Tag Archives: bicikli

A Föld napja

Ma van/volt a Föld napja. Bolygónké, melyet kizsigerelünk, elemésztünk, felélünk, kicsinálunk. Szörnyű, hogy az emberiség csak akkor eszmél majd rá a kegyetlen valóságra, amikor már nem az unokáinkat veszélyeztetik globális környezeti katasztrófák, hanem minket. Akkor pedig már elég késő lesz. Lassan már most is az. Viszont megragadnám az alkalmat, hogy megmutassam az új bringás nadrágövemet (az előző bejegyzésben már írtam, ki készítette), melyben egy régi, leselejtezett bicikligumi-külső nyert új értelmet és életet. Még mielőtt valaki megkérdezi, színházba nem ezt venném fel. De szerintem nagy ötlet, jó példa az újrahasznosításra – ráadásul a bringások körében nagyon divatos darab ;)

Mostanában egyébként azért ilyen kevés a bejegyzés, mert éjt nappallá téve dolgozom a szakdolgozatomon. Ma (tegnap) például hajnali háromig csináltam – párhuzamosan két számítógépen -, aztán reggel kilenctől délig, majd felmentem az Intézetbe konzultálni. Természetesen biciklivel. Estefelé nem tekertem még egyet, nem több száz biciklissel együtt, és nem éreztem olyan jól magam, mint már nagyon régen, továbbá nem szeretném ha Budapest élhető város lenne, nem pedig sok-sok 2×3 sávos autópálya a betondzsungelben. Csak akarni kéne. Ha már a Föld napja… Nem?

NightRide (7.) & CriticalMass

Először is megint volt NightRide, megint én szerveztem, és megint többen voltunk, mint korábban! Az első kör végén harmincan emeltünk biciklit a Hősök terén (fotó: Kánaán). Vasárnap hajnali három körül 60,9 kilométer után cipeltem fel a járgányt a szobámba. Nagyon jó volt!

Délután 13:15-kor már Újpesten voltam (azért előtte kicsit foglalkoztam a szakdolgozatommal is), hogy az észak-pesti csillagtúrával jussak el a CM startjára a Tabánba. Már itt találkoztam pár ismerős arccal – aztán meg örömteli módon az egész menet alatt nagyon-nagyon sokan köszöntek és integettek nekem. A NightRide-on megismert lovag társaságában elugrottam az erzsébet-téri WAMP-ra is, ahol a korábbról virtuálisan, a NR-ról meg már élőben is megismert 1mind1-es dns-től vettem egy Continental bicikli-külsőből készített övet – nagyon pöpec, majd lesz róla külön bejegyzés is. Bringás körökben ez bizony úri cucc. A kritikus tömeg pedig most is kritikus méreteket öltött, voltunk vagy 50000-en. Szerencsére az idő is szép volt, így kényelmes gurulótempóban élvezhettük az autómentes utak csendjét és békéjét. De tényleg.

Egyszerre két irányban foglaltuk el az Erzsébet-hidat, kurjongattunk az Alagútban, integettünk a csodálkozó turistáknak, de sorolhatnám hajnalig :) A “táv” második felét pedig az addigra meglelt csillagászokkal tettem meg, így nem voltam egyedül a városligeti bringaemelésnél sem. Mondjuk előttük meg másokkal mentem, szóval egyáltalán nem voltam egyedül egy percet sem! Bárcsak minden nap legalább ennyien bicikliznénk, az autósok maguk könyörögnének biciklisávokért ;) Addig is minden út bringaút! Saját készítésű videó alant, nem saját pedig ide kattintva.

NightRide (6.)

Okulva az egy héttel ezelőtti enyhe fejetlenségből, most előre megterveztem és kihirdettem a három szakaszból (etapból) álló útvonalat (a linken sorban a zöld, kék és sárga), és a zsúfolt Gödör helyett a nyugis Szabadság teret jelöltem ki találkozási pontnak. Elég annyit mondanom, hogy erőfeszítéseimet teljes siker koronázta és mindenki nagyon jól érezte magát – mind a kijelölt útvonal, mind az új start-helyszín elnyerte a résztvevők (az elején ~20 fő, a legvégén 9 fő) tetszését. Nem csak szerintem volt ez az eddigi legjobb éjszakai tekerés.

