Tag Archives: erasmus

Még 10 nap belga földon

Onnan tudom, hogy már nincs sok hátra az ERASMUS-omból, hogy amikor tegnap voltam a mosodában, ráeszméltem, hogy ezután majd már csak egyszer kell itt mosnom. Na meg a közelgő utolsó vizsgám (nem mintha olyan nagyon sok lett volna) leheletét is a tarkómon érzem…

Láttam az interneten, hogy Bálint öcsém (nem mintha más öcsém is lenne) utánpótlás válogatott kerettag – ez nekem új. Mondjuk gondolom egyébként nem mehetett volna a mostani világkupára, ha nem lenne az… Megnéztem az eredményeit is, remélem nem haragszik meg, ha beírom őket ide. Szóval München, 2008-as VK: az első napon (január 24.) Bálint a junior légpuskás fiúk között 579 körrel (97 94 95 98 98 97) az 58. lett (76 indulóból, miközben 592 kör kellett a döntőbe kerüléshez). No de a második napon Bálint már 48. (egyben a legjobb magyar) lett 582 körös (98 99 96 97 97 95) eredményével (és itt már 590 kör is elég lett volna a döntőbe kerüléshez – megjegyzem edzésen már lőtt többet is, ha jól tudom). Ezzel másnap a felnőttek (!) között 83. lehetett volna. Nem rossz. Gratula. Az Olimpiára remélem a szövetség fizeti majd a repülőjegyeinket – persze addig azért még lehet fejlődni (modjuk a 600 az olyan szép kerek szám) :-D

Tegnap egyébként nem kezdtem el tanulni, inkább pihentem (kicsit megviselt a vizsga előtti három óra alvás…). A QuickTime Player-emet Pro szintre bővítettem, így most már tudok videókat mindenféle szuper módon tömöríteni, meg majd állóképek sorozatából egyszerűen gyorsított felvételeket csinálni (sőt még akár az iPod-omra is tudok mozgóképet konvertálni)… Ok, gondolom ezzel most túl sokat nem mondtam, de nem ez a lényeg, hanem hogy ez nekem most jó :-) Egyébként ez a Napfizika bármennyire is Nap, sajnos fizika, így nem haladok valami jól, remélem holnap jobban fog menni, mert ma nagyon nem voltam motivált… Pedig a közeljövőt tekintve mindenképpen utolsó tesztelendő csokit is feláldoztam az élvezetek oltárán:

Galler Piemontias

30%-os tejcsokoládé bevonatban rejtőzik az ún. “crispy filling”… Vannak benne mogyoró- és puffasztott gabonapehely-darabok, valamint némi kókuszőrlemény is. Ez az a tipikus ropogós töltelék. Ízre finom, de semmi extra. Jó csoki, de ezen felül nem tudnék semmi pluszt mondani. Kicsit olyan “egynek jó”…

Értékelés: 4 alá (jó)
Ár: 1.49 € / 100g

Ui.: nem akarok fizikát tanulni… nem akarok differenciál-egyenleteket látni, Taylor-sorba fejteni, meg hasonlók. Oké, hogy következő szemeszterben csak két tárgyam lesz meg egy szigorlatom, de az mind fizika lesz. Elméleti fizika… Bele fogok őrülni… Valaki mentsen meg!

Update: most láttam az egyik blogon, amit rendszeresen olvasok, hogy a szerző olyan nyomtatót (EPSON DX9400F) vett, amin lapadagolós scanner van! Álmaim netovábbja (bár azért megnézném még hogy milyen más modelleknél van még ilyen, mielőtt választanék) – az összes hülye kidolgozott szigorlati tételem, vizsga-összefoglalóim, minden egy gombnyomással mehetne fel a netre egy-egy csinos kis PDF formájában… És megint egy picit jobb embernek érezhetném magam. Függöny.

