Tag Archives: fotó

Nyaralás 2010 – az első napok Andorrában

20100801hike1

Vasárnapra egy bemelegítő csúcstámadást terveztem be, alpesi (pireneusoki) tavakkal és nem túl meredek ösvényekkel. A cél a völgyünk (Vall d’Incles) végében található parkolótól [1840 m t.sz.f.] a Pic de Rulhe [2789 m] megmászása lett volna, azonban 2500 méterről vissza kellett fordulnunk, mert erőteljes viharfelhő-képződés kezdődött, és a mennydörgés az a hang, amit az ember nem szeret a hegyekben hallani.

20100801hike2

Kezdetnek azért jó volt (még havat is tapostunk), és a hegyek által körülölelt mélykék tavak is nagyon szépek voltak. Túra-adatok ide kattintva. Ezen a napon túrabotok nélkül másztam, ugyanis a sajátjaim nem fértek be (hosszuk miatt) a bőröndömbe, így azokat Leuven-ben kellett hagynom. Viszont ez volt az utolsó ilyen nap, mivel már annyira hozzá vagyok szokva a botokhoz, hogy azok nélkül egyszerűen nem mozgok olyan magabiztossággal a meredek ösvényeken, ami zavar. Arról nem is beszélve, hogy a térdeimnek sem tesz jót, ha botok nélkül megyek. Szóval kedden reggel vettem kemény 18€-ért egy pár egész jó botot (konkrétan ennyi pénzért egy hétre tökéletesek voltak).

Hétfőre változóan felhős, esős idő ígérkezett, így hegymászás helyett Andorra la Vella (a főváros) és Escaldes megtekintését ütemeztük be. Utóbbi egy hatalmas adómentes bevásárlóközpont érzetét kelti, előbbiben három-négy utca érdemes a megtekintésre, és sajnos még a parlament előtti tér is felújítás alatt állt, így az egyetlen igazi érdekességet sem tudtuk az ideális oldaláról megszemlélni… Mivel időnk volt bőven, átugrottunk Spanyolországba is, és körbesétáltunk La Seu d’Urgell-ben.

20100802laseudurgell

Este Steven jóvoltából megismerkedtünk a Bohnanza nevű kártyajátékkal, mely a későbbi estéken is jó kikapcsolódást jelentett. Egyébként Andorrában minden este magunknak főztünk (a főzés főleg Samuel érdeme volt), így lényegében három nap költöttünk annyi pénzt, mint Barcelonában eg este az étteremben…

20100802sunset

A hétfő esti hatalmas zuhé (és az utána következő mesés szürkület – lásd fotó az erkélyünkről) után kedden napsütésre ébredtünk, de az északi határon fekvő hegyek folyamatosan párafelhőket eregettek magukból, ahogy az éjjeli csapadék párolgása révén. Ez a nap végre meghozta az első igazi csúcstámadást, a szomszédos völgy (Vall de Ransol) végében található parkolóból [1960 m] másztuk meg a Pic de la Serrera [2912 m] csúcsát, mely a francia határon emelkedik.

20100803hike1

Az előző napi cipekedés után (mivel a Canon EOS 7D nem egy pillekönnyű szerkezet) csak a kompakt kamerámat vittem magammal, de így is nagyon szép képek készültek. Az időjárás itt igazán magashegységekbe illő volt, süvítő széllel és sokszor a felhőben, ködben haladva. Samuel erre nem igazán számított, így miközben Steven-en már a polárpulcsi és széldzseki mellett kesztyű és sapka is volt, ő még rövidnadrágban és pár réteg pólóban állta a sarat :)

20100803hike2

Ezek után minden nap volt nála is elég meleg ruha… Ennek ellenére elég keményen tűrte a metsző hideget, így azért minden elismerésem, én ilyen felkészületlenség után tuti visszafordultam volna, mintsem hogy fagyoskodjak. A csúcson aztán egymást váltották a napos és felhős időszakok, de a szél az folyamatosan süvített.

