2008 volt talán az eddigi legmozgalmasabb és legsokszínűbb évem. Sajnos nem feltétlenül a legboldogabb, hiszen véget ért valami, ami már majdnem öt éve tartott, és amit semmi más nem pótolhat teljesen, dehát a kerítés sincs kolbászból belga csokiból… A lényeg az, hogy nagyon sokszínűen éltem és nem nagyon volt időm unatkozni sem. Eredetileg ez egy rövidebb bejegyzésnek indult, de sylverdevil hasonló post-ja megihletett, így mielőtt valaki rányom a továbbolvasásra (ott hogy “Continue reading…”), készítsen maga mellé egy adag karácsonyi/szilveszteri sütit és kakaót, aztán hajrá! Itt jön még csak a JAVA:

Januárban itthon kezdtem az évet Flórával (voltunk színházban is), családdal, meg egy havas teljesítménytúrával. Aztán visszarepültem Belgiumba, és rögtön két és fél napig majdnem folyamatosan az egyetemen ültem hogy megírjam az egyik beadandóm. Utána a szokásos vizsgaparát leszámítva sikeresen lezártam az ERASMUS-os félévemet… Közben rendületlenül teszteltem a belga csokikat, és vásároltam a belga iTunes Music Store-ból (gáz, hogy ez kis hazánkban még nem lehetséges) is.

Februárban hazarepültem, sok jóbarátot és az önállóság mámoros érzését (de egyes ügyesbajos teendőit is) magam mögött hagyva. Aztán volt 40 km gyaloglás a Margita környékén, 30 km bazi gyors tempóban a Budai-hegységben, 200 Ft-os diákjegyes elsősoros koncert Flórával a MuPa-ban, mogyorós fehércsokis forrócsoki :) Sok szabadidőm lehetett, mert online Flight Simulatoroztam is egy ideig. Szerencsére már nincs a gépen. Aztán többek között Flórával voltunk kéktúrázni Sárvártól nyugatra, és ha már ott voltunk nem hagyhattuk ki a Gyógy- és Welnessfürdőt sem, főleg a szabadtéri medencét, ami szépen gőzölgött az estében. Elkezdtem floorballozni az egyetemen, majd egy igazi csapatban is.

Márciusban mértem Piszkéstetőn az ország legnagyobb távcsövével (nem egyszer nemzetközi projektben, bár nem is tudom már melyik hónapban mi volt, de nem is kötöm az olvasó orrára), és még azt is megmértem, milyen sötét ott az égbolt. Az [origo] lenyúlta az egyik fotómat, a hó végén végre abbahagytam a repülőgép-szimulátorozást, mert nagyon sok időt elvett… Voltam az 50-nek mondott, de valójában jóval rövidebb Téry Ödön emléktúrán, ami szép volt, csak a gyomrom rendetlenkedett a végén.

Áprilisban már futóedzések is tarkították a heti 3 floorball edzést, így továbbra is sportosan éltem. Felkértek egy őszi teljesítménytúra rendezői közé szintábrát csinálni, meg GPS-es adatok alapján táblázatot, mivel széles e világon ismert, hogy precíz vagyok és technikaőrült. Ennek van némi alapja, így még arra is képes voltam hogy az egyik délután egyetem után elmenjek Dorogra és GPS-el lemérjek egy hiányzó szakaszt… Szívtam egy sort a Linux partíciómmal, hülye voltam, csinálom magamnak a szart munkát állandóan… Végül is most is van egy Ubuntu a gépen (amit havonta átlag 2 órát használok is). A BKV sztájk miatt elmaradt a magfizika ZH-m, így elmélkedhettem egy sort Kínárol és Tibetről az Olimpiáról. Voltunk Flóra egyik barátnőjének az esküvőjén, én kicsit nehezen viseltem, hogy emiatt nem láttam ahogy a magyar jégkorong válogatott feljut az A csoportba. Ezt meg Flóra viselte nehezen… Végre eljutottam egy Critical Mass-re (nyilatkoztam is a “TV”-nek), onnantól kezdve pedig szinte csak biciklivel jártam az egyetemre! Tartottam egy egész jó előadást a Kulin György Szabadegyetemen a Napfoltciklusról. Meg persze rendszeresen írtam a Meteor folyóiratba is, ha már én vagyok a Magyar Csillagászati Egyesület Napészlelő Szakcsoportjának vezetője, vagy mi a szösz :)

