Tag Archives: phdinleuven

La Palma – 7th night (manual for transparent dome imaging)

Public outreach is important for Astronomy on every level. Tell someone the word astronomy, and people will think of the colorful images from the Hubble Space Telescope, or pictures of the magnificent view of the Milky Way above distant shiny – white or silver – domes on deserted mountaintops (above the cloud level of course), or images of huge mirrors in metallic frames inside a building, which probably has a truly sci-fi look with lights all around, strange windows, and enormous scales. (Or they think of an old man with a strange hat and long white beard, sitting at a desk covered with hand-drawn maps of the sky in front of a small, copper telescope… But that is a different story.) So we need the fancy images, because they may not represent the scientific content of our research, nor they tell interesting details about the high level of engineering behind the magnificent constructions we work with, but they do represent the beauty of our Universe, and they make people curious about the secrets outside of this World. I am sure this picture would raise numerous questions in the mind of an outsider:

20100326mercator

This is the 1.2 meter Mercator Telescope on La Palma (the bright setting “star” is Venus). And there is a whole story about how I took the picture. I had to make several calculations, to have the perfect result. First of all, the basic idea is to have a long exposure, turn on the light inside, then rotate the dome 180° to “sample” the interior through the rotating slit. The dome has a rotation speed of 3°/second, this means that you need 60 seconds for the whole half circle, but you should take a bit more, because it is better to start at a point, where the slit is not yet visible, and end when it is not visible any more. So rotating 200° is perfectly enough. This gives a safe exposure time of 75 seconds (you need those extra seconds for safety reasons – I will tell you why). Now, you do not want to overexpose anything in your image, so you have to take care of two things. The sky should not be too bright (which places you somewhere around the time of the nautical twilight – which is perfect, because you can take the picture between the calibrations and the real observations, literally in the twilight zone), and the inside of the dome has to be also well exposed. Basically the latter will set your ISO or f value (as the exposure time is already set by the rotation speed of the dome). Because from the width of the slit you can easily find out, that light will be visible from the same inside point for 12 seconds (it takes this amount of time for the slit to rotate its own width), so you have to set your ISO or f to a value, using which a 12 second exposure of the non-moving dome is not yet overexposed (simulating the passage of the slit on the moving dome). Then you will have to take the picture, when these given settings are not overexposing the sky anymore (as we are heading to the night and the light level gets lower). So when you reach this point during the twilight, there comes the difficult part. Because you are alone, the camera is outside, the dome-control is inside and you have to push two buttons at the same time. So, what can you do? You need to use a timer, set your camera to start the exposure in 1 minute, check the time on your watch, start the timer, run in, and when the 60 seconds are elapsed, start to rotate the dome. When you are done with the needed 200°, the exposure will just automatically (thanks to your calculations) finish outside :) And you have the safety extra seconds, so a couple of seconds plus or minus wont ruin your final picture. Three important things: 1) you need to do this when the Moon is up in the sky if you want to see more than the inside and the bright horizon, because the illumination of the building and the scenery around is the effect of the moonlight. 2) Set the telescope into a position close to vertical, so if – by any chance – something happens to fall down during rotation from the side of the slit, it will not fall into the tube. (Upright position is safe, because there is no moving part above the tube at this setting, even if the tracking of the dome – meaning that the position of the slit follows the pointing of the telescope – is switched off, and you rotate the dome around without co-moving the telescope with it.) 3) No precious observing time is lost, because at the time of the nautical twilight, the sky is still too bright to start measurements. To close this detailed manual, I show you the rising Milky Way on the morning of yesterday. No calculations were carried out for this image :)

20100326morningmilkyway

La Palma – 6. éjszaka

Tegnap reggel napfelkelte után gyönyörűen látszott a hegy árnyéka a felhőkön. Gondolom nem sok embernek adatik meg hogy minden nap ilyen látványban legyen résza a munkából hazafelé vezető úton. Ilyen szempontból még az országúti kerékpárosok és a repülőgép pilóták szerencsések – előbbiek minden nap a tájban dolgoznak (gondoljunk csak bele egy Tour de France közvetítésbe…), utóbbiak minden nap a felhők fölött keresik a kenyerüket (és repülni csudajó). Csillagászként abban a pár hétben, amit egy évben a távcső mellett töltünk, megadatik a csillagos égbolt látványa a maga teljességében. (Ok, ez kissé romantikus túlzás volt, hiszen bent ülünk a monitorok előtt, de akkor is…)

