Ma egyetemről hazafelé nagyon szép tiszta idő volt, így hirtelen ötlettől vezérelve a Gellért térről feltekertem a Citadellához (a Kelenhegyi úton). Hát van egy pár meredek rész, nem mondom, de lazán feljutottam a japán és olasz turistákkal tömött Gellért-hegy tetejére. Tényleg én voltam ott az egyetlen magyar – az árusokon kívül, természetesen. A kilátás gyönyörű volt (a képre kattintva nagyban is élvezhető), Budapest tényleg nagyon szép város, legalábbis én szeretem. Hazafelé a feltúrt bicikligyász miatt most a Döbrentei utca – Lánchíd utca – Fő utca – Bem rakpart útvonalat választottam a Batthyány térig, onnan meg már bringaút. Na szakdolgozzunk :(
Tag Archives: bicikli
Brüsszelben meglépték
Köszönet a Criticalmass.hu-ról urga-nak, aki összeszedte ezt a listát, ami bemutatja hogy mit tett egy európai főváros azért, hogy élhetőbbé váljon. Vajon Budapest városvezetése mikor kap észhez? Szóval a belgák:
1) Minden egyirányú utcát megnyitottak a kerékpárosoknak mindkét irányba.
2) A lámpás kereszteződéseket ellátták biciklis rajt zónákkal
3) Nagyobb utakra kerékpársávot tettek.
4) Ha nem fért sáv, akkor kerékpáros jeleket (“minden út bringaút!”).
5) A nagyobb tömegközlekedési megállókba biciklitárolókat telepítettek…
6) …csakúgy, mint a forgalmasabb intézmények elé.
7) Egy évben egyszer LEZÁRJÁK a TELJES VÁROST az autók elől,
8) és tavasszal egyszer a belvárost.
9) Az egyik legnagyobb közparkban kerékpáros majálist szerveznek,
10) és hatalmas kerékpáros felvonulást lezárt autópályákon át a városba.
11) A hivatalba kerékpározás költségeit térítheti a munkaadó.
12) A “gyengébb” közlekedőt védi a KRESZ…
13) …és két biciklista szabályosan tekerhet a városban egymás mellett.
14) A belvárost telerakták bérelhető (KÖZ-) biciklikkel.
15) Évente egyszer kiadnak egy friss kerékpáros térképet
16) és szakembereknek a legújabb kézikönyveket.
17) A főváros kerékpáros honlapot üzemeltet…
18) …és erősen támogatja kerékpáros civil szervezeteket.
Idén Brüsszelben lesz a legnagyobb nemzetközi kerékpáros konferencia, a Velo-City (Brüsszel, 2009. május 12-15.). A sajtó, a tv-műsorok rendszeresen foglalkoznak a kerékpározás témájával, és MINDIG pozitív hangnemben… Csakúgy, mint a döntéshozók. Vajon miért? Mindez nem egy biciklis paradicsomban történik, hanem egy olyan helyen, ahol 2000-ben még hülyének nézték a kerékpárost. Aki ritkább volt, mint a fehér holló. Ma már a bicikliseket segíti a város. És ők meg is jelentek a terepen… Bár az dimbes-dombos (a térképen rózsaszínnel jelölték a 2-5 százalékos emelkedőket, pirossal, az 5 százaléknál nagyobbakat) és átlag minden ötödik napon esik. A gépjárműforgalom pedig még mindig elképesztő (ennek ellenére senki nem járdázik). Brüsszelben, ha lassan is, de másznak ki az árokból, ahová a „mindent az autóknak” politikával estek. Verejtékes munka, nehezebb, mint csákánnyal felmenni egy havas leejtőn, de tudják, hogy nincs más választásuk!
