2007.07.29. – folytatás

A reggeli internetezés után már Apuval együtt megnéztük (végigjártuk) az egyik helyi tanösvényt – mármint az egyiket abból a kettőből, ami itt van, és csak azért nem mindkettőt, mert eleredt az eső… A tanösvény elég jó volt, de a legjobb az volt, hogy egy mókus teljesen közel odajött hozzám, még úgy is, hogy leguggoltam mellé! Nagyon aranyos volt, és természetesen nem volt nálam a fényképezőgép… Meg volt egy kis kötélpálya, ahol át lehetett menni a patak felett :-) Mivel rossz volt az idő, az autó teletankolása után úgy döntöttünk, hogy vonatozunk egyet, ha már ingyen van, és kis déli szieszta és olvasás (Parfüm befejezése – nem is volt rossz…) után felültük a fél óránként közlekedő, emeletes panorámavonatra. Nagyon szuper volt, azt hiszem ilyet lehetett kipróbálni valamikor mostanában Pesten is, a Híradóban is volt róla egy riport. Szóval nagyon jó volt, csak egy probléma adódott, hogy a GPS „nem látott ki” belőle – azaz valami olyan anyaggal, fóliával voltak befedve az ablakok, ami a GPS műholdak jelét nem engedte át (vannak hasonló autó-szélvédők is…), viszont visszafelé egy szériával korábbi szerelvénnyel utaztunk, amin még nem ilyen üveg volt, így ezt az útvonalat is sikerült rögzítenem. A vonat legnagyobb sebessége 95 km/óra volt. Természetesen tiszta, csendes… Érdekesség, hogy egy kicsit ittas, csöndben szundikáló ember is ült nem túl messze tőlünk, lába között szatyorban üvegek csörögtek, de volt jegye! Valahogy ezt otthon nehezen tudom elképzelni… A vonattal Freiburg-ba mentünk, majd egy háromnegyed órával később vissza, így a városban is sétáltunk egy kicsit, bár főleg olyan helyeken, ahol korábban már jártunk – hisz lényegében akkor az egész várost megnéztük. Most megint esik, az előrejelzések szerint egész éjfélig, de aztán jön három nap jóidő. Így a terv holnapra egy vegyes program, majd 31-én Strasbourg, és 1-jén túra :-) Lassan vacsorázunk, már érzem a sütőből kiszűrődő illatokat… Este kicsit kártyáztunk, aztán én még egy kicsit fociztam a gépen, majd megfürödtem. Most éjfél van, szakad az eső, lehet, hogy holnap inkább a városnézés kellene, mert ilyen sárban, ami itt lesz, nem lenne jó hegyre menni… Meg visszaolvastam a régi naplómat is az érettségi előtti időkből – hát nagyon vicces volt :-) Na jó éjt!

2007.07.30.

Ma nagyon korán keltünk…Már 7:30-kor szólt az ébresztő, ami nem esett túlságosan jól, viszont az eső már egyáltalán nem esett, ami viszont jó volt :-) Sőt, sütött a nap, nagyon szép, de hideg idő volt, 8°C-ban indultunk el. Hamar leértünk az autópályára, és meg sem álltunk Strasbourg-ig. Itt én már jártam még középiskolás koromban egy a gimnázium által szervezett normandiai túra odafelé vezető egyik állomásán, így voltak ismerős helyek a belvárosban. A katedrális még mindig nagyon szép, fenséges, ahogy a körülötte elhelyezkedő kis utcák fölé magasodik – tornyát már messziről látni lehet a házak felett, de csak egy kis szűk térre kiérve mutatja meg tejes valóját. Az időjárás szép volt, de egész nap rajtam volt a polár-pulcsim. A városban még mindig a csupa üveg villamosok járnak, de több helyen befüvesítették a sínek közti területet, így hosszú zöld mezőkön suhannak a szerelvények – nagyon ötletes, és hatásos megoldás. Innen továbbindulva még az autóból megnéztük az Európai Parlament épületét, majd alacsonyabb rendű, de az autópályánál sokkal szebb utakon indultunk Emmedingen felé. Ez egy elég kis városka, de a belvárosa ennek is szép volt, kellemes kis terekkel, és a Strasbourg-ra is annyira jellemző „kiülős” kávézókkal. Innen egy panoráma-úton autóztunk fel 1200 méterre, ahol kicsit ki is szálltunk, és felsétáltunk a pár száz méterre levő csúcsra – Anyu már a Nordic-Walkingot próbálgatta, ahogy nézem, elég gyorsan fejlődik ;-) A csúcson volt egy kis kilátó is, és nagyon szép körpanoráma tárult a szemünk elé – lévén már késő délután volt, így a fények is melegebbek voltak, ami sokat dobott a látványon. Látszott a már korábban Apuval megmászott csúcs is. Itt csináltunk egy családi fotót is. Lefelé gyönyörködtünk a vidékben, hihetetlenül zöld mezők mellett kanyargott az utunk, míg néhol kedves kis falvakon haladtunk keresztül. Holnap reggel nagyon hideg lesz, de ha minden igaz, akkor a maihoz hasonlóan korán kelünk, és irány a Feldberg. A többit meg majd leírom akkor ;-) Nagyon jó levegő van itt!

2007.07.31.