Májusban azzal indítottam, hogy 70 km-t gyalogoltam 14 és fél óra alatt Esztergomtól Budaörsig. Nem egy Kinizsi Százas, mint 2007-ben, de azért ez sem volt piskóta. Biztos nem fárasztott le eléggé a sok floorball edzés meg az egyetem, mert utána kétszer is voltam kéktúrázni a Cserhátban, ráadásul második alkalommal Flóra is velem tartott, így együtt néztük meg Hollókőt. Az ELTE Természettudományi Karának Kiváló Hallgatója lettem és elkezdődött a vizsgaidőszak…

Júniusban az Ipoly Erdő Zrt. “használta fel” egyik panorámaképemet, volt is levélváltás, aztán nem válaszoltak… No comment. Közben nem életem legdicsőbb vizsgaidőszakát éltem meg, sőt akár azt is mondhatnám hogy mélypontra érkeztem. Motivációs problémákkal küzdöttem, aztán egy szigorlatot leszámítva azért levizsgáztam mindenből. Így lett a kiváló hallgatóból kiváló halogató :( Flóra lediplomázott, voltam Tomekkel óriás LED-képernyőn foci EB meccset nézni (és végre az a csapat nyerte az EB-t, amelyiknek én is drukkoltam), és voltam két napot (1., 2.) egyedül kéktúrázni a Bódva és a Sajó között – a végét kicsit meghúztam, így a vonaton kicsit rosszul lettem, de Miskolcon megmentett egy liter kóla és tömény keménycukor keveréke… A hónap legvégén véget ért Flórával egy majdnem öt éves kapcsolat – “mindkettőnknek ez a kapcsolat volt az első olyan találkozás, amelyről pontosan tudja az ember, soha többé nem lesz ilyen”

Júliusban próbáltam feldolgozni a dolgot (eleinte azt hittem egyszerű lesz, aztán nagyon nem volt az), megint voltam Piszkéstetőn, láttam vihart, fotóztam Budapest fényeit hajnalban, és este már egy szentjánosbogárral együtt. Dolgoztam a Csillagászati Kutatóintézetben a témavezetőmnek, egy hosszú hétvégén pedig szokásos túratársaimmal voltunk kéktúrázni a Zemplénben. Nyaralás előtt frissítés közben véletlenül majdnem kinyírtam a blogot, de szerencsére volt mentésem még az SQL adatbázisról is, így minden sértetlenül helyreállt… három órával a tervezett indulás előttre, így az utat nagyrészt átaludtam. Egy-egy hetet voltunk Svájcban, majd Ausztriában, a helvéteknél Apuval 2 km szintemelkedést legyűrve megmásztuk a 3257 méter magas Haute Cime-t, sógoréknál pedig egy kisebb túra keretében a Steinfeldspitze-t.

Augusztusban a hónap első felében végig dolgoztam, kivéve egy hétvégét, mikor is elugrottam a Kőszegi-hegységbe befejezni a Kéktúra 1. számú túráját. Láttam Holdfogyatkozást, megvettem új biciklimet (ami most már így néz ki), majd volt külföldi vendégem egy hétig (neki és Flóra vendégének megmutattunk Magyarországból mindent, amit csak egy hét alatt lehetett, még egy 20 km-es éjjeli teljesítménytúrára is elvittem, amit nagyon élvezett). Éppen elkezdődtek a floorball edzések, amikor tekertem 113,52 km-t egy délután alatt az új bicajjal. A csapattársak őrültnek tartottak ;) Egyébként jó a csapatban a légkör, szeretek velük edzeni.