20100325mountainshadow

Egyébként ma volt az első alkalom, hogy nem volt felhő a tenger felett (délután, szóval erről itt most nincs kép), úgyhogy a horizonton egybeolvadt a víz és az ég. Volt egy másik első alkalom is a nap folyamán, mégpedig most fordult elő először, hogy megállt mellettem egy kocsival közlekedő másik csillagász, és felajánlotta hogy levisz. Bármennyire is sportember vagyok, elfogadtam az ajánlatot, hiszen nem árt megismerni pár külföldi kollegát is. Egyébként pont a képen is látható William Herschel Telescope “szupport csillagásza” volt az illető (ő az, aki pl. az érkező észlelőkenek megmutatja hogy mi és hogyan működik). Aztán vacsora után fel is hozott (igen, el fogok hízni… :D), szóval már jóval naplemente előtt fenn voltam, így volt elég időm csinálni pár fotót, plusz sorozatokat a készülő time-lapse mozihoz. Minden nap megfogadom, hogy most már amíg nem dolgoztam fel a korábbi képeket, nem fogok újakat csinálni, de ez valahogy sosem jön össze… Naplemente után pedig a nagyon erős holdfény ellenére is látszott az állatövi fény (plusz a Merkúr és a Vénusz), amiről a lentinél jobb fotóm is lesz, ha jövő hét végén is derült lesz az idő (ugyanis addigra naplemete környékén már nem lesz hold, így sötétebb lesz a háttér…).

20100325zodiacallight

Ha nem lenne egyértelmű, akkor kicsit hátrébb kell menni a monitortól, és a robottávcső (Liverpool Telescope) épületének bal sarkától (ott a Vénusz is) felfelé a kis csillagcsoportosulás (Fiastyúk) irányánba látható világosabb sávot kell nézni. Elég diffúz, szóval tényleg érdemes 2-3 méterrel hátrább lépni, akkor látszani fog. Ez egyébként a Naprendszer síkjában koncentrálódó poron szóródó napfény :) A távcső meg a táj maga pedig azért olyan világos, mintha nappal lenne, mert a Hold erős fénye hosszabb expozíció alatt már ilyen erősen látható…

La Palma – 5. éjszaka

Kezdeném a legfontosabbal. Miután az előző napi észlelés befejezése után lecaplattam a szállásra, végre sikerült majdnem nyolc órát aludnom. Most fordult elő először, hogy még az ébresztőórám előtt felébredtem (háromnegyed négykor – délután, ha ez nem lenne egyértelmű). Egyébként a tegnaphoz hasonlóan kinn ma is önállóan dolgozik a fényképezőgép – amíg én a tudománnyal foglalkozom. Csak egy képkockát megmutatnék a múlt éjjeli nyersanyagból.

20100324sunrise

Nem rossz pirkadat, mi? Nem lehet megunni ezeket a képeket. Egyébként reggelre baromi hideg (2°C) lett, ráadásul kicsit feljebb jöttek a felhők, így a páratartalom felment egészen 85%-ra, szóval nagyon furcsa hideg, de nedves illata volt a levegőnek. Nagyon tiszta és üde, de csípős illata. Munka közben még a pár napja készített 360°-os panorámát (amit még nem mutattam meg, de eljön az az idő is) is beszerkesztettem a StarryNight nevű planetárium-szoftverembe, így most már a Mac-en is pontosan az a látvány fogad, mintha csak La Palmán lennék… Nagyon pöpec. A műholdképek alapján egyébként átaludtam egy felhős időszakot, mert amikor délután felkeltem, akkor már kristálytiszta volt az ég. Vacsora után pont naplementére értem fel (másodszor), és a horizont felett gyönyörűen látszott a Vánusz és a Merkúr is! (A képen nagyban látszik mindkettő, kicsitben előbbi éppen hogy.)

20100324sunset

Még csak félhold van, de olyan erős fénnyel világít, hogy kényelmesen lehet kinn lámpa nélkül is sétálni, a fotók pedig már majdnem beégnek (30s, ISO 3200 :D). El sem tudom képzelni mi lesz itt teliholdkor… (ISO 100-on fogom a holdsütötte tájat fotózni :D)

La Palma – 4. éjszaka

Folytatjuk tehát beszámolónkat a paradicsomból. Merthogy számomra ez a hely maga a kánaán – hegyek, nappal tiszta, mélykék ég és napsütés, éjjel sziporkázó tejút, alattam a felhőtengerrel. És hát számomra a távcsővel, illetve műszerekkel való munka a csillagász lét non plus ultrája. Egész évben tudnám ezt csinálni. Ráadásul kaptam ma egy e-mailt az egyik témavezetőmtől, hogy készítenek egy új kutatási tervet (research proposal-t), de nincs közöttük senki, aki észlelő beállítottságú lenne, ezért szükségük lenne valakire – nincs-e kedvem beszállni… Azt hiszem nem kell részleteznem a válaszomat :D Ja, és Tenerifére és (érted, és!!!) La Palmára kéne jönni másfél-két hétre.