A vizsga – és ami mögötte van

Tényfeltáró műsorunk következik :-D Ez nem lesz egy rövid bejegyzés, az is biztos. Először is tegnap kicsit kicsúszott az idő a kezeim közül, és nem igazán kezdtem neki időben a tanulásnak, így éjfélkor még csak a kijegyzetelt anyag fejembe tömésének felénél tartottam… (Lehet hogy a sok tömés eredménye, de találtam egy ősz hajszálat!!! Ez már a HARMADIK volt!!!) Persze nem nagyon estem kétségbe, csak mérges voltam, hogy e miatt hajnali négykor kell majd kelnem, hogy a maradékot is megtanuljam, pedig ha négy órával korábban nekifogtam volna, akkor még aznap befejezhettem volna. Na nem baj, buta ember a saját hibájából tanul. Van ilyen. A lényeg az, hogy ma reggel háromnegyed nyolckor már azt is tudtam, hogy hány “ly” betű van a 3. oldal alsó öt sorában (de legalábbis ilyen részletesen az anyagot)… A vizsga 9-kor kezdődött (The Milky Way Galaxy – ami nálunk Galaktikus csillagászat, csak éppen négy félévig tanuljuk…), de már félkor ott voltam, hogy szokjam a termet – na meg hogy még egyszer átolvassam a fontosabb részeket. Öten vizsgáztunk ma – egyébként nem is tudom írtam-e, hogy itt nem lehet sok vizsgalehetőség közül választani, aztán meg tologatni, központilag állítják össze mindenkinek a vizsganaptárát, nincs lehetőség válogatni…

Hivatalosan szóbeli vizsga volt (oral, with written preparation), de akár írásbeli is lehetett volna, mert a kérdéseket két nyomtatott A4-es lapon kaptuk a megmagyarázandó ábrákkal együtt… Szóval úgy nézett ki mint egy dolgozat. Egyébként nem volt túl nehéz, de túl könnyű sem. Volt Hubble-villa (aminek semmi köze a menzához, valójában egy morfológiai osztályozási séma galaxisoknak), Olbers paradoxon (ami szerint ha a galaxis végtelen lenne és nem lenne benne elnyelés a por miatt, akkor az éjszakai ég a csillagok fénye miatt olyan fényes lenne, mint a nappali – persze azért paradoxon, mert a modell megkötései köszönőviszonyban sincsenek a valósággal…), “zárt doboz” modell (ami a He-nál nehezebb elemeknek a galaxison belüli feldúsulásáról szól, és itt most nem részletezendő érdekes megkötései vannak – ja, és persze elég rossz modell, de jobbak kiindulási alapja…), különböző galaxisok színképének felismerése, és még egy halom apró kérdés. Elég jól ment, ugyan eredményt itt sem mondhatott a tanár, de meg volt elégedve (és egyszer kétszer csodálkozott hogy bizonyos adatokat honnan tudok fejből… – fotografikus, de sajnos elég rövidtávú memória, bizony). A belga értékelést ismerve kb. 17-18 pontra számítok a 20-ból. Persze otthon biztos 5-ös lett volna :-)

Vizsga után hazamentem, aztán ebéd előtt még felváltottam az első utamba eső bankban az otthonról hozott nagy címletű Eurót, amivel sehol nem lehet fizetni, majd a menza után voltam vásárolni is – így már van mit ennem a hétvégén. Viszont semmi extra csokit nem vettem, mert egyszerűen már lassan nincs olyan, amit még nem kóstoltam… Szerencsére van még két Galler, abból az egyik itt hever mellettem, úgyhogy még ebben a bejegyzésben “ki fogom vallatni”.