Egyébként én 63 km-el (benne a Gellért-hegy és a Vár megmászásával) a lábamban hajnali háromkor értem haza. Végigtekertük a belvárost, a Kiskörutat, a Nagykörutat, az Andrássy utat, a Margitszigetet, kurjongattunk az Alagútban, köröztünk a Clark Ádám téren a körforgalomban :), megmásztunk két “hegyet” és amint az a fenti képen (köszi, Wilika) is látszik, nem maradt el a bringaemelés sem (a kínai turisták nagy örömére). Az est fénypontja pedig az volt, amikor lámpáinkkal világítottuk ki a Gellért-hegyen a Szabadság-szobrot, majd elindultunk lefelé, és én a táskám igazgatása közben majdnem elvittem egy sorompót :D Hirtelen elémugrott, de sikerült fél méterrel előtte megállnom… Jó volt!

Biciklivel a felsőgödi edzésre – Nokia Sports Tracker teszt

Tegnap biciklivel mentem a szokásos felsőgödi edzésünkre, és vissza is, ami így cirka 49 km-t jelentett a floorballozáson felül. Ha nem lennének néhol minősíthetetlenül rosszak az utak (Káposztásmegyeren az autóút is elég gáz, és Dunakeszin is vannak botrányos részek – meg persze vannak jók is, csak ha a budapesti vízmérce 550 cm felett van, akkor lehet, hogy vízibiciklire kell váltani…), akkor ez így tökéletes is lenne, sajnos a kátyúk és huplik miatt kétszer annyira oda kell figyelni, ami szellemileg nem túl pihentető. Viszont ugyanakkor kellett elindulnom otthonról, mintha vonattal mentem volna, és pontosan öt perccel az edzés kezdete előtt ki is értem. A bicajt bevihettem a csarnokba egy zárt helyre, szóval még a lakatolással sem volt gondom. A többiek azért egy picit meglepődtek rajtam :D Hazafelé már kellett a széldzseki is (kifelé még egy szál póló), mert a Duna mellett és a városokon kívül már elég hűvös volt, főleg menetszéllel együtt. De nagyon jó volt.

Ráadásul kipróbálhattam az előző bejegyzésben említett Nokia Sports Tracker alkalmazást is. Ez lényegében egy olyan telefonos és internetes közösségi szolgáltatás (web 2.0-ás), ami lehetővé teszi a sportolás útvonalának GPS-es rögzítését, sporttevékenység közben az aktuális információk áttekintését, majd azok internetre való feltöltését egy tetszetős és hasznos közösségi oldalra. Az edzés végeztével már a telefonon át lehet tekinteni minden fontos információt a megtett távval kapcsolatban (a sebességet az idő vagy az út függvényében ábrázoló grafikon, ugyanez a magasságra, megtett útvonal, távolság, maximális sebesség, átlagsebesség, időtartam – de be lehet állítani, hogy egy kör mondjuk 1 km, és akkor köridőket – meg átlagokat, stb. – is mutat). A grafikonok nagyíthatók, átlagolhatók adott időtartamra, stb. Az edzéseket maga a készülék is naplózza (nap, hét és hónap szerint lehet látni a teljesített távokat), de most jön a lényeg: a telefonról ezeket nem csak hogy többféle formátumban exportálni lehet, de közvetlenül a Nokia Sports Tracker oldalára is fel tudjuk tölteni, ahol a saját profilunk alatt azonnal megjelennek mindenféle adattal, grafikonnal és a Google Maps-en ábrázolt útvonallal együtt (ami akár onnan is letölthető a Google Earth által emészthető formátumban). A profilunkban követhetjük saját edzéseinket, de megtekinthetjük mások edzésnaplóját és rákereshetünk mások által teljesített útvonalakra is (ha ezt a felhasználó engedélyezi – egy szép példa itt). Ezen felül lehetőség van akár élő adatfeltöltésre is, azaz a világhálón akár nyomon is követhetik hogy éppen merre vagyunk. Egyetlen apró negatívum, hogy a GPS adatrögzítésnél csak a rossz pontok szűrését lehet állítgatni (a rögzítés gyakoriságát nem hohó, nem is kell, mert egy másodpercenként rögzít, de amikor a Sport Tracker-re feltölti, akkor egyszerűsíti, szóval az eredeti file eléréséhez exportálni kell a telefonból, de az nagyon pontosnak néz ki, ránézésre ez a szűrési mechanizmus is elég effektíven működhet), nálam ez most közepesen volt, majd még kísérletezek vele, hogy mennyire befolyásolja a dolgokat, ha ezt a szűrést pl. kikapcsolom.