Ma megint elég korán keltünk… Örültem, hogy végre kaptam Flórától SMS-t, mert már nagyon hiányzott. Nagyon hideg volt a hajnal, néhol deres volt a fű, és amikor 9:00-körül elindultunk, éppen 5°C volt. Először a Feldberg-re vivő felvonóhoz mentünk, amivel megközelítettük az Apuval korábban már megmászott csúcsra vezető utat, és a fenti, füves részen sétáltunk egy jó öt és fél kilométert. Megint szépen látszottak a távolban a havas hegycsúcsok. Lefelé az információnál életem eddigi talán legjobb nyaralási emlékét szereztem be, 5 euróért vettem egy eredeti turistajelzést! A hátulján még az is rajta van (németül), hogy ezt pénzért vettem, nem az erdőből loptam! Nem semmi… Ja, és az E1-es turistaút német szakaszának a jele van rajta. Nagyon szuper :-) Itt szereztünk még egy ingyenes nagy Nordic-Walking brosúrát is, és vettünk egy kis kaját, mert nagyon megéheztem a sétálásban – ugye a friss levegő… Ez után megint autóba szálltunk, és meg sem álltunk Todtnau-ig, ahol célba vettük a nyári-bob pályát. Először felvonózni kellett – ugyan ezen a kötélpályán húzták fel a bobokat, és a szomszédos biciklis parkba igyekvők drótszamarait is. Az alattunk elterülő meredek réteken birkák legelésztek. A bobhoz jó sokat kellett sorban állni, de nagyon jó volt, hihetetlenül hosszú és szép pályával – a probléma csak az volt, hogy pont előttem egy elég csiga nő volt, és így nem lehetett kiélvezni a sebességet… Ilyenkor kár, hogy a bob-pályán nem lehet előzni :-) Megnéztük a falucska központját is, és cukrászdáztunk is egyet. Az anyuék által elfogyasztott Fekete-erdő szeletek sem voltak kicsik, de az én Fekete-erdő kelyhem egyenesen hatalmas volt. A vége alig fért belém… És mindezek felett finom és szép is volt. Az autóban egyből el is aludtam a jóllakottságtól. Csak akkor ébredtem fel, amikor már a Schluchsee partján kerestünk parkolóhelyet. Ez a tó annyira nem volt szép, mint a hozzánk közelebbi Titisee, de azért nem volt csúnya, és a tó nevét viselő falu templomtornya is tetszett. Innen egy gyors bevásárlás közbeiktatásával hazamentünk. Itt olvastam egy kicsit a napon a Harry Potter-t, megvacsoráztunk, majd besétáltunk, pontosabban be Nordic-Walkingoltunk Hinterzarten-be, hogy megnézzük a tanösvény másik felét is. Így itt is kicsit több mint 5 km-t gyalogoltunk, a végére (sőt, már hamarabb is) Anyunak is nagyon jól ment! – egyébként mivel sokat tankoltunk a „kagylós” benzinkútnál, kaptunk egy baseball-sapkát, ami tök jól áll neki. Nekem meg nagyon nem jól :-) Valószínűleg holnap lesz utoljára szép idő, úgyhogy túra lesz. Tomiéknak sikerült feljutni a Trigláv-ra – gratulálok nekik, biztos jó volt! Most már hamarosan vége ennek a nyaralásnak, de már nincs sok addig sem, amikor mehetek Flórához Osló-ba! Már nagyon várom!

2007.08.01.

A mai nap túranap volt, így szokás szerint kristály tiszta égboltra ébredtünk – szerencsére már jóval emberibb időben, mint az előző napokban. Anyu megint nem tartott velünk, inkább elment Freiburg-ba vásárolni – mi is vele mentünk a vonattal egészen az első állomásig, Himmelreich-ig, ahonnan megkezdtük hosszú kapaszkodásunkat felfelé. A nap folyamán két nagyobb csúcsot másztunk meg, de ezek közül csak az első volt igazi csúcs. A másodikra, ami valójában egy kicsit még magasabb is volt, nem is mentünk fel, mert az erdő mélyén volt, csak elmentünk pár méterrel alatta… Az első csúcson (Hinterwaldkopf, 1198 méteren) viszont volt két világháborús emlékmű is, itt készültek a csúcsfotók is. A panoráma minden irányba lenyűgöző volt. Felfelé azért az árnyékos északi oldalon néha még pulcsiban is fáztunk, de a nap végére – fél négykor értünk haza – nagyon meleg lett. Képek a képgalériában, azok majd mesélnek helyettem. Egyébként jóval rövidebb távon ugyan annyi szintemelkedést küzdöttünk le, mint a másik túrán… De talán még szebb is volt… Délután még olvastam a Harry Potter-t – kezdek belejönni, már a 220. oldalon járok :-) Holnapra esőt várok, úgyhogy valószínűleg olvasás lesz, meg internetezés – és akkor felrakhatom végre a képeket, meg a blogot is.

2007.08.02.

Most a változatosság kedvéért a Kurhaus-ban internetezünk, itt kicsit kisebb a feltöltési sebesség, de remélem kibírja az aksim, amíg felmennek a képek. Reggel Flóra SMS-ére ébredtem, ma vagyunk 45 hónapja együtt :-) Este még olvastam 50 oldalt a HP-ból, kezd izgalmas lenni – na jó, már az elején az volt… Ja, és borult az ég, reggel akkora szél volt, hogy a teraszon feldőlt az asztal…