20100322milkywaypanorama

Mit mondjak, tegnap sem volt szar ég, erről a fenti panorámát látva gondolom senkit nem kell túlságosan győzködnöm. Az észleléssel minden gond nélkül ment, ma már egyáltalán nincs fenn velem senki, tök egyedül dolgozom. Kint pedig a fényképezőgépem dolgozik egész éjjel, csinálja szépen a 30 másodperces expozíciókat (3 óránként akkut kell benne cserélnem) a készülő time-lapse filmhez… Ja, fotókat feldolgozni továbbra sem igazán volt időm, szóval még várni kell a nagyobb felbontásban és mennyiségben való élvezettel. Azért megmutatom, hogy is néz ki a Mercator távcső épülete a mai naplementében.

20100323observatory

Egyébként mivel nincs jogosítványom, és egyelőre nem is tervezem hogy mérges gázokat puffogtassak a levegőbe, így az obszervatórium területén gyalog kell közlekednem. Ami persze túrázós multammal nem igazán probléma, sőt. Mivel ez alatt a két hét alatt semmit nem sportolok (nincs biciklizés, falmászás, floorball, foci, semmi), így még jól is jön a napi séta. Ami nem is olyan kevés, lévén egyszer vacsora előtt kell felmenni felállítani a rendszert és megcsinálni a kalibrációt, majd vacsora után megint fel hogy napnyugtakor ki lehessen nyitni a kupolát, aztán idővel elkezdeni mérni. Szóval ez napi kettő fel-le út, ami nem is olyan kevés, lévén egy út kb. két és fél kilométer és 200 méter szintemelkedés (kényelmes tempóban fél óra alatt érek fel). De majd GPS-el lemérem és csinálok szintábrát is :D A nap többi részében amúgy is vagy alszom, vagy a monitorok előtt ülök. Nem is kevés monitor előtt (és a képen nem is látszik az összes)…

20100323observerroom

La Palma – 3. éjszaka

Csak hogy tiszta legyen a címadási technika, a 3. éjszaka azt jelenti, hogy az a harmadik éjszakám, és azért ez a cím, mert ekkor készül(t) a bejegyzés. Szóval nem feltétlenül a harmadik nap történéseiről lesz itt szó. A tegnapi bejegyzéshez pedig feltettem még egy képet, tessék megnézni. Hajnali ötkor – 0,6%-os páratartalomban – egyébként fogtam magam (meg az állványt és a fényképezőgépet), és a Tejút fénye alatt elsétáltam (kisebb éjszakai túra volt, jó fél óra caplatással a kráter peremén fel-le hullámvasutazva – de főleg fel…) a sziget legmagasabb pontjára (Roque de Los Muchachos [2426 m]), hogy csináljak pár fotót (nem is csak párat, mert megint készültek time-lapse mozik is, de mostantól nem lövöm le előre a poént, és nem mutatom meg őket, csak majd a két hét végén egy nagy filmbe összefűzve… na jó, azért egy képkockát lehet).

20100322milkyway

Közben végignéztem a napfelkeltét, ami egyszerűen csodálatos volt (és ebben a magasságban 7 perccel korábban következett be, mint tengerszinten!). A felhőóceán felett először bíborkék színű lett az ég, majd szépen egyre magasabbra emelkedtek a színek, később a hátam mögött az égbolt ellentétes oldalán lassan kibontakozott a Föld árnyéka, majd a hegy árnyékkúpja a rózsaszín égen… Gyönyörű volt. (Ott a távolban az a sziget a felhők felett a Teide vulkán Tenerifén.)

20100322sunrise

A fotók feldolgozása egyébként továbbra sem áll túlságosan előrehaladott szinten, de most legalább már dolgoznom kell, így nem tudok állandóan újabb képeket csinálni – talán így van esélyem behozni a lemaradásomat. Pár panorámát már összeraktam egyébként, de most aztán neki kell esni az elejéről, válogatás és preferenciák (mivel panorámákat és time-lapse mozikat összerakni sokkal izgalmasabb, mint a sima képeken dolgozni) nélkül, mert különben soha nem lesz kész… Egyébként meg most dícsért meg a technikai személyzet, hogy nagyon jól csinálom a dolgom, más észlelők az első éjjel nem is igazán szoktak dolgozni, én meg látható módon egyből csinálom amit kell. Azért ez nem kicsit jó érzéssel tölt el :) Nem hiába, a csillagászat legjobb része a távcsövekkel való munka.