egy e-mailt az egyik témavezetőmtől, hogy készítenek egy új kutatási tervet (research proposal-t), de nincs közöttük senki, aki észlelő beállítottságú lenne, ezért szükségük lenne valakire – nincs-e kedvem beszállni… Azt hiszem nem kell részleteznem a válaszomat :D Ja, és Tenerifére és (érted, és!!!) La Palmára kéne jönni másfél-két hétre.

20100322milkywaypanorama

Mit mondjak, tegnap sem volt szar ég, erről a fenti panorámát látva gondolom senkit nem kell túlságosan győzködnöm. Az észleléssel minden gond nélkül ment, ma már egyáltalán nincs fenn velem senki, tök egyedül dolgozom. Kint pedig a fényképezőgépem dolgozik egész éjjel, csinálja szépen a 30 másodperces expozíciókat (3 óránként akkut kell benne cserélnem) a készülő time-lapse filmhez… Ja, fotókat feldolgozni továbbra sem igazán volt időm, szóval még várni kell a nagyobb felbontásban és mennyiségben való élvezettel. Azért megmutatom, hogy is néz ki a Mercator távcső épülete a mai naplementében.

20100323observatory

Egyébként mivel nincs jogosítványom, és egyelőre nem is tervezem hogy mérges gázokat puffogtassak a levegőbe, így az obszervatórium területén gyalog kell közlekednem. Ami persze túrázós multammal nem igazán probléma, sőt. Mivel ez alatt a két hét alatt semmit nem sportolok (nincs biciklizés, falmászás, floorball, foci, semmi), így még jól is jön a napi séta. Ami nem is olyan kevés, lévén egyszer vacsora előtt kell felmenni felállítani a rendszert és megcsinálni a kalibrációt, majd vacsora után megint fel hogy napnyugtakor ki lehessen nyitni a kupolát, aztán idővel elkezdeni mérni. Szóval ez napi kettő fel-le út, ami nem is olyan kevés, lévén egy út kb. két és fél kilométer és 200 méter szintemelkedés (kényelmes tempóban fél óra alatt érek fel). De majd GPS-el lemérem és csinálok szintábrát is :D A nap többi részében amúgy is vagy alszom, vagy a monitorok előtt ülök. Nem is kevés monitor előtt (és a képen nem is látszik az összes)…

20100323observerroom

La Palma – 3. éjszaka

Csak hogy tiszta legyen a címadási technika, a 3. éjszaka azt jelenti, hogy az a harmadik éjszakám, és azért ez a cím, mert ekkor készül(t) a bejegyzés. Szóval nem feltétlenül a harmadik nap történéseiről lesz itt szó. A tegnapi bejegyzéshez pedig feltettem még egy képet, tessék megnézni. Hajnali ötkor – 0,6%-os páratartalomban – egyébként fogtam magam (meg az állványt és a fényképezőgépet), és a Tejút fénye alatt elsétáltam (kisebb éjszakai túra volt, jó fél óra caplatással a kráter peremén fel-le hullámvasutazva – de főleg fel…) a sziget legmagasabb pontjára (Roque de Los Muchachos [2426 m]), hogy csináljak pár fotót (nem is csak párat, mert megint készültek time-lapse mozik is, de mostantól nem lövöm le előre a poént, és nem mutatom meg őket, csak majd a két hét végén egy nagy filmbe összefűzve… na jó, azért egy képkockát lehet).

20100322milkyway

Közben végignéztem a napfelkeltét, ami egyszerűen csodálatos volt (és ebben a magasságban 7 perccel korábban következett be, mint tengerszinten!). A felhőóceán felett először bíborkék színű lett az ég, majd szépen egyre magasabbra emelkedtek a színek, később a hátam mögött az égbolt ellentétes oldalán lassan kibontakozott a Föld árnyéka, majd a hegy árnyékkúpja a rózsaszín égen… Gyönyörű volt. (Ott a távolban az a sziget a felhők felett a Teide vulkán Tenerifén.)

