Tag Archives: bor

Great wine and a good book

I have to admit I do not read as much as I should. Most of the time I read only the news or scientific papers at work, but not novels in my spare time (in my what?), although I like reading. In the first years of secondary school, I was one of those guys whose library card had to be replaced several times during the year, as it always got filled up pretty quickly. But now I am mostly just too lazy to find a new book and start reading. Still, once in a while I run into a good novel, and then I really can not put it down. Yesterday I was helping with the painting at Tijl’s house (if I have no future in astronomy, I am a good painter too, as it turned out), then we went out for dinner (I had the best pasta of my life, seriously – such a shame I did not manage to finish it…), and although I felt tired, I kept reading my book till 1 AM… It is The Invisible Bridge by Julie Orringer, and although I am only at page 250, I love it. It is the perfect story: a bit of history (jews and World War II), and a bit of romance (I like that), all well written. Oh, and some of the main characters are Hungarians ;) I first saw the book on Amazon while I was observing on La Palma in October, then when I was visiting my parents, I bumped into the Hungarian translation in the book store, so we bought it. Normally I would prefer the original language (especially in English speaking movies), but when you do not use your mother tongue 95% of the time, then it feels really good to read something in that language richer in words than the daily news…

And what can be better than enjoying a good book? Enjoying a good book with a glass of great wine (and matching background music). For that purpose, I have opened a bottle of Royal Tokaji Late Harvest 2009. It is a very nice, sweet dessert wine, check out the official site for the tasting notes. I am no expert in wines, but I am very picky when it comes to alcohol, and this is a very pleasing wine. And it is much cheaper than my other favourites from the same vineyard… If I remember correctly, a 500 ml bottle is only a bit more than 8 €. I should not forget to bring some reserves after Christmas.

25

Negyedszázados lettem. Ráadásul egy ilyen szép szimmetrikus napon, mint a mai (01022010, ha az itt szokásos formátumban írom). Kár, hogy innen már közelebb lesz a harminc, mint a húsz… Meg hát van már pár ősz hajszálam is :) Ne de nem akarok itt nekiállni siránkozni, hiszen azt leszámítva, hogy egyedül vagyok, nem lehet egy rossz szavam sem az életemre. Számos nyelven kaptam jókívánságokat, melyekre a Google Translate-nek hála számos nyelven válaszolni is tudtam (angol, holland, magyar, francia, szlovák, horvát, német és norvég). Nadia-tól még egy doboz csokit is kaptam :) Én pedig az itteni hagyományokhoz hűen az Intézetnek kedveskedtem egy halom csokival a könyvtárszobában (ami inkább konyha és kávészoba). Sőt, a hozzám közelebb állókkal (és az Intézet köztudottan borkedvelő vezetőjével) még az utolsó üveg Magyarországról hozott bort is megosztottam. Talán nem volt annyira nemes és komplex íze, mint a szilveszterinek, de ez is nagyon-nagyon finom volt! (Gróf Dégenfeld Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000) Holnap intézek magamnak valami ajándékot is ;) (Otthonról már karácsonykor előre kaptam egy 501-es Levi’s farmert, nagyon szuper, most is az van rajtam, még egyszer köszönöm!)

20100201tokaji

Egyébként a múlt hét vége is elég sűrű lett; csütörtökön tollaslabda (majd vacsorára tipikusan belga étel – valami fehér zöldség sonkába tekerve és tejszínes-sajtos mártással leöntve -, és az elmaradhatatlan újabb sör: Bierbeekse), pénteken este hattól reggel ötig búcsúbuli Raquel-nél (isteni spanyol kajákkal és jó társasággal), szombaton délben kelés, aztán vettem új láncot a biciklire, délután voltam falat mászni (4b és 5a útvonalak, az 5b már nem ment, mert nem sok erőm volt az előző éjszaka után), utána gofriztunk meg söröztünk (Grimbergen Blond). Aztán vasárnap lényegében csak döglöttem, felszereltem az új láncot, olvastam, teáztam (almás-mézes, már nem is tudom mikor vettem, de csak most nyitottam ki), aztán este amikor már majdnem elaludtam, kiderült hogy van edzés, szóval gyorsan használható állapotba szedtem magam, és mentem. Szerencsére a floorball nagyon jó volt, rögzített figurákat gyakoroltunk a jövő vasárnapi meccsre, és pl. az én sorommal az ötleteimre építve igen jó és hatékonynak tűnő dolgokat hoztunk össze :) Itthon hulla-fáradtan dőltem be az ágyba.

