Tag Archives: bicikli

Közlekedési nehézségek

Ma reggel egyetemre tekerve a Batthyány tér után félig feltúrt bringaút fogadott, amin valahogy még csak-csak elfértem, de a Lánchíd után már az egész le volt zárva (épül a budai főgyűjtő csatorna). No, semmi gond, a bicikli is jármű, jó nekem a rendes út is, szóval felkaptam a paripámat, fellépcsőztem a Clark Ádám térre, majd uzsgyi neki a Lánchíd utcának. A Szent Gellért rakpartig még lehetett is haladni, de ott beállt a dugó, úgyhogy szívás, kénytelen voltam a járdán eltekerni a Szent Gellért térig, onnan meg már OK volt.

Hazafelé gondoltam legyen a Nagykörút, de ott is dugó volt, hihetetlen bakker, nem tudom hova megy 10 órakor ennyi ember… Mondjuk tök jó edzés a sok megállás után folyton rövid idő alatt autótempóra gyorsulni, de azért ez így nem túl hatékony. Szóval ezt a bénázást egészen a Rákóczi útig tudtam elviselni, ott balra leléptem, majd Nyár utca – Wesselényi utca – Kiskörút – Deák, onnan meg már van bringaút hazáig. Most jön az eső, de aztán kénytelen leszek valami alternatív útvonalat kitalálni, mert ez nem állapot. Mondjuk a Deákig bringaút, onnan Kiskörút, aztán meg a fene tudja, ahogy esik úgy puffan :) Úgyis unalmas mindig ugyan arra menni :D Kész kaland ez a város ;) Igazából ha nem lennének autók az utakon, akkor tök jól lehetne haladni…

Jótékonysági tekerés

Válságok, gyilkosságok, rossz dolgok közepette igazán megható esemény részese lehettem ma délután. Önzetlen kerékpárosok kis csoportja (a Criticalmass.hu oldalon szerveződött Bike Kitchen keretében) az elmúlt két hónapban 10 biciklit rakott össze használt és új alkatrészekből mindenféle külső hozzájárulás vagy támogatás nélkül (pénzt és szabadidőt nem sajnálva), majd ezeket most elvitték a Down Alapítvány gondozottjainak tavaszköszöntő ajándékként.

Én csak mint lelkes kísérő (mert szükség volt ám ilyenekre is) csatlakoztam a menethez (hogy miért vágok ilyen fura arcot azt nem tudom), így nagyjából ötvenen tekertünk keresztül a városon. Jó volt látni azt a tiszta örömöt ahogy a bicikliket fogadták és használatba vették, tényleg nagyon megható volt. Meg egyáltalán, bíztató hogy azért vannak még olyan emberek az országban, akik önzetlenül segítenek. Minden tiszteletem az övék!

Újra nyeregben!

Végre-végre, 2009-ben először közlekedtem biciklivel – egyből az első tanítási napon sikerült elcsípni egy csapadékmentes délelőttöt, olyannyira, hogy reggel még a Nap is sütött (a -2°C meg nem korlátozó tényező, még túl is öltöztem)! Örültem, hogy végre felavathatom a Bagaboo táskámat, és meg kell mondjam, nagyon kényelmes volt. Szóval úgy néz ki beválik, bár majd még laptoppal is ki kell próbálni, meg most nem is volt túlságosan megtömve. Bár a világegyetem tágul, a táv még mindig 24,42 km oda-vissza :D Ó, ráadásul én voltam ma az első a portán a biciklis füzetben, mondanom sem kell, a kedvenc parkolóhelyemre álltam a tárolóban! Azért éreztem a lábaimban, hogy majdnem két hónapig nem tekertem. (Januárban volt még egy-két tenisz, amire bicajjal mentem, de nem tudom pontosan, így maradjunk abban, hogy 1100 km-nél kezdtem ezt az évet.) Most pedig a motivációs levelemet fogom finomítani – ráfér…