20100803hike3

Itt végre kitűzhettem a magyar zászlót is, mely a balga társak között kisebb derültséget eredményezett. A kötelező csúcsfotók elkészítése után helyi sajtot és francia kenyeret ettünk, majd desszertnek egy kis csoki következett (ez volt a szokásos hegyi étrendünk).

20100803hike4

A kilátás az egész nap folyamán csodálatos volt, és vasárnappal ellentétben itt némi vegetációval is találkoztunk (hegyi virágok, törpefenyők, stb.). Túra-adatok itt. Este senkinek nem esett nehezére elaludni (még a kártyázást is kihagytuk, mivel másnap reggelre extrém korai kelést irányoztam elő).

20100803hike5

(Folyt. köv.)

Nyaralás 2010 – Barcelona, majd irány Andorra

Még a nyaralás előtti hétvégén szombaton voltam (kicsit több, mint) 200 km-t tekerni, ez (Ti’ Light Classic) volt a második szervezett esemény, amin részt vettem belga földön. Nagyon jó volt, csak az Tienen-ből hazafelé amikor már egyedül kellett tekernem, bazi erős volt a szembeszél… Az ember azt hihetné, hogy Belgiumban nem lehet szignifikáns szintemelkedést összehozni, erre ez a túra a maga 12 számozott emelkedőjével elég szépen rácáfolt. Megmásztuk többek között a Vallon körverseny által is érintett Côte de Ben Ahin-t (átlag 6% emelkedés 2,5 km-en), a Côte de Haut Bois-t (9% 1,2km) és a Côte de Namèche-t (5% 2,2km). A legutóbbi hasonló túrához képest sokkal jobb átlagot produkáltam, ami lehetett volna még gyorsabb is, ha sikerül a második és harmadik frissítő pont után kevésbé csiga tempójú csoportokat kifogni. A vallon táj gyönyörű volt, így ilyen szempontból is nagyon élveztem az eseményt. Mezőnyben tekerni pedig egyszerűen imádok! Ez volt az eddigi legjobb (országúti) bringán töltött napom. Az meg hogy 4€-ért ilyen színvonalas ellátást nyújtanak, az szinte hihetetlen. Mindhárom ellenőrző ponton korlátlan étel (sütik, banán, energiaszeletek) és ital (izotóniás italok) fogyasztás volt! A jó időnek köszönhetően a résztvevők száma is rekordot döntött (2530 fő).

Fél hét kemény munka után szerda este Steven és Samuel (Steven ismerőse) társaságában Barcelonába repültem, ezzel megkezdve a másfél hetes nyaralásunkat. Hotelünk száz méterre volt a reptéri busz központi végállomásától, így a hajnali egy óra körüli érkezés ellenére igen hamar ágyba kerültünk. A csütörtököt és a pénteket Barcelona felfedezésével töltöttük.

20100729barcelonaparcguell

Az idő a csütörtök esti vihart leszámítva tökéletes volt, bár nekem már egy kicsit meleg… Most nekikezdhetnék felsorolni, miket láttunk, de fölösleges, mert lényegében mindent megnéztünk, amit a katalán fővárosban érdemes. Láttuk az összes híres épületet, parkot, olimpiai negyedet, tengerpartot, főutcákat, modern épületeket – lényegében tényleg mindent (belülről azonban csak a Miró kiállítást néztük meg). A Sagrada Família elég sokat veszít értékéből a még mindig tartó (és talán soha véget nem érő) építkezés miatt, de ha egyszer elkészül, és végre lebontják a toronydarukat, akkor visszamegyek, és csinálok egy normális fotót is :)

20100729barcelonamirror

Esténként étteremben ettünk, tipikusan katalán és spanyol fogásokat (ettem kagylót és mini polipot is – többek között). A csütörtöki vihar átvészelése után éjfélkor még az iPhone 4 értékesítésének kezdetét is láthattuk (hosszú sorokkal a helyi mobilszolgáltató üzlete előtt), miközben a közeli vendéglő teraszán söröztünk. Mivel egyébként az egész városban lehetetlen egy – belga mércével nézve – normális bárt találni, így elhatároztuk, hogy majd ha sok pénzünk lesz, akkor alapítunk egy belga sörbár láncot, amit igyekszünk olyan szintre fejleszteni, ahol most pl. a Starbucks van. Csak minőségibb lesz (ezt a belga sör eleve szavatolja).