A Sports Tracker oldalára valószínűleg helytakarékossági okokból egy kissé egyszerűsített file-t tölt föl a telefon – pontosabban azt jeleníti meg a web 2.0-ás térkép (elég összehasonlítani a készülékből közvetlenül exportált .kml file-t a már az internetről letöltött .kml file-val, jól látható, hogy előbbiben ott vannak a másodpercenként rögzített pontok, utóbbi sokkal elnagyoltabb, lásd az alábbi képet) -, amin még így is nagyon jól látszik hogy merre jártunk – sajnos ha több órás a file, akkor már nem is olyan jól, sőt (lásd a linkelt példában a Sopronon belüli résznél pl.), de ez valószínűleg változni fog a közeljövőben, mert a fejlesztői fórumon is megy erről az eszmecsere… Azonban szerencsére az út adatait (hossz, sebességek, stb.) még az egyszerűsítés előtti teljesen pontos file-ból számolja! Szép megoldás!

Ha valakinek komolyabb vizualizáció miatt szüksége van a teljesen pontos file-ra, az exportáljon a telefonból. A lehető legpontosabb magassági adatok eléréséhez olvasd el későbbi bejegyzésem. Összességében nagyon jól használható és megfelelően pontos (koordinátákban – azaz a számított távolságban – tökéletes, magassági adatokban az elvárható szintet megütő) szolgáltatást kapunk GPS-es Nokia telefonunk mellé ingyen, a webes feltöltés alatti egyszerűsítését pedig szerintem egyszerűen el kéne felejteni, mert ez az egy dolog sajnos nagyon sokat ront az egészen, ami pedig enélkül tökéletes is lehetne – nem hiába Béta még, de ígéretes!

Az elképzelés és megvalósítás egyébként nagyon hasonló a Nike és az Apple összefogásával működtetett ugyancsak kütyü (iPod + mozgásérzékelő jeladó a megfelelő Nike futócipőkhöz) + internetes közösségi oldalra (Nike+), viszont mivel a Nokia GPS-el dolgozik, itt a pontosság és a térképen való megjelenítés mindenképpen előny (plusz az adatok feltöltéséhez nincs szükség számítógépre sem!), szemben a Nike agyba-főbe reklámozott – és így igen népszerű és közismert – szolgáltatásával, ami egyébként a maga nemében elég pontos (az érzékelő ugyanis nem egy szimpla lépésszámláló), ráadásul sokakat sportolásra (futásra) ösztönöz. Igazából mindegy is, melyiket használjuk, vagy használjuk egyáltalán egyiket is, a lényeg a mozgás :)

Egyébként edzésen edzőmeccset játszottunk a hétvégén sorsdöntő mérkőzésre készülő U15-ös csapattal. A vége 14-2 lett nekünk, úgy, hogy csak 3 cserénk volt (azaz nem volt meg két teljes sorunk sem)… Mondjuk szerintem a “kicsik” nagyon jól játszanak (nemhiába lesznek bajnokok, ha nyernek a hétvégén), de mi azért sokkal gyorsabbak vagyunk. Külön öröm, hogy lőttem két szép gólt is. Furcsa módon nem éreztem a lábamban a biciklizést, szinte még jobban is ment így tekerés után – bár lehet hogy ez csak placebo hatás…

NightRide (5.)

Most hogy elmúltak a fagyos éjjelek, eljött az ideje az év első “hivatalos” éjszakai tekerésének. Voltam olyan szervezői beállítottságú, hogy én írtam ki az eseményt a criticalmass.hu-n, és még logót is szerkesztettem hozzá (volt vagy 10 perc az egész). Mivel sokan már napközben kitekerték magukat (amíg én kirándultam), így elég kevesen voltunk – illetve a Gödörnél előre be nem kalkulált hatalmas embertömeg volt, így nem is nagyon találtunk egymásra mindenkivel -, de éjfélkor még így is öten szeltük az aszfaltot.

Voltunk kinn az 501-es pékségnél, ahol hideg volt, aztán visszatekertünk a városba (ahol meleg volt), figyelmeztető cetliket raktunk az Andrássy út bringasávján parkoló autók ablaktörlője alá, emeltünk bringát a Hősök terén (fotó by Kánaán), majd beszélgettünk egy jót a Kossuth téren. Legközelebb jobb lesz a szervezés, nem a Gödörnél lesz a találkozó, és többen is leszünk. Mi, akik ott voltunk, azért ezt is nagyon élveztük. Ja, nekem egyébként 51,3 km volt.