Aurus blogján találtam rá a minap a svéd The Sounds zenekarra. Legújabb albumuk, a Crossing The Rubicon egyszerűen fantasztikus, nem egy számot hallgattam már rongyosra róla az elmúlt 24 órában. Ha azonban csak egyet ajánlhatnék, akkor az minden bizonnyal a Midnight Sun lenne… Alább egy másik szám, amihez van videó is :)
És ha már az éjféli napnál tartunk, akkor olvasásra és megtekintésre erősen ajánlom a 100 nap bringa oldalt, mely egy lelkes kerekes (és hozzá-hozzá csatlakozók) emberfeletti tekerésének folyamatosan frissülő naplója (ugye mikre nem képes a mai technika). A teljes táv 8000 km felett lesz, most járnak Norvégia legészakibb pontjánál – ahol nincs ilyen kánikula, mint itt. Érdekesek és – nem utolsó sorban – igen tanulságosak a leírásaik, és gyönyörűek a képeik! Egy ilyen túrára útra kéne egyszer elmenni. Vagy legalább valami hasonlóra…
Ez 24510 métert jelent… Három ponton az alagúton belül kisebb barlangszerű termeket alakítottak ki, melyeket érdekes kék és sárga fényekkel világítottak meg – elég jól nézett ki! 5 és fél óra buszozás után érkeztünk meg a felhős Flåm-ba. Ez egy 500 főnél kisebb lélekszámú település az Aurlandfjord végében, ami pedig a világ legnagyobb fjordjának (Sognefjord) az egyik mellékága. Nagyon szép volt, még így felhős időben is. Itt becsekkoltunk a hostel-be, ami megint nagyon jó választás volt, minden fából készült, szép közösségi tere volt – egy szóval nagyon kellemes és “olcsó” volt. Mivel másnapra még rosszabb időt mondott az előrejelzés, felmentünk Myrdal-ba a híres hegyi-vasúttal (Flåmsbana), melynek 20,2 km-én 863,6 méter szintemelkedése van… Nem volt egy olcsó mulatság, a rossz idő miatt a ködös felhős esős Myrdal-ban kicsit rossz kedvem is lett, de azért így visszaemlékezve nagyon jó volt, láttunk egy halom vízesést, volt egy olyan megálló, ahol ki lehetett szállni és megnézni ezek közül a legnagyobb vízhozamút, stb. Szóval jó volt. Este még sétáltunk kicsit a fjord partján. Másnap elsétáltunk a falu igen régi (1667) templomáig, majd tovább utaztunk Bergenbe, ugyanazzal a busszal, amelyikről előző nap leszálltunk – csak ez már nem emeletes volt. 
Jó három óra alatt oda is értünk. A táj megint csodás volt az út közben, de az eső is folyamatosan esett :-( És ez még két napig így is maradt… Flóra egyik AIESEC-es ismerősénél (Stian) és magyar barátnőjénél volt szállásunk a várostól délre (Osøyro-ban) – ami nagyban megkönnyítette az életünket.
Most is B737-300-as géppel repültünk, most az 5A helyen ültem. A repülés hihetetlenül rövid volt, utazómagasságban kb. 10 percet tölthettünk. Az éjszakai fényekből ítélve elég gyéren lakott hely ez a Norvégia ;-) Már éjfél előtt otthon voltunk. Ma egész nap pakoltunk/pakolunk, főleg Flóra rettenetesen sok cucca miatt (azért mégis csak itt élt egy fél évig…), ami olyan sok, hogy kénytelenek vagyunk taxi-t hívni reggel, mert különben nem jutunk ki élve az állomásra (Anyu gyere értünk kamionnal!!! ;-D) Holnap repülünk haza. Vár rám a sok ERASMUS papírmunka… Ui.: képek már csak otthonról, most erre nincs idő… Frissítés: közben voltunk Flóra búcsúbuliján is, amiről mellékelek egy képet magunkról. Nagyon fura volt, hogy mindenki más országból jött, de volt egy közös nyelv, amin meg tudták érteni egymást – biztos ilyen lesz Belgiumban is :-) Már nagyon kíváncsi vagyok. Fura, hogy csak pár napot leszek otthon, Magyarországon, utána pedig jó sokat külföldön, egyedül…
Reggel nem sokkal 6 után érkeztünk meg, és egyből besétáltunk a belvárosba, ahol a pénteki buli utáni hatalmas mocsok és pár kissé illuminált ember fogadott minket… Még teljesen kihaltak voltak az utcák, amikor megnéztük a Városházát, a Bíróságot és az Értéktőzsde épületét – utóbbi volt szerintem az egész város legszebb régi látnivalója, majd voltunk az erődben – melynek egyik bástyáján még egy szélmalom is volt. Odafelé elmentünk az Alexander Newskij ortodox templom előtt, és láttuk a Márvány Templomot is. Aztán a nap folyamán megteltek az utcák turistákkal, mi vettünk Koppenhága-kártyát, amit aztán a következő 24 órában többszörösen kihasználtunk (utazás, belépők). Voltunk még sétahajózni (ez nagyon szuper volt, a csatornákból láttuk a fél várost), láttuk Tycho Brahe mellszobrát, a Kerek Tornyot (ahova egy orosz – név szerint Nagy Péter cár – hintóstul hajtott fel), a Fekete Gyémánt nevű könyvtárat (jó modern – mint a szemben levő irodák és lakóépületek, melyek egy részét régi raktárakból alakították ki). Estefelé elsétáltunk több hadihajó mellett, láttuk Michelangelo Dávid szobrának másolatát, az új Operaházat (ez is modern ;-D) és a Kis Hableányt is (na jó, a szobrát). Végül a Barock étteremben zártuk a napot – mit sem tudva a város másik részében zajló zavargásokról.