20100730barcelonabw

Szombat délben (kisebb bevásárlás, és az iPad megtapogatása után) átvettük a bérelt autót, és Európa legmagasabban fekvő országa felé vettük az utat. Odafelé útba ejtettük Montserrat apátságát is. Maga az épületegyüttes szép, de a köré épített “modern” fogadóépületek és hasonlók annyira rondák, hogy az már fáj.

20100731montserrat

Az apátság fölé tornyosuló különleges sziklaalakzatok pedig egyenesen lenyűgözőek. Még a valószínűleg mágikus erővel bíró szobrot is megtapogattuk a templomban ;) Továbbá idáig bírtam Andorra térkép nélkül, és a szuvenír-boltban be is szereztem a legfrissebb túratérképet.

20100731montserratvirgin

Amint átléptük Andorra határát, rászabadultunk az utolsó még nyitva tartó szupermarketre. Az egyetlen baj az ország hasonló boltjainak többségével, hogy az olcsó alkoholon és dohányárun kívül nem sok normális élelmiszert tartanak. Azért pl. a csokoládét is elég olcsón mérték, egy 400g-os Toblerone-t potom 3€-ért adtak, így marha lettem volna nem betárazni az előttünk álló hétre. A szállás elfoglalásával akadt némi apró probléma, konkrétan mire odaértünk (este 9 körül), már nem volt senki sem a recepción. Persze nem estem pánikba, és még mielőtt a vészhelyzetekre otthagyott telefonszámot tárcsáztam volna, valamiért az a megérzésem támadt, hogy – mint a filmekben – talán a postaládában vár ránk valami ;) Így is volt, egy apunak címzett levélben ott várt ránk az apartmanunk száma és kulcsa. Mivel másnap késő délelőttig még jó időt mutattak az időjárás-előrejelzések, így egy gyors spagetti után el is tettük magunkat másnapra… (Folyt. köv.)

Belgisch Kampioenschap 2010, Leuven

Sunday was the day of the Belgian National Road Race Championship, which was held in Leuven this year (for the first time in history). As this is one of the biggest events (after the spring classics) in the Belgian cycling calendar, it is not surprising, that the preparations and the race itself turned the city upside down. Streets were closed down and endless crowds were moving along the route (17 rounds of 14.2 km) of the race from the early morning (to get the best spots) till the end of the podium ceremony – so basically all day long. The podium finishers were:

1. Stijn Devolder (Quick Step, #4) with an average speed of 41.091 km/h on 239.7 km
2. Philippe Gilbert (Omega Pharma-Lotto, #23) 0:23
3. Frederik Veuchelen (Vacansoleil Pro Cycling Team, #91) 0:24

For me, this was the best opportunity to test and practice with my equipment (new additions: Canon Speedlite 430EX II flash, a Lowepro Fastpack 250 backpack, and – for the time being – a Canon EF 70-200mm f/2.8 L IS USM lens – thanks to Dr. Stefan Uttenthaler for lending the latter to me for these races) which I will use on the first days of the Tour de France next week. I was there at the start, then from 4 PM till the end I was running around various point along the course. I have to admit I have learned a lot, and I got to know my equipment much better in a quite short time. Of course I made a lot of blurred or out-of-focus pictures (experimenting with focus modes, autofocus areas and exposure times), and images where I missed half of the cyclist (following – or tracking – someone riding with 40 km/h just a couple of meters from you with a big telephoto lens is everything but easy – the lens is heavy, the field of view is small, and the cyclists are fast…), but as time went by, I had more and more good pictures, so I am very optimistic about my future keep-rate (number of images not ending up in the trash immediately) on the Tour de France. (But please pray with me for good weather – ok, any kind of weather is fine, if it does not involve rain.) As soon as I am ready with all the images, I will let you know, but I still have unprocessed pictures from earlier events, so for now, I have only a short photo-report. I have selected images of the top 3 cyclists (look for their numbers above) plus some interesting/nice ones, so please, enjoy!

