2007.07.21.
2007.07.22.
Kilenc körül keltünk, majd a reggeli és a reggeli teendők után elindultunk felfedezni a környéket. Először egy nagy kerülővel Titisee érintésével elmentünk Hinterzarten-be, majd leparkoltunk, és felfedeztük ezt a közeli falucskát. Megnéztük a templomot (a vidékre jellegzetes, de nekem kicsit szokatlan kupolája van) és a település feletti sísáncokat (négy darab, a K15-östől a K95-ösig) – itt megkerestünk, és meg is találtunk egy geoládát (az első külföldi!), de nem találtunk benne semmilyen kódod, így hivatalosan nem is találtuk meg :-( Én azért tudom, hogy megvolt… Sikerült egy turistatérképet is venni a környékről, így már semmi akadálya annak, hogy egy-két kisebb kirándulást (ne adj Isten túrát) szervezzek! Egy biztos lesz, amikor majd elmegyünk a Fekete-erdő legmagasabb pontjára, meg vissza – persze két különböző útvonalon. Elég szép a környék, lesz mit megnézni – mondjuk Anyu még nem tudja, hogy ő is szeretne e ennyit gyalogolni. Visszatérve a mai programra: a Kurhaus-ban van wifi!!! És nem csak ebben a faluban, de a délután meglátogatott Titisee-ben is! Szóval lesz lehetőségem néha internetezni, és blogot írni – amit persze előre megírok minden nap, és akkor csak fel kell tölteni :-) Miután Hinterzarten-ben sétáltunk két és fél órát (közben vettünk még egy-egy nagyon finom péksüteményt is), újra autóba ültünk, és átmentünk az előbb említett Titisee-be, ami az ugyan ilyen nevű tó partján terül el. Ez is egy kellemes falu, kicsit olyan mint Hévíz, jó sokan is voltak… Lesétáltunk a partra, (közben Anyu és Apu minden kis boltot megnéztek) ami tele volt bérelhető, motorcsónaknak kinéző vízibiciklikkel. Aztán láttunk egy falióra-boltot, ami kívülről is nagyon szép volt, belül meg hihetetlen mennyiségű óra lógott a falakon, vagy állt a falak mellett… Voltak olyanok is, amelyek árából egy új autó is kijött volna… Itt is megnéztük a templomot, a Kurhaus-t (wifi, Anyu PDA-ján még az időjárási modelleket is megnéztem, Apu meg nézte kivetítőn a Forma 1 végét), és egy élelmiszerboltban is voltunk (zsömle, ásványvíz, csoki…). Két és háromnegyed óra után úgy döntöttünk, hogy visszatérünk a szállásra, és a tó déli partján (az autóval
2007.07.23.
Reggel végül úgy döntöttünk, hogy Freiburg-ba megyünk. Így reggeli után összepakoltuk a minimális kellékeket (GPS, fényképezőgép, térkép, útikönyv, kaja, innivaló), és elautóztunk az említett városkába. Nem is annyira városka, mert a Google Earth szerint 213015-en laknak benne. Egy parkolóházban hagytuk az autót, és gyalog indultunk az óváros felfedezésére. Először az utunkba akadó legelső könyvesboltot rohantuk le, és beszereztük a már indulásunk legelső percei óta áhított Harry Potter and the Deathly Hallows c. könyvet. Amint így a nap fő feladatát kipipáltuk :-) már nyugodt lélekkel indulhattunk a további látnivalók megtekintésére. Felkerestük a Fő teret és az ott található katedrálist, amit kívül-belül körüljártunk, és lefényképeztük. Ezután elsétáltunk az egyik fő utcán álló óratoronyig – miközben vigyáztunk hogy a sűrű villamosközlekedésnek nehogy áldozatul essünk. Érdekes volt még, hogy az utcákon kis mesterséges patakok folytak, melyek valószínűleg a nyári meleg könnyebb elviselését hivatottak szolgálni. És volt egy nagyobb patak is, melyben nagyon aranyos kiskacsák úszkáltak. Egy Subway-ban ebédeltünk (nagyon finom volt), majd megnéztük az egyetemet, egy kis kastélyt és Erasmus lakhelyét is, melyen egy nagyon szép gótikus erkélyt is megcsodálhattunk. Végül kerestünk egy élelmiszerboltot, ahol vettünk némi szomjoltó italt, valamint megvettük a napi csokiadagunkat is :-) Ezután autóba ültünk, és elindultunk dél, majd délkelt felé, hogy egy szép völgy – a Münstertal – érintésével menjünk haza. Ennek elején még megnéztük Staufen óvárosát – ahol sikerült még egy turistatérképet vennünk, melyen a szállásunktól nyugatra lévő területek vannak, és még egy kicsit nagyobb is a felbontása, mint a másiknak. Itt kezdett csöpögni az általam már vasárnap előrejelzett eső… Még a völgy végén levő Wiedener Eck nevezetű ponton – ahova nagyon szép, kanyargós panorámaút vezetett – megálltunk egy rövid időre, megpróbáltunk megkeresni egy újabb geoládát, de nem került elő, pedig Apu nagyon nem akarta feladni… Miután továbbindultunk Todtnau felé (ahol egy közel 3 km-es nyáribob-pálya is van, amit majd valamikor mindenképpen ki kell próbálni), végleg eleredt az eső, ami még este sem állt el… Így kicsit vizesek is lettünk, amikor Hinterzarten-ben a boltból (ahol megvettük a vacsorának valót) kijöttünk… Holnap valószínűleg rossz idő lesz, így most már tényleg lesz idő internet-közelbe kerülni, és blogot írni, meg talán a képeket is feltölteni. Majd meglátjuk.
2007.07.24.
Most itt ülünk a Kurhaus előtti parkban, és laptoppal az ölemben sikeresen bejegyeztem az eddigi eseményeket! Hát igen, ez Nyugat-Európa… Tegnap este még olvastam a HP-t, és rá kellett jönnöm, hogy nem megy olyan könnyen, mint a legutóbbi kötet… A töltelékszavakkal van problémám, egyébként értem mi történik, csak így nem olyan színes a dolog. Ezért is kell majd magyarul is elolvasni. Képek most nem lesznek, pedig már előkészítettem őket, de itt a parkban nincs 220, és annyit nem bír ki az akkum, amíg feltöltöm a képeket. De, sikerült, fenn vannak a képek is, most viszont megyek, mert hideg van…
Először pár szót a meteorológiai helyzetről. Tegnap 39,4°C-t mértem árnyékban (ma kicsit “hidegebb” – sic! – volt), de az országban több helyen is 40°C feletti értékeket mértek, de az abszolút rekord még nem dőlt meg, csak az adott napra vonatkozó értékek, és az is rekord, hogy éjszaka milyen meleg van… A számítások (GFS modell, a 19-ei, világidőben 12:00-kor mért adatokból készült “futás” – lásd a mellékelt ábrát, melyen bejelöltem Budapestet, a németországi szállásunkat és az ERASMUS képzésem helyszínét is) szerint holnap lesz a legmelegebb, kíváncsi vagyok, hogy itt meglesz-e a 40°C… Nagyon nem irigylem azokat, akiknek ilyen időben a szabad ég alatt kell dolgozniuk…