Hagyományossá váló éjszakai városi bringázásunkat most is meghirdettem, bár most csak az első körön vezettem én a csapatot (és így alig több mint 30 km-t mentem), mert a holnapi meccs miatt időben le kell(ene) feküdnöm, és ezért hamarabb le kellett lépnem.
A résztvételi rekord megint megdőlt – igaz csak egy fővel -, 31-en emeltünk bringát a Hősökön (fotó: veganRider). Hazafelé a Dózsa-Lehel-Béke útvonalon tekertem, utóbbi szakasz a közelmúltban végzett felújításnak köszönhetően álom-sima volt, csak úgy suhantam az éjszakában :) Bárcsak minden út ilyen lenne. Bárcsak nappal is ilyen forgalom lenne…
Először is megint volt NightRide, megint én szerveztem, és megint többen voltunk, mint korábban! Az első kör végén harmincan emeltünk biciklit a Hősök terén (fotó: Kánaán). Vasárnap hajnali három körül 60,9 kilométer után cipeltem fel a járgányt a szobámba. Nagyon jó volt!
Délután 13:15-kor már Újpesten voltam (azért előtte kicsit foglalkoztam a szakdolgozatommal is), hogy az észak-pesti csillagtúrával jussak el a CM startjára a Tabánba. Már itt találkoztam pár ismerős arccal – aztán meg örömteli módon az egész menet alatt nagyon-nagyon sokan köszöntek és integettek nekem. A NightRide-on megismert lovag társaságában elugrottam az erzsébet-téri WAMP-ra is, ahol a korábbról virtuálisan, a NR-ról meg már élőben is megismert 1mind1-es dns-től vettem egy Continental bicikli-külsőből készített övet – nagyon pöpec, majd lesz róla külön bejegyzés is. Bringás körökben ez bizony úri cucc. A kritikus tömeg pedig most is kritikus méreteket öltött, voltunk vagy 50000-en. Szerencsére az idő is szép volt, így kényelmes gurulótempóban élvezhettük az autómentes utak csendjét és békéjét. De tényleg.
Egyszerre két irányban foglaltuk el az Erzsébet-hidat, kurjongattunk az Alagútban, integettünk a csodálkozó turistáknak, de sorolhatnám hajnalig :) A “táv” második felét pedig az addigra meglelt csillagászokkal tettem meg, így nem voltam egyedül a városligeti bringaemelésnél sem. Mondjuk előttük meg másokkal mentem, szóval egyáltalán nem voltam egyedül egy percet sem! Bárcsak minden nap legalább ennyien bicikliznénk, az autósok maguk könyörögnének biciklisávokért ;) Addig is minden út bringaút! Saját készítésű videó alant, nem saját pedig ide kattintva.
Okulva az egy héttel ezelőtti enyhe fejetlenségből, most előre megterveztem és kihirdettem a három szakaszból (etapból) álló útvonalat (a linken sorban a zöld, kék és sárga), és a zsúfolt Gödör helyett a nyugis Szabadság teret jelöltem ki találkozási pontnak. Elég annyit mondanom, hogy erőfeszítéseimet teljes siker koronázta és mindenki nagyon jól érezte magát – mind a kijelölt útvonal, mind az új start-helyszín elnyerte a résztvevők (az elején ~20 fő, a legvégén 9 fő) tetszését. Nem csak szerintem volt ez az eddigi legjobb éjszakai tekerés.
Egyébként én 63 km-el (benne a Gellért-hegy és a Vár megmászásával) a lábamban hajnali háromkor értem haza. Végigtekertük a belvárost, a Kiskörutat, a Nagykörutat, az Andrássy utat, a Margitszigetet, kurjongattunk az Alagútban, köröztünk a Clark Ádám téren a körforgalomban :), megmásztunk két “hegyet” és amint az a fenti képen (köszi, Wilika) is látszik, nem maradt el a bringaemelés sem (a kínai turisták nagy örömére). Az est fénypontja pedig az volt, amikor lámpáinkkal világítottuk ki a Gellért-hegyen a Szabadság-szobrot, majd elindultunk lefelé, és én a táskám igazgatása közben majdnem elvittem egy sorompót :D Hirtelen elémugrott, de sikerült fél méterrel előtte megállnom… Jó volt!
Most hogy elmúltak a fagyos éjjelek, eljött az ideje az év első “hivatalos” éjszakai tekerésének. Voltam olyan szervezői beállítottságú, hogy én írtam ki az eseményt a criticalmass.hu-n, és még logót is szerkesztettem hozzá (volt vagy 10 perc az egész). Mivel sokan már napközben kitekerték magukat (amíg én kirándultam), így elég kevesen voltunk – illetve a Gödörnél előre be nem kalkulált hatalmas embertömeg volt, így nem is nagyon találtunk egymásra mindenkivel -, de éjfélkor még így is öten szeltük az aszfaltot.
Voltunk kinn az 501-es pékségnél, ahol hideg volt, aztán visszatekertünk a városba (ahol meleg volt), figyelmeztető cetliket raktunk az Andrássy út bringasávján parkoló autók ablaktörlője alá, emeltünk bringát a Hősök terén (fotó by Kánaán), majd beszélgettünk egy jót a Kossuth téren. Legközelebb jobb lesz a szervezés, nem a Gödörnél lesz a találkozó, és többen is leszünk. Mi, akik ott voltunk, azért ezt is nagyon élveztük. Ja, nekem egyébként 51,3 km volt.
Na jó, most nem dátumozom vissza a bejegyzést… Szóval megvolt a mai éjszakai tekerés is (56,67 km), megint elmentünk a pékséghez, de a belvárosból kiérve már elég hideg volt, főleg a lábujjaim fáztak – talán nem a hiperszuperül szellőző terepfutócipőmben kéne már tekernem… Aztán a péksütik nylon-zacskóját felhúztam a zoknimra, és máris nem fújt át a szél az ujjaim között :) A központba visszaérve már egész melegnek tűnt az idő. Most 1°C van, és megyek aludni. Zzzz…