MTSZ
Ma edzés előtt elugrottam (bringával) a Magyar Természetbarát Szövetségbe (Bajcsy Zsilinszky út 31. II. em. 3.), hogy leadjam a még nálam levő túrajelentéseket, valamint a túranaplómat (na meg befizettem a 2009-es tagdíjat), hogy megkaphassam az előző bejegyzésben említett aranyjelvényt, és vele az Aranyjelvényes természetjáró címet. Ez persze csak úgy egy hónap múlva fog ténylegesen megtörténni, mert előbb a túranaplót az MTSZ Gyalogtúra Bizottságának Minősítési albizottsága ellenőrzi, és csak ha minden rendben van (azaz megtalálják a benne foglalt túrákhoz tartozó, hiteles igazolással ellátott túrajelentéseket), akkor ítélik oda a jelvényt/fokozatot. Durva hogy micsoda bürokrácia van még itt is…
Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy tök jó idő volt (a hazafele szembeszelet leszámítva), és mivel tudtam, hogy az MTSZ miatt nem fogok odaérni a futóedzésre (csak hétfőn délután öttől van ott az, akihez mentem), így kitekertem magamból a szuszt is – bemelegítés képpen. Valamint felcipeltem magammal a bringát három szint magasságba, és csak az MTSZ iroda előtt lakatoltam oda a körfolyosó korlátjához. Először azt hitték, hogy futár vagyok, aztán megismertek :D És hogy egy érdekes dologgal zárjam a napot, volt utánam egy idősebb hölgy, aki teljesen ki volt akadva, hogy még mindig papíron kell vezetni a túranaplót, amikor mindez mehetne elektronikusan is – teljesen igaz, de eléggé meglepett, hogy ezt egy nyugdíjastól hallom :)
Murphy szabadnapot vett ki
Ma meglazult a kormányom (a stucni csavarjai engedtek szorításukból). Ami hihetetlen ebben a dologban, hogy mindez a második olyan napon történik, amikor már állandó jelleggel van a futárzsákomban egy svájcibicska szerű imbuszkulcs-készlet. Megálltam (pontosabban megálltunk, mert ma Kata és Józsi társaságát élveztem egy darabon hazafelé), és egy perc alatt megszereltem. A kivétel erősíti a szabályt (Murphy törvényét).
Egyébként meg ma megint olyan szél volt, hogy odafelé erőlködés nélkül repesztettem délnek majdnem negyvennel, hazafelé meg néha a huszonötöt alig tudtam kipörgetni a szembeszél miatt. De legalább 10°C volt és melegen sütött a Nap, így végre elég volt egy pulcsit felvennem. Viszont az valami katasztrófa, hogy ha egyedül tekerek, akkor nem tudom visszafogni magam, egyszerűen nem vagyok képes kényelmes tempóban haladni – valamiért ha nem koncentrálok oda, hogy lassan menjek, akkor ösztönösen olyan gyorsan megyek, ahogy tudok… Bezzeg hazafelé a többiekkel nem zavart hogy a magánakcióimhoz képest lassan megyünk… Nem értem miért van ez. Pedig ha lassabban mennék, váltópólót sem kéne vinnem. Ez Budapest és nem a Tour de France, bakker.
Bicós cuccok (jupíííí!)
Bevásároltam. Ha nő lennék, tuti imádnám a cipőket meg a táskákat, és minden héten vennék kettőt mindegyikből ;) De férfi vagyok, így más módon kell kitörnöm a szürke embertömegből. Erre egy módszer a biciklizés (nem mintha azt nők nem művelhetnék/művelnék, de dramaturgiailag erre a fordulatra volt szükségem). Sajnos (vagy nem, erről nem egybehangzóak a vélemények) ilyen vagyok, ha valamit elkezdek csinálni, az magával ránt a mélybe. Először csak új, defektvédelemmel ellátott szuper gumik, majd erősebb lámpák, strapabíróbb pedál (mert az alapfelszereltséget egy járdaszegély kicsit összehajtogatta), futártáska… Nincs megállás.
Legújabb szerzeményeim pedig először is két biciklis sapka (kicsit retró, bicós szubkultúrában mindenképp divatos), ebből az egyik egy világbajnoki csíkkal ellátott fekete Pace Sportswear sapi (made in USA, nagyon minőségi cucc – már megvan vagy egy fél hónapja) ami főleg 5°C és 15°C között nagyon praktikus a sisak alatt, a másik meg egy egyedi, teljesen kézzel/varrógéppel (by Serin) készített natúr/barna fejfedő, amit főleg kerékpáros társadalmi eseményekre tennék a sisak helyére.