Kedden elkezdtem használni a 48 órás Oslo Pass-omat, így egy nap alatt gyorsan 5 múzeumot is megnéztem. Először is bementem a belvárosba az erődhöz, hogy azt reggeli fényben is lefotózhassam (a képeket nemsokára fel fogom tölteni), majd a 91-es hajóval átmentem a Bygdøy-ra – itt található mindegyik múzeum. Először a Norwegian Museum of Cultural History-ban voltam, ami lényegében egy skanzen. Sok szép régi házat mutat be a szabadtéri kiállítás. Ez után következett a Viking Ship Museum – ahol a régi viking hajók vannak kiállítva. Ez is nagyon tetszett, főleg hogy sikerült egész jó képeket is csinálnom a kiállítóterem falának támasztott fényképezőgéppel (ezt a technikát már a templomok belsejében is alkalmaztam – így nem kell állvány a hosszú expozíciós, több másodperces képekhez…). Innen egy kicsit nagyobb séta következett, amíg elértem a félsziget egyik másik részére, ahol a maradék három kiállítás van. Itt először a Fram-ban voltam, ami már abban is érdekes, hogy a kiállítótermet egy eredeti hajó köré építették. Ez a hajó jutott el legészakabbra a tengeren (három évig a jégbe fagyva, és azzal sodródva, de erre tervezték…), és Amundsen is ezt használta híres expedícióján. Innen a Norwegian Maritime Museum-ba mentem át, ami tele volt hajó-makettekkel, és volt egy olyan moziterem, ahol panorámavászonra vetítettek egyszerre öt projektorral – ami ugyan technikailag nem volt tökéletes, de az összhatás mindenképpen lehengerlő volt :-) Végül a Kon-Tiki Museum-ba látogattam el, ahol a Kon-Tiki hajókról és a hozzájuk kapcsolódó expedíciókról van kiállítva egy szép anyag – többek között a dokumentumfilmnek odaítélt Oscar-díj is. Amikor innen kijöttem, akkor volt egy kis záporeső (mostanában ilyen az idő), szépen látszottak az esőfüggönyök több irányban is… Este Flórával kivettük a kölcsönzőből az Alfi c. filmet, amit egyik lakótársunkra való tekintettel csupán magyar felirattal, és nem magyarul néztünk meg :-)
Volt ott örvénykeltő, meg különféle méretű buborékokat lehetett különböző sűrűségű folyadékoszlopokon felengedni, de a legjobb talán az infrakamera volt, aminek a testhőmérsékletemről alkotott képét az előttem levő falra real-time vetítették ki… A homlokom volt a legmelegebb, a polárpulcsi nem engedett ki hőt, és a szemüvegem lencséi sem engedtek át sugárzást :-) De volt ott még nagyon sok érdekesség is. Délután Flórával voltunk egy AIESEC-es tagtoborzó rendezvényen, ahol ő beszélt pár percet az itteni élményeiről. Ezután egészen hazáig csak angolul beszéltünk egymással (közben voltunk vásárolni is), mert kicsit megijedtem, hogy mi lesz velem Belgiumban, de egész jól ment, és volt hogy már észre sem vettem, hogy angolul beszélünk (a boltban egyszer véletlenül egy mondatot magyarul mondtam, Flóra meg visszakérdezett angolul, hogy mit mondtam :-D). Szóval ezzel biztos nem lesz baj, csak kéne egy kis önbizalom…