Így hívják a belgák a Mikulást, aki náluk fehér lovon érkezik, két csoki-barna afroamerikai kíséretében. A szerdai nap durva eseménye az volt, hogy felment a pizza ára (2.44 €) – nem tudom mire fel… Estére szerencsére elállt az egész napos eső, így mivel valami rendezvény miatt elmaradt a kézilabda, elmentem a gyeplabda edzésre. Nagyon jó volt, végig játszottunk, jól is ment (2 gól és 2 gólpassz), és még relatíve meleg is volt. Zuhanyzás után rohantam az egyetemre, mert az évfolyammal kitaláltuk, hogy meglepjük az egész Csillagászati Intézetet (tanárok, kutatók, PhD-sek, et cetera) Mikulás alkalmából. Mindenki bedobott a közösbe 2 €-t, és vettünk csokikat meg mandarint. Ezeket este fél tizenegykor elhelyeztük a szobák ajtaja előtt (piros szalvétákra téve), illetve a maradékot Gauss-eloszlásnak megfelelően a könyvtár közepén levő asztalon. Amikor ezzel végeztünk (ja, az ERASMUS-osok közül csak én voltam ott…), átmentünk a WinaBar-ba. Ez a Wina nevű diákszervezet bárja :-) Itt ittunk sört és beszélhettünk, majd éjfélkor megjött a Mikulás is! Nagyon szuper jelmeze volt, még csoki színű kísérői is vele voltak. A Wina tagjai közül pár diákot a térdére ültetett, és vastag piros könyvéből felolvasta hogy jók vagy rosszak voltak ebben az évben… Nagyon vicces volt (főleg a többieknek, akik a holland dumát is értették :-D). Egyébként most Duvel-t ittam, ami sajnos már sokkal inkább tipikusan sör ízű volt, ráadásul rengeteg habbal, szóval nem jött be túlságosan… Háromnegyed egy körül mentem haza, és otthon még benyomtam a laptopot, megnézni nem jött-e valami érdekes e-mail. Hát jött, négy azaz négy darab ETR-es értesítő ösztöndíj-átutalásról. Kicsit meglepődtem, mert egyszerre csak egy szokott jönni – gondoltam a rendszer biztos bemondta az unalmast, és többször is elküldte a dolgot. Azért biztos ami ziher, beléptem az ETR-be, és megnéztem a pénzügyi dolgokat. Hát hajnali fél kettő körül edzés és éjszakai Mikulásozás után kissé félálomban percekbe tellett amíg összeszedtem a földről az állkapcsomat és felfogtam a képernyőn látottakat.

Azt még valahogy megértettem (és örültem mint majom a …) hogy emelték az ösztöndíjamat és a különbözetet még visszamenőleg is kifizetik, de a “Hallgatói jutalom” tétel tényleg kivágta a biztosítékot. Mármint jó értelemben. Minden évben szoktunk kapni karácsonyi pénzt, de még a legjobb időkben is maximum 7500 Ft-ot (legutóbb pedig valami egészen jelképes összeget). Mik lehetnek az elképzelhető magyarázatok:

1. az ELTE lottózott, és jelentős összeget nyert, amit nem volt pofája zsebrevágni
2. az ELTE bankot rabolt, és most a diákok számlájára menekítik az összeget, amit majd extra vizsgadíj címén gyűjtenek vissza – értsd: pénzmosás
3. az ELTE a csőd szélén áll, és mielőtt a pokolra jut, a maradék pénzével meg akarja váltani a lelkét
4. véletlenül elutaltak valamit, és majd úgy járunk mint a pécsi diákok…

Azért tényleg kíváncsi vagyok miért kaptam (kaptuk) ezt a pénzt. Félreértés ne essék, örülök neki nagyon! Ma a Solar Physics órám a szokásosnál kicsit durvábbra sikeredett, de megállapítottam magamban, hogy nagyon jó fej ez a tanár. Történt ugyanis, hogy még óra elején szólt, hogy most nem húzhatja ki a telefont, mert egy nagyon fontos hívást vár. Aztán az óra közepe felé fel is hívták, és kiderült, hogy elfogadták egy nagyon nagyon fontos és izgalmas pályázati kérelmüket. Miután letette a telefont, látszott a szemében és az arcán hogy őszintén örül, elnézést kért, majd kiment és mindenkinek elmondta a hírt az emeleten – távolról hallani lehetett hogy többen hangosan vele örülnek (elhangzott a pezsgő szó is :-D). Jó lehet, hogy ennyire mélyen tud örülni, hogy tényleg hisz a kutatásában, és az a munkája amit szeret… Viszont sajnos a második feladatom az elsőnél “kissé” nehezebb lesz, de igyekszem a hétvégén megcsinálni… A protuberanciákról (egy bizonyos aktív jelenség a Napon) kell 10 oldalt írnom (elméleti háttérrel együtt). Húzós… Délután sikerült aláíratnom a Tanulmányi szerződésem módosítását is, ami így néz ki:

Estére ma is szinte teljesen elállt (de azért végig szitált valami harmat) az eső (napközben néha hihetetlenül sötét volt – lehangoló egy idő…), úgyhogy előzetes terveimmel ellentétben elmentem gyeplabdázni, ami egész jó volt. Már kevesebb mint 15 nap van hátra a hazamenetelemig, ami egyfelől jó, mert már nagyon hiányzik mindenki (főleg Flóra), másfelől kissé vészjósló, ugyanis egyre kevesebb időm van a dolgokra, pedig szeretnék lehetőleg minden project-et még itt megcsinálni, azokat is amiknek csak január közepe a határideje, de úgy érzem hogy az Asteroseismology esetében ez nem fog összejönni (ráadásul itt problémáim is vannak a feladattal…). Egyébként a szobámban is járt a Mikulás – amikor ma hazaértem, meglepődve vettem észre hogy egy doboz csokis keksz és egy csomag gumicukor került az asztalomra a szállást kezelő szervezet jóvoltából :-) Apróság, de milyen kedves apróság! Végül pedig itt egy Duvel reklám, ami ugyan nem az a nagyon nagyon ötletes (azért nem rossz), de a zene alatta (Handel: Sarabande) nagyon jó.

Reklámzabálók felismerhették, hogy bizony ez a dallam már egy Magyarországon is sugárzott reklámban is szerepelt, mégpedig a Levi’s farmer egyik kampányában (jó pár évvel ezelőtt). Ez a spot igazi reklámtörténeti mérföldkő, először is a forgatási költségek, másodszor pedig a klasszikus zene használata miatt. Igazi lavinát indított el a szakmában! Nem mellesleg Budapesten forgatták…