Az a CSOKI. Egyértelműen, így nagybetűkkel… Mondjuk most azért már spórolok, de mivel nem lehet folyton csak KitKat-et enni – ugyan szerintem az egyik legjobb kommersz csoki (a ChunKy) -, ma gondoltam megkóstolok egy új ízt a Galler kínálatából (és most vettem másfajta felvágottat is, nem csak mindig ugyanazt eszem ám – na jó, mostantól igyekszem nem ugyanazt enni). Hát lássuk:

Galler Mandarine Napoléon

Már írtam két ilyen márkájú csokiról, úgyhogy a csomagolást nem is firtatnám, térjünk egyből inkább a lényegre! Gondolom mindenki ismeri az olyan töltött csokikat, amik jól tele vannak nyomva kicsit kemény és brutálisan édes, fogbaragadó krémmel (utána persze szomjúságérzet, miegymás)… Na ez a csoki nem ilyen. Nagyon nem. Azt hiszem kezdek Galler-párti lenni. Eddig majdnem mindegyik csokijuk különleges volt, más mint amire vártam, vagy mint amit a hasonló ízvilágú szeletek után képzelni mertem volna. Szóval ennek a rúdnak az a különlegessége, hogy nem krémmel van töltve, nem is azzal a kicsit száraz, enyhén morzsolódó töltelékkel, hanem habbal! Sajnos a külső tejcsokoládé (30%-os) borítás képes úgy széttörni, hogy közben elváljon a habtól, de ilyen állagkülönbségekkel (egy csokin belül) ezt máshogy nem lehetett megoldani – nézzük el nekik. A habban, ami egyébként közel fehér színű és vaníliás ízű, ott lebegnek a mandarindarabok – nem is kis számban. Olyan könnyű ez a csokoládé, annyira lágy, hogy kár hogy már meg is ettem :-)

Értékelés: 5 (jeles)
Ár: 1.49 € / 100g

Egyébként a csokiról jut eszembe, hogy elfelejtettem elmesélni valamit az első nappal kapcsolatban. Benn ülök a gépteremben, dolgozok ezerrel a beadandómon, előttem pont egy fehércsokis, kókuszos Galler szelet hever félig elfogyasztva, amikor bejön Dr. Pierre és egy 500g-os Leonidas dobozból kínál körbe minket (mert még a holland srác is ott volt rajtam kívül). Amikor udvariasan elutasítom, igen csodálkozva néz rám, és megjegyzi, hogy nem tudom mit hagyok ki. Aztán már elindul vissza az ajtó felé, amikor észreveszi előttem a Galler csokit, és (az arckifejezését látni kellett volna) azt mondja, hogy akkor ő most visszaszívná az előző kijelentését :-D Volt nagy jókedv mindkét félről.

Egyébként (hihetetlen milyen sokszor használom ezt a szót, nem tudom feltűnt-e már valakinek) tanulni hihetetlenül nincs kedvem, úgy érzem még nem is nagyon kéne, mert csak 24-én lesz a vizsga (Milky Way Galaxy – az ELTE Galaktikus csillagászat c. kurzusának felel meg, nehézségben is…), van könyvem, amiből a tanár alfejezetekre (!) bontva megjelölte, hogy mit olvassunk el, és még azt is mondta, hogy tudni viszont csak azt kell, ami a diákon is fenn volt (amiket természetesen hiánytalanul letölthettünk az e-learning felületről). Viszont nem tudom miért, de hatalmas alkotási vágy van bennem, amivel nem nagyon tudok semmit sem kezdeni, pedig már a kéktúrás oldalon is mindent kijavítottam, amit lehetett… Persze ezek olyan apróságok, amiket más soha nem vesz észre, csak magamnak okoznak örömet :-( Flórának itt is gratulálok az 5-ös vizsgájához! Egyébként meg ez az ALMA egy nagyon jó hely (és amíg elmegyek oda legalább kicsit ki is mozdulok). Vacsorára is ennék változatosabb dolgokat, de olyan drágák a saláták, hogy az nem igaz… Botrány. Nem tudom otthon is ez van, csak nem járok eleget boltba?

Nem most ettem, hanem pár napja, de mivel az otthoni net éppen halott, és eddig nem is volt időm, most innen az egyetemről élesítem be a következő csokis bejegyzést. Egyébként majd holnap még írok egy rendeset is az utolsó itteni hetemről. Kitartás, mindjárt otthon leszek!

Côte d’Or Spécialités – Marzipan

Régebben nem voltam egy nagy marcipán rajongó, de mivel Flóra szereti, és kap is néha, azért azt meg szoktam kostolni :-) Szóval gondoltam mi lenne ha megkostolnék egy táblával itt, hátha finom. Mivel már két napja nem ettem csokit, megérett a dolog a cselekvésre. 125g-os, egyébként kívülről szokványos Côte d’Or csomagolás, belül viszont van egy kis turpisság. Ezen a táblán nincsenek kockák, hanem egy darab nagy 50%-os csokiban megfürdetett marcipántömböt rejt a csomagolás. Illata finom (azt mindig is szerettem a marcipánban). Nagyon puha az egész, az íze is igen kellemes, lágy marcipán, és a csoki sem túl édes vagy keserű rajta, ráadásul jó vékony is, így nem nyomja el a töltelék ízét. Talán a legjobb marcipános csoki amit valaha ettem (ugyan túl sokat nem ettem).