És akkor még csak most jön a java! Szombaton megvettem legújabb pedálszettemet, egy pár Shimano PD-M540-es SPD pedált. Az SPD talán a sílécek kötéséhez hasonlítható rendszer, a cipő alján egy “stopli” van, amit be lehet csatolni a pedálba, így a biciklis azt már nem csak lenyomni, de felhúzni is tudja – tehát tekerés közben egyszerre nem egy, hanem két lábbal lehet erőt kifejteni, ami jelentősen növeli a hatékonyságot (és eddig kihasználatlan izomcsoportokat is megmozgat). A cipőt hétfőn szereztem be, végül egy Shimano SH-M075-re esett a választásom (szerencsére ez kényelmesebb volt mint a drágábbak, leszámítva egy Sidi-t, de az konkrétan majdnem annyiba került, mint a biciklim…). Egész más így a tekerés, olyan mintha a bicikli a testem része lenne, a cipő nem csúszkál a pedálon, sokkal jobban érzem a gépet magam alatt. Attól meg nem kell félni, hogy az ember nem tud “kioldani a kötésből” (kilépni a pedálból), mert ehhez csak a láb sarkát kell kicsit kifelé lendíteni, és kész. Nagyon gyorsan meg lehet szokni. Sokkal egyszerűbb és természetesebb, mint amire leírások és elbeszélések alapján számítottam, viszont legalább olyan jó érzés :) (Egyetlen icipici hátránya, hogy az ilyen cipőkben nem igazán lehet túl sokat járkálni.)
Most ezzel a cipővel, a feltűrt nadrágszárral, a sapkákkal és a futártáskával nagyon kezdek optikai futárrá válni (ami azt jelenti, hogy úgy néz ki, mint egy biciklisfutár, de nem az). De a bicikli nyújtotta szabadság az nagyon szuper érzés :)
Ma pedig már meg is jártam vele az egyetemet és a kutatóintézetet fenn a hegyen (37,27 km). Az ELTE-re menet nem a szokásos úton mentem, mivel a budai oldalon a bringagyász (az ahol a Parlamentet fotózó turistákra vezették rá a “bicikliutat”) fel van túrva, így végigmentem a pesti oldalon az Országházig (40 km/h-val süvítettem a kellemes hátszélnek köszönhetően, pedig lobogott rajtam a széldzseki, meg a hátamon is meg volt pakolva a Bagaboo rendesen, még a laptop is benne lapult…), onnan bringasáv az Alkotmány utcában, majd bicikliút a Bajcsy-n, a Deák tértől (már rendes úton) a Károly- majd Múzeum-körút (előbbin vajon az üres buszsávot használtam-e, vagy szívtam a bűzt az autók között?), Üllői út (200 méter), Erkel utca, Ráday utca, majd át a Petőfi hídon és meg is érkeztem! Egész jó alternatív útvonalat találtam, az egyetlen szűk keresztmetszet az a száz méter, ami a Károly-körúton a buszsáv vége és az Astoria között van, mert ott bizony dugó van. Egyébként tök jó volt a napsütésben menni, összehasonlíthatatlanul jobb kedvvel lehet így megérkezni, mint BKV-val. Az intézetben meg amikor végeztem a dolgommal, kinéztem az ablakon, és azt láttam, hogy szakad a havaseső. Na mondom ez FUCK, de nem estem pánikba, gyorsan megnéztem a meteorológiai radart, és megnyugodva konstatáltam, hogy ez csak egy gyorsan múló zápor, de jönnek utána még szépen sorban többen, így ha szárazon akarok hazaérni, akkor amint ennek vége, indulnom kell, hogy még a következő előtt megérkezzek. Ez pontosan így is történt, és még arra is volt időm, hogy az Árpád hídról fotózzak pár képet.
Ja, ha már fotó, még nem is írtam, de a flickr-en csináltam egy Mindennapok című mappát, ahova a csak úgy napközben lőtt fotókat teszem fel. Ha nem is minden nap (bár sokszor van ilyen is), de minimum hetente van ott valami új, szóval érdemes nézegetni.
És hogy nincs megállás? Nincs. Most ugyan nem kell semmi, de középtávra be van tervezve egy pár keskenyebb (28-622) gumi, keskenyebb kormány, és főleg ha megkapom a belga PhD-t, akkor egy pálcás sárvédő (mert ott arra szükség van). Meg egy versenybringa meg egy egysebességes városbajárkálos nemsajnálós bicó ;D Utólsó kettőt nem kell komolyan venni… De biztos előbb lesznek, mint hogy autót vegyek.