Az elmúlt két hét

Azt hiszem elérkezett az idő egy kis unalmas naplószerű bejegyzéshez. Mivel már fél hónapja nem igazán írtam magamról. Nehogy aztán otthon azt képzeljétek, hogy megállt az élet. Szóval 24-én hajnalok hajnalán, 4 órakor keltem, de szerencsére Robin felajánlotta, hogy kivisz a reptérre, így nem kellett az első vonattal vagy busszal rizikóznom – hisz a korábbi napokban a téli időjárás egy kissé megnehezítette a közlekedést a nem pontosan ilyen körülményekhez szokott belgák számára. A repülőút a kissé sietősen elfogyasztott és nem is olyan jó Starbucks kávé után kellemesen – blogírással – telt, gyönyörű volt a napfelkelte (és gyors, mivel kelet felé repültünk). A budapesti szürke, ködös, latyakos idő viszont nem annyira tetszett, a házunkba belépve az orromat megcsapó süteményillat már annál inkább :) Anyu igazán kitett magáért! Egyébként 23-án 1 órán belül sikerült minden ajándékot beszereznem, amivel azt hiszem egyéni (ha nem világ-) rekordot állítottam fel (ennyi idő alatt 5 különböző boltot jártam meg). Szóval kisebb csomagolás és a vendégszoba elfoglalása után már rakhattam is össze a fát. (Műfenyőnk van.) Valahogy ez a feladat mindig rám hárul…

A karácsony szép, a legjobb ajándék (nem mintha ez fokmérő lenne) pedig kétség kívül az általam az eredetileg a tesómnak vett, de végül az egész család által órákon keresztül játszott PS3-as tenisz játék volt. Nem igazán hittem volna, hogy majd pont a szüleim (!) játszanak egymás ellen… (Erről mozgóképes dokumentáció is készült, de személyi-jogi aggályok miatt nem töltöttem fel sehova. Még ;D) De hát ez van ha az embernek teniszmániás családja van… Persze az ünnepek jó magyar szokás szerint a vég nélküli evés nevében zajlottak – két étterem között is igyekeztünk a maximális süteménymennyiséget magunkba tömni. Legalábbis én igyekeztem. Végül is az otthon töltött egy hét emellett főleg a pihenésről szólt, ami igencsak rám fért. Voltunk bowlingozni (sokkal jobban ment, mint legutóbb Belgiumban, még XX\-t is gurítottam egyszer), valamint találkoztam Flórával is (a tőle kapott naptár már az irodám falát díszíti) és eladtam Sylverdevil-nek a Canon EOS 300D-met (nála jó kezekben lesz). Persze hihetetlenül hamar elszállt az otthon töltött idő, és semmi perc alatt azon kaptam magam, hogy már megint csomagolnom kell…

Ferihegyen még beszereztem másfél liter tipikusan magyar alkoholos italt (2 Tokaji bor és egy barackpálinka), aztán huss, egy Avro RJ85-össel vissza is repültem Belgiumba – történt mindez december 31-én. Hazaérve felcsavartam a fűtést, hogy mire visszaérek a vásárlásból, csupán a hűtőben legyen 10°C alatt a szobámban a hőmérséklet… A szilveszter estét/éjszakát Roy-nál (norvég postdoc) töltöttük, hatalmas evés-ivással (illetve éjfélkor besétáltunk a belvárosba, ahol hatalmas visszaszámlálás és őrült pezsgőzés volt, de a tűzijátékot nem vitték túlzásba). A Tokaji bor és a püspökkenyér is hatalmas sikert aratott, de volt ott többek között pl. rénszarvas-hús is… 2010 első “reggelén” 16:30-kor keltem, ami kissé rányomta a bélyegét a következő napok életritmusára, értsd, általában 11-nél előbb nem érkeztem meg a munkába és este nyolcnál előbb nem is mentem haza… Hétvégén DVD-maratont tartottam: UP, The Young Victoria, Transformers: Revenge of the Fallen, Seven Pounds. Ezekből az utolsó volt kiemelkedően jó, csak ajánlani tudom (a kicsit komolyabb filmek kedvelőinek), de összességében mind a négy tetszett, bár szerintem az UP kissé túl van ajnározva…