Egyébként a nagyszüleimtől kapott Euró egy részéből ma vettem egy iTunes “feltöltőkártyát” (Gift Card), és regisztráltam a belga iTunes Music Store-ba (ITMS) – a belga címemmel. Nagyon sajnálom, hogy Magyarországról még nem elérhető ez a szolgáltatás, mert szinte minden zenét meg lehet venni (ugyanis ez egy internetes zeneáruház, amit az Apple üzemeltet – csak hogy Mama te is tudd, mire költöm az ajándékot), ráadásul általában olcsóbb, mint CD-re költeni, arról nem is beszélve, hogy kényelmesebb… Már korábban kinéztem magamnak, és most meg is vettem Seal “Best 1991-2004” c. válogatás-albumát (27 szám, 17.99 €). Egy átlagos album egyébként 9.99 € szokott lenni, de vannak hangoskönyvek, filmek, stb. Az USA-ban már kölcsönözni is lehet filmeket ezen a rendszeren keresztül! Itt egy kép az iTunes-ból:

itunes01.jpg

Egyébként most is az egyetemen vagyok, mert it továbbra is korlátlan a net. És gyor. Nagyon gyors. Az iPod-om szoftverét is frissítettem. Most pedig jöjjön a bejegyzés utolsó része, a csoki :-) Na még egy valami: a Solar Physics tanárom felrakott nekem pár minta kérdést, hogy mire számíthatok majd a vizsgán. Ez mind szép és jó, csak egy bibi van, hogy mindez teljesen hollandul van :-D Szóval írnom kell neki, hogy hát izé, de továbbra sem tudok ezen a szép nyelven ;-) Na, akkor csoki, védd magad!

Galler Manon

Hű, ez fehércsokis! Legalábbis a külseje – 23%-os… Jesszus, csoki az még egyáltalán? Na mindegy, nem vagyok egy nagy 99%-os kakaótartalom rajongó, szóval ilyeneken nem akadok fenn :-) Viszont olyan illata van, mint a kedvenc Leonidas bombonomnak! Hű, és megnéztem, a nevük is ugyan az. Ezek a csokitesztek javítanak az eddig hihetetlenül pocsék ízlelésemen és szaglásomon (hogy így beazonosítsak egy illatot, arra nem nagyon volt korábban példa)! Már ezért is megéri csinálni. Hihetetlen, imádom… A töltelék barna kávékrém…mmm, mennyeien lágy… Jajj, kezd ez a teszt elfolyni, de hát ez az illat és ez az íz akkor is isteni! Mondjuk eleve kávés-csoki rajongó vagyok, de ez tényleg az egyik, ha nem az eddigi legfinomabb. Instant get!

Értékelés: 5 fölé (jeles)
Ár: 1.49 € / 100g

Tanulni, tanulni, tanulni!

Na persze nem árt néha pihenni is, de arra azt hiszem várni kell még a születésnapomig (mert akkor lesz az utolsó vizsgám). Ma befejeztem a tudnivalók (értsd a megtanulnivalók) kijegyzetelését, éppen hogy kicsit több lett mint 8 A4-es oldal. Nem egy nagy vész, és nincs képletből sem túl sok – nem egy kvantummechanika, ha értitek mire célzok ezzel… Szóval ez a mennyiség a holnapi nap folyamán csillagos hatosra is elsajátítható, nem parázom. Minden terv szerint halad. Ja, azért kicsit pihentem is, vacsora után megnéztem a VT4-en a The Terminal c. filmet. Nekem még mindig nagyon bejön (mint majdnem az összes Tom Hanks film). Egyébként meg ma szép napos idő volt, de hűvös, már csak 1,6°C van (mivel derült az ég és szökik el a meleg – lehet hogy hosszú idő után ma éjjel újra fagyni fog?).