Értékelés: 5 (jeles)
Ár: 1.41 € / 100g

A legutóbbi teszt utáni csokitúltengésből okulva a mai bemutató négy táblája közül kettőt már korábban megkóstoltam. Egyébként végre süt a Nap is, növelendő a boldogsághormon szintet :-) Sajnos a csokizás után vissza kell menni a bányába, de c’est la vie…

Lindt Petits Desserts – Tarte Citron Meringuée

Szép keménypapíros csomagolás (150g-os kiszerelés), érdekes módon úgy nyílik, mint egy boríték, és a csokit tartalmazó alufóliát a feltáruló kis fiókból kell kihúzni, majd feltépni – máshogy nem megy… Összesen két kocka fért el egy sorban, az illet pedig magávalragadó. Tényleg mintha egy cukrászdában lennénk a süteményespult fölött! Túl sokat nem tudok az ízéről mondani, az összetevők aránya mennyeien van eltalálva, tisztára torta íze van – a citrom is pont elég. Igazi francia műremek, jó hogy kiszúrtam a boltban :-) Ráadásul ennyi pénzért! Instant get!

Értékelés: 5 fölé (jeles)
Ár: 1.39 € / 100g

NewTree Serenity – orange amère – bittere sinaasappel

80g-os kiszerelés, ugyancsak keménypapíros megoldás, ami egy légmentesen lezárt másik csomagolást tartalmaz. Elég furcsa íze van, kicsit kesernyés, ropog benne a szárított narancshéj, és szörnyű mellékíze van. Hatalmas bukta (legalábbis az én ízlésvilágomban), tovább nem is ragoznám… pénzkidobás (nem is kicsi).

Értékelés: 2 (elégséges)
Ár: 2.88 € / 100g

Neuhaus ORANGE

Nem bonyolították túl a csoki elnevezését, az szent. Ellenben a csomagolás megér egy misét. Nagyon ötletes (főleg a masni), és ez a narancssárga a valóságban is olyan melegséget áraszt, hogy valószínűleg a globális felmelegedésben is jelentős szerepe lehet (úgyhogy most teszünk is a környezetvédelemért). Egyébként 80g lapul a kis, levélboríték szerűen nyíló kaménypapír tasakban (azon belül is fahércsoki színű belső csomagolásban). Minimum 73%-os fekete csokiról van szó, a tábla illata elragadó, finom narancs és csoki keveredik a levegőben. Igazi minőség. Itt is két nagy kocka fért csak el egy sorban, ebből most egyet meg is kóstolok, a többit meg elrejtem magam elől… Nem vagyok egy nagy feketecsoki rajongó, de ez finom. A narancs íz lehetne egy picit erőteljesebb talán, de minden más (az árát leszámítva) rendben van, a csoki sem keserű. Protokoll-ajándéknak megfelelne, de biztos nem venném minden héten ;-)

Értékelés: 5 (jeles)
Ár: 4.38 € / 100g

Leonidas ORANGE

Nos végül a múltkori fehércsoki testvére következik, a csomagolásra igazak az ott leírtak, így erre nem pazarolnám a karaktereket. Minimum 57%-os kakaótartalomal bíró fekete csokiban rejtőzik a narancs íz, azaz valamivel lágyabb csokit várok, de ezt gyorsan le is ellenőrzöm. Illata a Neuhaus tábláéhoz hasonlóan csábító, de erősebben érződik benne a narancs. Egy sor egy kocka. És igen, a csoki határozottan kevésbé “erős”, és a gyümölcs íz is jobban előjön belőle. Érdekes módon egyáltalán nem darabos a csoki, a narancs itt nem héjreszelék vagy hasonló eljárás útján került bele – én alapjaiban ezt pártolom. Sajnos valami enyhe mellékíz is érezhető… Kétségtelenül karakteres eltérés van ez és az előző között.

Értékelés: 4 (jó)
Ár: 1.40 € / 100g

Zárszó: Nem csak azért mert a citromos csoki a gyengém, de a mai nap egyértelmű győztese a Lindt terméke. Harmonikus íze és illata igazi mesterműről árulkodik, és árképzése végképp egyenesen kihagyhatatlan. A Keserű csoki viszont nem kedvencem, ennek ellenére azt mindenképpen meg tudtam állapítani, hogy a Neuhaus csokija viszi a pálmát ezek közül. A NewTree pedig valamit nagyon elrontott (a szájam ízén felül is). Sajnos az ég beborult, nekem pedig egy halom dolgom van, így vissza a bányába, a következő tesztig pedig: A csoki legyen veletek!