20100322sunrise

A fotók feldolgozása egyébként továbbra sem áll túlságosan előrehaladott szinten, de most legalább már dolgoznom kell, így nem tudok állandóan újabb képeket csinálni – talán így van esélyem behozni a lemaradásomat. Pár panorámát már összeraktam egyébként, de most aztán neki kell esni az elejéről, válogatás és preferenciák (mivel panorámákat és time-lapse mozikat összerakni sokkal izgalmasabb, mint a sima képeken dolgozni) nélkül, mert különben soha nem lesz kész… Egyébként meg most dícsért meg a technikai személyzet, hogy nagyon jól csinálom a dolgom, más észlelők az első éjjel nem is igazán szoktak dolgozni, én meg látható módon egyből csinálom amit kell. Azért ez nem kicsit jó érzéssel tölt el :) Nem hiába, a csillagászat legjobb része a távcsövekkel való munka.

La Palma – 2. éjszaka

Tegnap éjjel nem sokat aludtam, ugyanis mindenképpen kinn akartam maradni a távcsőnél reggelig (ami kisebb székben bóbiskolással sikerült is), hogy amikor holnap estétől már tényleg dolgoznom kell, addigra teljes mértékben átálljon a szervezetem az éjszakai üzemmódra. (Egyébként most is kinn vagyok, 1% és 2% között ingadozik a páratartalom, szóval kézkréme a zsebben…) Aztán reggel nyolctól ebédig aludtam, majd kaja után egy órát punnyadtam, aludtam volna ugyan tovább is, de mindenképpen körbe akartam járni egy kicsit, mert aztán két hétig nem nagyon lesz rá lehetőségem. Szóval a ragyogó napsütéses időben (14°C 2400 méteren elég jó) vállamra kaptam a fotóállványt, nyakamba a fényképezőgépet, és nekiindultam. Jó két és fél órát jártam, felmentem a kaldera peremére, aztán a kráter peremén elsétáltam a távcsövünkig, ahonnan az épp a kalibrációt végző kollega hozott le a vacsorához.

Egy halom fotót és videót csináltam, egyszerűen nem tudom mikor fogom őket feldolgozni, de igyekszem (most is azt csinálom). Most este pedig pedig egy ideig láttunk halót a Hold körül, amiről csináltam és egy time-lapse videót (áll nem maradt padlófogás nélkül, mondhatni :D). Éljen a Canon TC-80N3 időzítő – csak beállítom az expozíciós időt és a képek között eltelt időt (vagy a darabszámot), megnyomok egy gombot, és megy minden magától. Amíg én itt benn a meleg szobában dolgozok (ma még nem, de egyébként igen), kinn magától készül a time-lapse videó :) Persze ezt egy forgalmasabb helyen nem igazán lehetne megjátszani, de itt a hegy tetején az éjszaka közepén senki nem lopja el a gépet…

Készültek ám még jó dolgok ezen az éjszakán (meg hajnalban), de most aludnom kell… (De pl. ilyen volt az ég az obszervatórium felett miután lement a Hold…)

20100322milkywayatmercator

Újra távcsőközelben

Pénteken vacsora közben még teljesen abban a hitben éltem, hogy valamikor 9 körül megy szombaton a repülőm, így nem nagyon izgattam magam a másnapi indulás miatt. Ígyhát érthető módon kissé magasabb fokra hágott az izgalom, amikor nem sokkal éjfél előtt felfedeztem, hogy a gép már 6:30-kor felszáll, azaz nekem 4:30-kor a brüsszeli reptéren kell lennem. Ami természetesen tömegközlekedéssel nem lehetséges. Így az éjszaka közepén az interneten megkerítettem az egyik helyi taxi-társaság számát, és berendeltem hajnalra a kocsit… Persze már ekkor biztos voltam benne, hogy én aznap éjjel aludni már nem fogok, ugyanis még semmi nem volt összepakolva (pedig egy halom kütyüt el akartam hozni, főleg fotós-felszerelést). Azért hajnali négyre elkészültem, csodával határos módon a taxisofőr sem aludt el a volán mellett, így végül gond nélkül, időben odaértem. Aztán kisebb pánik fogott el, amikor az adómentes csokiboltok mind zárva voltak, és már közel éreztem a véget, de akkor egy szinttel lejjebb megpillantottam “A” boltot. Szóval vettem némi kis csokit hogy a Kanári Szigeteken se maradhak nemes belga élelem nélkül, így kicsit könnyebb volt ilyen hosszú időre elutazni :D