Galler Amandes

Mivel a múltkor nem csak egyfajta Galler-t vettem, lássuk a mai áldozatot. Cseles, mert azt hittem, szimpla mandulás csoki, és amikor először beleharaptam, nem értettem mi a fene nem stimmel, olyan furcsa íze volt… Enyhe mandula íz rendben, kicsit még a pörkölt mogyoróra emlékeztet (amit nyomokban persze tartalmazhat is), de mi ez a furcsa íz. Percekig nem tudtam mi nem stimmel, kerestem a csoki papírján a megoldást, és sehogy nem találtam. A töltelék egyébként két rétegű (most nem krém, hanem az a szárazabb, tömör állagú – de jó lenne az ilyen alap dolgok nevét is tudni… na mindegy, majd ebben is fejlődök) egy középbarna (ez lehet a mandulás), és egy amolyan marcipán színű… Hoppá, és itt esett le, hát hiszen ez marcipán! (Aztán persze a csomagoláson is meglett, csak elbújt a csoki angol nevében…) És nem is rossz! De azért ez nem pontosan az, amitől én úgy “oda-meg-vissza” tudnék lenni :-) Nem tudom mennyire lehet ezt mondani egy ízre, de ez olyan sötét, kicsit olyan mint a zenében a basszus, mély, lassú… Ezzel szemben a múltkori mandarinos vidám és könnyű volt, mint egy szombati vásár első percei egy tavaszi reggelen, amikor még minden friss és illatos… Kezdek belejönni ebbe a csokitesztelésbe ;-) Szóval jó ez a csoki, de annyira nem az én esetem – ami persze az értékéből nem von le semmit.

Értékelés: 5 alá (jeles)
Ár: 1.49 € / 100g

Haladok, és már csokim is van!

Na a mai adag készen van, lehetett volna ugyan több is, de a minimumot így is túlteljesítettem – és a bejegyzés után szerintem még kicsit vissza is megyek a bányába. Szóval alig két nap alatt 203 oldalt (slide-ot) ki is jegyzeteltem a 257-ből, és még van egy kis hely a 6. A4-es oldalam alján. Tömören és kis betűkkel írok, az biztos :-) Egyébként 10,0°C van kinn (már lassan egy hete beüzemeltem a vezeték nélküli külső hőmérőmet) és éppen süvít a szél… bár ez itt az utóbbi időben nem volt olyan ritka. Viszont ma voltam boltban is, és így megkóstolhattam (még mielőtt valaki belémkötne, előbb kifizettem, hazahoztam, és csak utána ettem belőle…) egy újabb ízt a Galler választékából – lássuk a tapasztalatokat!

Galler Grand Marnier

Az első dolog ami eszembe jut: “Párizsi kocka” íze van… De mi is ez a Grand Marnier? Csak mert nekem ez így (bármilyen szégyen is) semmit nem mond. Nézzük, mit mond a Wikipedia: a Grand Marnier egy likőr, melyet még 1880-ban alkotott meg Alexandre Marnier-Lapostolle. A triple sec-ek (~ narancsos likőrök) egy fajtája, többféle konyakból, narancs-esszenciából és egyéb összetevőkből készül. Most már ezt is tudjuk. Állagra a töltelék nem is hab, nem is krém, valahogy a kettő között. Finom, de nem az a nagyon ütős finom, és bosszantó, ahogy a csoki (ami egyébként 59%-os) elválik a tölteléktől, ahogy törik. Valahogy az alja nem ragaszkodik elég erősen az oldalához és a tetejéhez – ejnye, ez bizony Galler sajátosság… De az utóz, ami megmarad a szájban, az finom, talán itt jön elő igazán az a kis narancsos felhang. Nincs szívem rosszabbat adni mint:

Értékelés: 4/5 (jó/jeles)
Ár: 1.49 € / 100g

Namostazértmársokkaljobb!

Ugyan felkelni most sem sikerült időben (de már majdnem), a mára tervezett anyaggal már most készen vagyok! Szuper, elégedett lehetek magammal :-) Ha holnap még felkelni is sikerülne időben, az maga lenne a tökély, és akkor akár már holnap készen lehetnék a teljes anyag kijegyzetelésével. De a legjobb az, hogy a téma nem valami nehéz, így már most úgy érzem, hogy amit leírtam, azt egy négyes szintre minden további tanulás nélkül is vissza tudnám adni. A mából megmaradt időben vacsorázni fogok, illetve elolvasom a könyvben a kijegyzetelt anyagnak megfelelő részeket (amit ugyan tudni nem kell, de nem is árthat). Na csak így tovább! Ja, és bizony reggeliztem is!!!