20100627bk1

20100627bk2

20100627bk3

20100627bk4

20100627bk5

20100627bk6

20100627bk7

20100627bk8

20100627bk9

20100627bk10

20100627bk11

20100627bk12

20100627bk13

20100627bk14

20100627bk15

Abbaye de Villers-la-Ville

Text in Hungarian this time, sorry. Péntek este lefújták a floorball edzést (ma este azért volt), viszont a falmászást már elnapoltuk mire ez kiderült, úgyhogy inkább beültünk egy laza vacsorára (mondjuk ezen a héten hétfőn már volt egy éttermes este, ráadásul lazaccal…) és pár sörre (új íz: Achel Blond) a Domus-ba (így legalább nem kellett bevásárolnom). Azt hiszem most már bátran kijelenthetem, hogy ez lett a törzshelyünk. Még pár hónap, és már fix privát asztalunk is lesz :) Aztán ma (szombaton) Jonas, Stefan és Steven társaságában ellátogattunk a zsámbéki templomrom belga megfelelőjéhez, a villers-la-ville-i apátság romjaihoz (PhD-m alatt most először tettem be a lábam Wallónia területére – nem mintha bármi bajom lenne az ország déli részével, azon kívül hogy franciául beszélnek :D).

20100515villersabbey

Természetesen mielőtt körbenéztünk volna, meg kellett nyugtatni üres gyomrunkat, így egy gyors ebéddel kezdtünk, amit a helyi sörrel öblítettünk le (Villers Tripel – és még magyar felirat is volt a címkén!). Maga a romos terület hatalmas, monumentális, klasszikus romantikus filmbe illő háttérdíszlet. Nehéz elhinni, hogy a francia forradalom idején végleg elhagyták, majd lassan széthordták a köveit építőanyagnak… Még a vasútvonalat is átvezették a területen – még jó hogy nem a templom főhajóján megy keresztül… Jó két és fél órát mászkáltunk és fotóztunk a falak labirintusában. Sajnos az idő – azt a pár pillanatot leszámítva, amikor a fenti fotó készült – elég felhős volt, így fényképezés szempontjából messze nem voltak ideálisak a körülmények… Mire végül minden épületet bejártunk, maradt még egy bő fél óránk a vonat indulásáig, így megkóstolutk a helyi sör másik változatát is (Villers Oud Vielle). Ide mindenképpen érdemes volt elmenni, tetszett.

Ui.: az elmúlt egy héten katasztrófális idő volt. Eső, hideg szél, és 6°C körüli napi maximumok (nem egy hidegrekord meg is dőlt). Tiszta november. Pedig a csütörtöki munkaszüneti napra egy kicsit több mint 200 km-es biciklitúrát terveztem. Időben lefeküdtem, időben felkeltem, összepakoltam, felöltöztem, terv szerint el is indultam, majd fél kilométer után elkezdett esni az eső… Így a 200 helyett 2 km-el a lábamban, igen bosszúsan hazagurultam és mindenféle apró-cseprő ügy intézésével töltöttem a szabadnapomat :( Isteni volt… Jövő hétvégén akarom ezt a túrát. Nagyon ajánlom az időjárásnak, hogy most már viselkedjen az évszaknak megfelelően. Ezt veheti akár fenyegetésnek is… (Igen, tudom hogy Magyarországon meg monszun van…)

First images from NASA SDO

Sorry for no posts recently, but I have a lot of things to do, so I am usually to tired to write anything (though I have some topics I would like to talk about). So for now, please check out the first images and movies from NASA’s Solar Dynamics Observatory.

20100421sdofirstlight

(This mission was the topic of my Ad Valvas seminar at the Institute in March just before I left to La Palma for two weeks.) Click on the image for the SDO First Light Gallery @ Goddard Space Flight Center’s Scientific Visualization Studio.