20100320airportchoco

A repülést nem igazán tudtam élvezni, mivel nem kaptam ablak melletti helyet, illetve bődületesen álmos voltam, így a négy és fél órás út nagy részét inkább átaludtam. La Palmán aztán egy tök jó fej taxist fogtam ki, a hosszú szerpentines úton felfelé egész sokat beszélgettünk. Maga az út (LP-4) életem legszebb útja volt – ez a sziget maga a csoda, meredek sziklafalak, buja erdők, virágok, vulkanizmus nyomai minden felé… Leírhatatlanul változatos látvány. És ahogy jöttünk felfelé, a felhőréteg itt-ott erős szél kíséretében át-átbukott a kráter peremén. A “rezidencia” (merthogy így hívják) elég kellemes hely, a szobám minden igényt kielégítő, az étel is jó (és végre nem nekem kell megvenni és megcsinálni – ugye a jó kis piszkéstetői zacskós tészták, persze megvolt azoknak is a maga romantikája…), az ablakomból pedig a világ legjobb távcsöveire nyílik kilátás (a videó végén a jobb szélső kupola jelenleg a világ legnagyobb optikai távcsövét rejti)…

Ugyan csak hétfőtől dolgozom, de már ma kijöttem a távcsőhöz, hogy szokjam az éjjeli ritmust, meg – persze – hogy csináljak pár fotót (mert ha már én leszek itt egyedül, akkor nem lesz túl sok időm ilyenekre). Az ég gyönyörű, vakít a Tejút, szikráznak a csillagok :) És alattunk a felhőtenger (az alatt pedig az igazi tenger). Ez pedig a Mercator távcső épülete a csillagos égbolt alatt. Otthonom a következő két hét éjszakáin…

20100320firstnight

Lazacpárti vagyok

Régebben is szerettem a halételeket – márha nem voltak túlságosan szálkásak (mondjuk általában mindig nekem jutott az az egy szelet, ami az volt…) -, de mostanában egyre inkább oda vagyok a lazacért. Péntek este a Lodge-ba mentünk, és ott ettem az alábbi csodát (a szósz nem tudom konkrétan miféle, de kis rákocskák is voltak benne, meg ilyen-olyan póréhagyma, szóval igazi ízorgia volt).

20100319dinner1

Már a sokadik Leuven-i étteremet ellenőrizte le ezzel, vagy nagyon hasonló választással, de ezidáig ez volt a legjobb. Az utána következő gofri azonban lehetett volna picit frissebb is (azért nem volt rossz).

20100319dinner2

Egyébként pénteken került sor az intézeti szemináriumi előadásomra (minden héten péntek délután tart valaki előadást a saját kutatásáról, vagy bármely választott témáról, hogy táguljon kicsit a szűk látókörünk). Nagyon jól sikerült (habár a prezentációs angolom még mindig nem az igazi, legalábbis szerintem), de nem akarok részletekbe menni, elég legyen annyi, hogy 53 slide-om volt, 53 percig tartott, és olyan szinten tele volt HD animációkkal és videókkal, hogy az előadás-file mérete 556 MB volt… Nem hiába dolgoztam rajta másfél hetet… A szemináriumot koordináló senior staff member szerint igen magasra emeltem a mércét az utánam következők számára, és ebben a tanévben magasan ez volt az eddigi legjobb előadás. Ráadásul még a kérdéseket is kivétel nélkül meg tudtam válaszolni :) Be kell vallanom, hogy jó volt ezen az előadáson dolgozni, mert kiélhettem minden kreativitásomat ;D