Aztán tegnap kiderült, hogy ma déli határidővel meg kell írnom egy (ugyan kisebb fajta, de azért nem öt perces) proposal-t a Kepler űrtávcsővel való észlelésre, ami miatt kicsit kivert a verejték, de 24 órán belül elvégzett 20 órányi munkával (3 óra alvás, egy óra evés) sikerült időben elkészülni. Azt hiszem elégedettek lehetnek velem :) Így ezt a fél órányi blogírást most megengedhettem magamnak… Ja, és itt megint hó van, nem nagy, csak pár centi – viszont szépen csillog -, de napok óta nem volt pozitív hőmérséklet, és egy jó ideig még nem is lesz… Ma este lesz az éves intézeti vacsora: puccos étterem, ajándékozás és öltönyben bringázás ;)

Na, azt meg el is felejtettem, hogy sikerült még időben elintézni a nemzetközi átigazolási papírokat (itt látható a nevem a Nemzetközi Floorball Szövetség honlapján), így most már hivatalosan is a belga első osztályban szereplő FC Tigers Kraainem játékosa vagyok! Leszek én még belga bajnok ;D

A wine from the Top 100 list of 2009

I was always a fan of sweet white wines, although I can enjoy dry and/or red wines too. When I came back from Hungary, I wanted to bring something special and truly Hungarian, so (among others) I grabbed a bottle from the most famous type of Tokaji (link to a really detailed Wikipedia article about the wine region, the wines, history and almost everything you may be interested in). After the must have Wikipedia article, I suggest you to read a nice and short review from The New York Times: Hungary Returns to a Sweet Past. Of course I had to make some background research to pick up the best one, so I checked the most recent Top 100 lists from the Wine Enthusiast and the Wine Spectator. As there was only one Hungarian wine on both of the lists, the choice was clear and easy.

Royal Tokaji Aszú 5 puttonyos 2005

The Royal Tokaji Wine Company, founded in Hungary in 1990, has become one of the most defining wineries in Tokaj. Acknowledged as one of the region’s top winemakers, Karoly Ats combines traditional techniques with modern technology to create the award-winning Royal Tokaji range of wines. (For more information about the company, visit their English only website – yeah, they do not have a Hungarian site…)

Aszú wines are special sweet white wines (remember the Wikipedia article). This perfectly balanced 5 puttonyos wine is now widely available throughout the world. Royal Tokaji’s 1st growth Nyualszo vineyard is the benchmark for quality. As in all aszu wines, the three grape varieties are Furmint, Harslevelu and Muscat de Lunel. The characteristics are a vivid gold colour with honeyed apricot and orange peel flavours which are uplifted with dramatic acidity.

20100102royaltokaji

Please read the special notes on the year 2005 on the website of the company. Tasting notes: A medium golden amber colour, on the nose showing orange peel, mint, figs and cinnamon. The palate is sweet and rich with cinnamon, apple, coupled to grapefruit aftertaste. Its sugar (148 g/liter) is well balanced with fine acidity which leads to a clean and refreshing, long finish. Will continue to improve over several years. But I can assure you, that it’s already fantastic! The best wine I have ever tasted. And the first from the Top 100, as it is the number 42 on the list of Wine Enthusiast (93/100 points) and number 44 on the list of Wine Spectator (94/100 points). The price for a 500 ml bottle is 18.3 € in a Duty Free Shop at Budapest International Airport and 41 $ on the Internet. Serve slightly chilled at 12°C – 15°C in white wine or large port glasses. Enjoy with foie gras and asian fusions, with dry and blue cheeses or with fruit and chocolate desserts. Or enjoy instead of a dessert :)

Diploma afterparty

20090728csillagaszparty

Csak címszavakban. Nagyon jó volt a társaság (köszi, hogy jöttetek!), Pirx kapitány kalandjain jót derültünk, az 55 cm-es pizza hatalmas és gyorsan véget vetett az Activity-nek :) Nem sirattuk meg az egyetemet, inkább ittunk a PhD-re (bort, édeset, jót). Miután Kata elsajátította a klarinétozás technikáját, hajnali kettő körül még kimentünk a kertbe, ami előbb hullócsillag-nézéshez (láttunk egy nagyon fényeset is), majd éjszakai ping-pongozáshoz vezetett ;) Nem volt semmi… Aztán már hajnalodott, amikor mindenki haza indult, Katát és Józsit el is kísértem hazáig, mert bringával jöttek, nekem meg tekerhetnékem volt. Haza hat után értem (kis kerülővel jöttem), kissé érzelmileg kiégve – annyira jó volt, hogy itt voltak, utána pedig elég egyedül éreztem magam :( De az este az jó volt :)