Szeptemberben elkezdődött az OB II, és életem első meccsén belőttem első és eddigi egyetlen gólomat is (lényegében azért mert azóta védő vagyok). Meccsbeszámolóim egyébként a blog nem kommentelt részét képezik, mivel senkit sem érdekel, de nekem azért jó hogy vannak – for the record… Az első meccs után hülye voltam, és bevállaltam még 50 km-t az éjszakában Tomival, mindketten inkább aludtunk volna, de lenyomtuk. Hülyék vagyunk? Lehet. Ezután egy hetet Svédországban töltöttem a belga ismerőseim egy népes csoportjával. Nagyon jó volt, szerencsére akkor még létezett a Sterling Airlines, amit aztán magával vitt a gazdasági világválság. Elkezdődött az egyetem, és szinte feleslegessé vált BKV bérletet vennem, mert folyton biciklivel közlekedtem – és élveztem! Aztán amikor két hét alatt két defektet is összeszedtem a mocskos budai bicikligyászon (az a szörnyű, gyalogosok és biciklisek között megosztott budai rakpart menti förmedvény), akkor vettem új defektvédelemmel ellátott Continental külsőket, melyek azóta is bírják a strapát.

Októberben lett egy Mac mini-nk, sajnos nem nekem, de most már közelről is csorgathatom a nyálam. Vettem magamnak egy bazi jó floorball ütőt, amivel gyorsan sokat javult a játékom, és élvezem a fejlődést. Több mint 100 ember közül 3-4. helyen voltam a Floorball Totó-ban, ez azóta sem változott, csak a Totó halt be… Voltam éjszakai biciklizésen, nem is egyszer, kétszer. Erőteljesen belehúztam a diplomamunkámmal való foglalkozásba (és a Normafa közelében levő CsKI-ba is biciklivel járok, na jó, fölfelé Fogaskerekűvel, mert különben megizzadnék..) is.

November úgy elszállt, mintha nem is lett volna, olyan sokmindent csináltam. Voltam a harmadik NightRide-omon, ahol kicsit fejre is álltam, de nem vészesen, bár érzelmileg kicsit megkavart az “eset”. Azt hittem megtaláltam azt, ami eddig hiányzott belőlem, de rövid álmodozás és próbálkozás után rájöttem, hogy ez a göndör szőke mégsem hozzám való. És elkezdett hiányozni Flóra… voltak is forgolódós éjszakáim szép számmal. Mindegy, azért jól éreztem magam ebben az időszakban is, sőt, voltam élhetőbb városért demonstrálni a RakPark-on (még szép hogy bicajjal), továbbra is edzettem ezerrel, de még a játékvezetésbe is belekóstoltam, megterveztem a hőn áhított futárzsákomat, voltam Tomeknél filozofálgatni, megsütöttem életem legjobb püspökkenyerét, voltam szétfagyós NightRide-on, benne voltam a Népszabadságban, szervező és seprű voltam egy teljesítménytúrán, veretlenül zártuk az évet és továbbjutottunk a Magyar Kupában is. Nem semmi hónap volt a november…

Decemberben egy hosszú beszélgetéssel kezdtem Flórával, mely alatt megszületett a blog egyik legnépszerűbb megállapítása is – természetesen a Nőkről. Elértem az ezredik (1000.) két keréken megtett kilométert ezüst Meridámmal (Erika?), újra sokat zongoráztam (pl. Coldplay-t, meg persze a saját improvizációimat is), végre parázás nélkül készültem fel vizsgára, amit itthon kimondottan értékeltek is (most sem aggódom halálra magam a szigorlattól, sőt…), néztem Floorball VB-t és felismertem egy elég ütős statisztikai adatot is. Elkészült a gyönyörű Bagaboo táskám, ami persze bekerült a fa alá, aztán karácsonyra az új keverőtálat felavatva már hat rúd püspökkenyeret sütöttem, és bepótoltam elmaradásaimat az interneten. Végül az utolsó hétvégén Eszter és Tomi (valamint Vagány vizslájuk) társaságában gyönyörű napsütéses zempléni kéktúrázással zártuk az évet (így az eredeti kishitű tervet bőven túlteljesítve már csak 65 km maradt az Országos Kéktúrából – mentségemre legyen hogy teljesítménytúrázni jóval kevesebbet voltam, és már nem is nagyon vágyom rá…), majd még azt is megtudtam, hogy egész magas az IQ-m. Gáz vagy nem gáz, de egyedül töltöm a Szilveszter estét.