Ma délután “bejutottunk” a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé (a többiek az OB I első három helyén tanyázó Dunai Krokodilok SE, SZPK-Nokia és ARES HC/Top Floor – sorsolás még nincs az elődöntőben a Krokodilokat fogadjuk)! Gratulálok a csapattársaknak! Sajnálom hogy nem lehettem velük, de azért én is megvívtam ma a magam győztes csatáját három kemény asztrofizika tétellel ;)
Végre újra vannak floorball edzések – vége a nagy tespedésnek. Az első hét lezárásaként szombaton egy három (eredetileg négy, de az utolsó pillanatban az egyik nevező visszalépett) csapatos, saját szervezésű felkészülési tornán szerepeltünk Kartalon. Az utolsó húsz percet leszámítva végig négy sorral játszottunk – negyedik sornak elvittük a legidősebb utánpótlás csapat legjobb sorát is.
Az első meccset az OB I-et a bajnokság felénél veretlenül vezető Krokodilokkal (azaz a bajnokaspiránssal) játszottuk, és egy nagyon jó mérkőzésen meggyőző fölénnyel szereztük meg a győzelmet: Diamonds X3M Team – Dunai Krokodilok SE 10-5 (3-0,4-2,3-3). Rögtön ezután még egy meccset kellett játszanunk, most a földrajzilag hazai csapat ellen, akik mellesleg 5. helyen telelnek az OB I-ben. Sajnos ezen az összecsapáson vereséget szenvedtünk – ez részben a fáradtság számlájára írható: Diamonds X3M Team – Neumann-Kartal FSE 2-4 (1-3,0-1,1-0). Ezután mi végre kiülhettünk a lelátóra, és megnézhettük az utolsó meccset, amin a kartali csapat végül kis meglepetést okozva legyőzte a Krokodilokat: Neumann-Kartal FSE – Dunai Krokodilok 5-4 (1-1,3-2,1-1). Így mi egy győzelemmel és egy vereséggel a második helyen zártunk, de tőlünk került ki a torna pont- és gólkirálya is. Az első meccs eredménye és az ott mutatott játék (még az enyém is) pedig igen bíztató a jövőre nézve! Hajrá Diamonds!
A tegnapi bajnoki után vasárnap délelőtt Veszprémbe látogattunk, hogy megütközzünk az Ajka csapatával a Magyar Kupa negyeddöntőjébe kerülésért. Azaz ma is 6:30-kor keltem… Szerencsére most már bekapcsolták a fűtést az egyetemi sportcsarnokban, így nem kellett fagyoskodnunk, mint a múltkor. Két kulcsjátékosunk hiányzott a csapatból, de így is könnyű mérkőzésre számítottunk – hát nem egészen így alajult… Az első harmadban két sorral játszottunk (míg én a padot koptattam), sajnos ugyan ott folytatva a játékot, ahol egy nappal korábban abbahagytuk (sok hibával, lelketlenül, elképzelés nélkül adogatva) – így az OB III-as ajkaiak szégyen szemre 3-1-re megléptek. Természetesen a szünetben kisebb fejmosás következett, aminek szerencsére hamar meg is lett az eredménye. Nem is telt el sok a második játékrészből, és gyorsan fordítva végre már mi vezettünk. Hamar átálltunk három sorra, és most végre megint csatárként játszhattam :) Volt is két jó helyzetem, a másodikat épphogy csak mellé lőttem, valamint kiharcoltam egy szabadütést, amiből aztán gól lett. Jobban szeretek elöl lenni. Végül is a mérkőzés hátralevő részében nagyjából uraltuk a játékot, a védekezésünk persze messze nem volt tökéletes, de azért majdnem teljesen simán nyertünk és bejutottunk a legjobb nyolc közé. Hajrá Diamonds!
Az év utolsó bajnoki mérkőzésén Kartalon fogadtuk a veszprémi gyíkokat. Az oda- és visszaút nehezebb volt, mint maga a mérkőzés, ugyanis fagyott esőtől havasesőn keresztül a szakadó hóig volt ott minden… Már a meccs elejétől mindhárom sorunk játszott (az első és harmadik harmadban azért néha összeállt a nulladik sor is), és az első két játékrész mintaszerűen sikerült, 40 perc után 13-1 állt az eredményjelzőn. Evelinnek (aki továbbra is az edzőnk) sajnos el kellett mennie a kisebbekkel Tatára, így az utolsó 20 percre “egyedül” maradt a csapat. Valószínűleg ez és a nagyarányú vezetés is szerepet játszott abban, hogy kicsit szétestünk, és ezt a Veszprémiek ki is használták. Jó tíz perccel a vége előtt ezért Evelin telefonon keresztül időt kért és lehordott minket (azért mindezt kihangosított mobilon keresztül, nem semmi, de nagyon hatásos volt), ezután már kicsit jobban ment a szekér, de azt a harmadot elbuktuk… Kár érte. Persze így is simán nyertünk. A harmadik sor (amiben védőt játszom, de ezt sem akarom már folyton leírni) volt az egyetlen, amelyik nem kapott gólt, igaz csak kettőt lőttünk, de akkor is :) Ja, és megvolt az első 2 perces kiállításom is (34:47 – fogás), csak a statisztikák teljessé tételéhez. Holnap Magyar Kupa, aztán hacsak nem játszunk 60 percen keresztül mintaszerűen, akkor a jövő heti edzédeken még biztos kapunk valami büntetést az utolsó játékrész miatt. Hajrá Diamonds!
8 forduló után így áll a 2008/2009. évi felnőtt férfi Országos Bajnokság II. osztályának tabellája. Emlékeztető: “a 6 csapatos OB II 2×5 fordulós alapszakasszal kezdődik, majd a 10 forduló után kiesik az Ares HC (U21) és az Ares HC-n kívüli csapatok közül az utolsó helyezett. Az 1-4 további rájátszásban vesz részt odavisszavágós rendszerben. Így alakul ki a bajnokság végeredménye.”
A hétvége mérkőzésén Dunaújvárosban fogadott minket a Paks csapata. Az első harmadról talán jobb lenne nem is beszélni, de a hibákból tanulni kell, így nem lehet elsiklani a tény felett, hogy ilyen pocsék játékrészt még nem produkáltunk a bajnokságban. Egyáltalán, ez volt összesen a második olyan harmad, melyet elvesztettünk az idei OB II-es szezonban. Az okok ugyanazok voltak mint az egy héttel ezelőtti meccsen. A csapat állt a pályán, nem volt mozgás, nem volt sebesség a játékban, sok volt a pontatlan passz és az eladott labda. 3-0-ás paksi vezetésről kellett felállni… Evelin (továbbra is az edzőnk) szünet beli megfelelően kemény szavai szerencsére jó hatással voltak a játék képére – mondhatni beindult a szokásos, lehengerlő gépezetünk. Mintha az elején nem pörögtek volna eléggé a srácok… A harmadik harmadban már harmadik sorunk is szerephez jutott, ráadásul most jól is játszottunk (én is), két gólt lőttünk és egyet sem kaptunk! Az utolsó percekben a Paks már szinte feladta, a meggyőző eredménybe még az is belefért, hogy a csapatunk a legvégén két ziccert is kihagyott. Szóval nagyobb koncentrálással több is lehetett volna közte (meg az elején volt egy meg nem adott gólunk, és mintha nem lett volna teljesen fair a játékvezetés sem, de ezt most felejtsük el). De nyertünk, és ez a lényeg. Hajrá Diamonds!
