Category Archives: Uncategorized

2009.11.15.

Csak hogy ne maradjatok le semmiről… (Mármint azok, akit érdekelnek az “unalmas” hétköznapok is.) Csütörtökön először is megkergült az időjárás, a reggeli zápor után kisütött a Nap, süvített a szél és este hatkor 16°C volt. Gyeplabda után (ami most kicsit egyhangú volt) csatlakoztam a többiekhez egy kis karaokére (most ez volt soron az esedékes havi összeröffenések során), de nem mondanám, hogy túlságosan élveztem – szerencsére elég volt egy duettben közreműködnöm… (Igen, fodrászhoz kéne mennem…)

20091112karaoke

Pénteken aztán megint voltam falat mászni, ami egész egyszerűen szuper volt – először is most már jobban bírta a kezem (karom) is, továbbá hatalmas sikerélményt nyújt, hogy nagyon gyorsan fejlődök. Probléma nélkül felmásztam azokon az útvonalakon, melyeken egy héttel korábban kudarcot vallottam, egyre-másra fedezem fel az újabb és újabb technikákat és fogásokat. Öt “falat” másztam meg, ebben a sorrendben: 4a, 4b, 5a, 5a, 5a (ebből a háromból is mindegyik különböző, csak azonos nehézségi fokúak). Az utolsó előttit leszámítva mindegyik gond (leesés, stb.) nélkül ment – annál egy fél percre meg kellett állnom (lógtam a kötélen), mert annyira izzadt a kezem, hogy egyszerűen nem bírtam fogást találni. Aztán az utolsónál (az volt a legnehezebb) úgy elfáradtam – mire sikerült felérnem -, hogy miután Jonas leeresztett, vagy öt percet ültem a fal tövében a szivacsokon :D Az este hátralevő részében pedig vagy heten söröztünk (ez a létszám már igen jelentős az Intézet méretéhez viszonyítva is). Új sörök: Lucifer, Saison Dupont, Hopus. Még ehez a naphoz tartozik, hogy megtaláltam az előző posztban bemutatott videót, ami annyira feldobott, hogy fülig érő szájjal tekertem haza a mászás előtt (mint aki bolondgombát evett). Szombaton számomra eljött a karácsony (pontosabban nekem kellett menni, mint Mohamednek a hegyhez), és délutánra megint fülig ért a szám, de erről majd a következő bejegyzésben részletesen ;) Este megnéztük a 2012-t a moziban (ha nem is a fél Intézettel, de öten a staff-ból), nekem – és a többieknek is, ilyenek vagyunk mi csillagászok… – tetszett, de hogy ezek a belgák nem bírnak ki két és fél órát pisiszünet nélkül, az nem igaz… Miért kell egy mozifilm alatt szünetet tartani (konkrétan “pause” felirat és 10 perc világosság), ráadásul pont egy grandiózus robbanás kellős közepén?!? Röhej. Na mindegy, utána még megittunk egy sört (Chimay Blauw), kitárgyaltuk a karácsonyi terveket, aztán fellőttük a pizsit. Ma majdnem délig aludtam, aztán megfordítottam a bringám hátsó kerekét (merthogy flip-flop agyam van, egyik oldalon szabdonfutó, másik oldalon fix fogaskerékkel), hogy kipróbáljam milyen a fixi érzés (örökhajtásos bicikli, ha forog a kerék, forog a pedál is) – de nem hinném, hogy így marad, mert nem jön be annyira. Azért egy hetet maradhat. A floorball jó volt, és megint véget ért egy hét. Szörnyű. Mindjárt tényleg itt a karácsony (ja, a boltok kirakata itt-ott már karácsonyi, és a városban az utcák nagy részén már felszerelték az ünnepi világítást – ugyan égni még nem ég…). Azért jó lesz hazanézni :)

Monoton edzés

Hétfőn, miután napközben megvolt az első holland nyelvórám, este bevásároltam és megvacsoráztam, majd kihasználva, hogy végre felszáradtak az utcák, elmentem tekerni egyet. (Zárójeles megjegyzés, hogy a bejegyzés írása közben – az edzés utáni frissítő zuhany után, miközben szól a Crossing the Rubicon c. album a The Sounds-től – igen nagy önuralmat kell gyakorolnom hogy ne egyek a karnyújtásnyira található nagy tál színes m&m-ből…) Az edzés abból a szempontból volt különleges, hogy nagy része (a 37-ből pontosan 32 km) ugyanazon az 1,6 km-es szakaszon zajlott a csatorna partján futó szinte kifogástalan minőségű aszfaltcsíkon.


View Larger Map

Azaz otthonról odatekertem a csatorna végére, és elhatároztam, hogy akkor most innen 10 oda-vissza, megállás nélkül, 30 km/órás tempóval. És lőn. Nagyjából valahol 5°C és 7°C között volt a hőmérséklet, továbbra is egy réteg biciklis “űrruha”, és semmi más. Csak a lábujjaim fagytak le a végére :) (Utána a meleg zuhany mint ezer kés…) Egyébként ez a típusú edzés több szempontból is előnyös: 1) sík és ki van világítva, 2) bármi történik maximum 4 km-t kell mennem hazáig (defekt, leszakad az ég, elém ugrik egy lúd – nem is hinnétek ennek milyen nagy esélye van itt…) és 3) tényleg nagyon jó az út. Azért nem csinálnám minden nap, de most jó volt, kellett. Oh ja, és azt nagyon bírtam, amikor az utolsó 1,6 km-en kicsit megnyomtam, 36 km/órával jöttem szépen stabilan (ez egy egysebességes bringa, ne tessék elfelejteni, ehhez a sebességhez az én áttételemmel – 48/18 – már teperni kell rendesen), és egy autó végig jött mellettem az én tempómban ;)

De Tijd van het Jaar @ drieduizend

20091110dreiduizend

So now I am a famous photographer in Leuven :D Ok, maybe that is not completely true, but this site – drieduizend.be – is the most famous, oldest and most popular photo-blog of Leuven (THE photo-blog), the editors select one picture every day out of a quite big bunch of submitted photographs. So I think it is quite a success!

Nos hát híres lettem Belgiumban is :D Mondjuk ez lehet, hogy kis túlzás, de igaz ami igaz, az egyik őszi leveles képem lett a drieduizend.be mai fotója. Az oldal Leuven legrégebbi, legnépszerűbb és leghíresebb fotó-blogja, szerkesztői egy jó nagy halom fotó közül választanak ki egy-egy képet minden nap. Így azt hiszem nem kis dolog, hogy ilyen hamar sikerült bekerülnöm a kiválasztottak közé! (A kép címe angolul: “The time of the year”, magyarul nem tudom, megfelelő fordítást a kommentekben lehet javasolni.)