Ez egy elég technikai, normális embereknek totál érdektelen bejegyzés lesz, át lehet ugrani. Szeretnék leírni pár olyan dolgot, amire nem árt, ha később itt rá tudok keresni. Szóval Linux…

A Linux alapvetően jó dolog, persze általánosan nem lehet kijelenteni, hogy jobb mint a Windows (vagy mint az OSX). Ugyanakkor egy átlagos felhasználó számára, internetezésre, stb. tökéletesen helyettesítheti az imént említett nem is olyan olcsó operációs rendszert. Erre a célra tehát kiváló lehet pl. a legfrissebb Ubuntu disztribúció. Azonban kérdés hogy pénzügyi, vagy tényleg csak a már közhelyként emlegetett stabilitási tulajdonságai miatt preferálják egyes magánszemélyek/intézetek/egyetemek/stb. a Linuxot. A kérdést itt és most nem fejtegetném tovább, az tény, hogy a Linux stabil, de láttam én már fagyott pingvint, nem csak jégvirágos ablakot – még ha az utóbbi azért nem olyan ritka. Tegyük hozzá hogy az én Windows XP-m 2005 karácsonya óta egyszer sem fagyott le (talán kétszer nem akart kikapcsolni, de ez minden). Szóval nem akarom én a Windowst védeni, de ha valaki nem látogat az interneten mindenféle kétes oldalakat, tölt le ellenőrizetlen szoftvereket, akkor jó eséllyel nem is szed össze semmilyen káros dolgot (vírus, kémprogram, stb.) – azért egy jó tűzfal meg vírusirtó nem árt. És ne is ringassuk magunkat abban a tévhitben, hogy a Linux olyan erős biztonsági rendszerrel bír, amin soha nem jut át egy vírus sem. A keserű igazság az, hogy ezek az operációs rendszerek ugyan olyan sebezhetők, csak mivel a népességnek sacc per kábé csupán 1% használja őket, nem éri meg támadni őket.

Ez után a hosszas de közel sem teljes bevezető után térjünk a lényegre. Win XP-m mellett egy 20 gigás partíción Ubuntu 7.10-em volt egészen tegnapelőttig. Közel tökéletes volt, wifi, net, minden ment magától, ha valami hiányzott, azt a rendszer a netről automatikusan telepítette. Bátran ajánlom mindenkinek, én mégis letöröltem. Ugyanis nem használtam. Szinte soha. Munkámból kifolyólag néha muszáj Linux-val dolgoznom, de amit csak lehet, megoldok Windows-ban. Ezt szoktam meg, sokkal egyszerűbben és gyorsabban tudok megoldani egy csomó olyan feladatot, amit ugyan Linuxban is meg lehetne, de nekem így mégis kényelmesebb. Ha meg nagyon muszáj, a Linux-os feladatot megoldom az intézeti gépeken vagy az egyetemen – azért is vannak ott azok a gépek, senki nem várja el, hogy nekem is Linux-om legyen. GNUPlot, LaTeX, és még egy csomó minden van Windows-ra is. És itt a lényeg:

Egy optimális világban minden platformra létezne minden szoftver. Egy tökéletes világban meg csak egy platform létezne. Csak olyan nincs, hogy tökéletes…

És akkor lássuk, mit érdemes megjegyezni:

1. Ha ez embernek két rendszer, pl. Ubuntu és Windows van a gépén, akkor az Ubuntu által feltelepített rendszerindítóval lehet a két operációs rendszer (OS) között választani a gép bekapcsolása után. Namármost, ha valamiért már nem kell a Linux, és csak úgy töröljük az azt magába foglaló partíció(ka)t, akkor bizony többet nem tölt be a Windows sem. Ez pedig probléma, szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek erősen ellenjavallott az élmény megtapasztalása. Ilyenkor azt kell tenni, hogy még a drasztikus törlések előtt az ember előveszi a Windows telepítő CD-jét, arról boot-ol, belép a Recovery Console-ba, ahol kiválasztja a megőrzendő OS-t, és kiadja a következő parancsokat (egyesével – rá fog kérdezni, hogy tényleg akarjuk-e, és tényleg): fixboot ENTER (itt rákérdez, írjuk szépen Y aztán ENTER – ezt nem írni, nyomni kell, majd) fixmbr ENTER (itt is rákérdez), végül újraindítás, és szépen egyből betölt a Windows. Örülhetünk, mint…
2. Ne adj isten, előfordul hogy egy szöveges file-t (ami ASCII kódolású) készítünk Windows-ban, majd azt a megszokott naiv kis módszerünkkel átküldjük egy Linux-os gépre, mert valamiért ott van rá szükség. Ilyenkor esetleg döbbenten tapasztaljuk, hogy minden sor végén megjelenik egy “^M” karakter. Ennek elkerülésére használhatunk a file küldéséhez ASCII módot az alapértelmezett bináris helyett, vagy ha már megtörtént a baj akkor a dos2unix paranccsal egyszerűen javítható – ennyi, meg egy Bambi :-)

Najóéjszakát… (u.i.: Mac-t akarok… ja, és frissítettem a blog motorját WordPress 2.5-re…)